Képviselőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1935. május 25.

Ülésnapok - 1935-12

Az országgyűlés képviselőházának 12. ülése 1935 május 15-én, szerdán. 133 négyzetkilométerenkint 94 lakos sűrűségű országban elngedhetetlen időszerűsége van a gyáripar, illetőleg az iparosítás istápolásának, ezekben a szerencsétlen időkben, amikor nemcsak nálunk, hanem sokkal jelentősebb gazdaságú országokban is az autarkiának a józan nemzetközi munkamegosztást lehetetlenné tevő nemzetközi rendszere dívik, a magyar ipar óriásit produkál, nemcsak minőségben, hanem helyenkint már árban is nemzetközileg versenyképes cikkeket állít elő. Ezt a nagy gazdasági erőforrást nem szabad lekicsinyelnünk, nem szabad, hogy bármilyen pillanatnyi jelszavaknak hódolva, a magyar iparban rejlő gazdasági erőket feláldozzuk. (Rupert Rezső: Olcsóbban is termelne, csak ne kellene pár milliót leadnia a választási kasszába! — Mozgás és derültség a bal- és szélsőbaloldalon.) A Rupert barátom részéről említett s a kalkulációban maholnap, sajnos, jelentős tényező mellett még sok olyan kiadásra tudnék rámutatni, amelylyel más országok iparának nem kell számolnia. (Propper; Sándor: Ezt főképpen a munkabérekből vonják el! — Zaj a baloldalon. — Elnök csenget.) T. Képviselőház! Amikor ilyen helyzetben vagyunk, amikor szerény fejtegetéseimmel, remélem, a t. Ház kétkedő tagjait is meggyőztem arról, hogy a magyar gazdasági élet szempontjából igen sok olyan fontos teendő van, amely hatékonyságban és jelentőségben 'messzemenően megelőzné ezt a javaslatot, amely előttünk fekszik, (Bródy Ernő: Ez felesleges, nem kell megelőzni! Nincs rá szükség! — Zaj.) én csak azzal zárhatom 'beszédemet, hogy kérem a kereskedelemügyi miniszter urat, aki a gazdasági élet, a gyakorlati élet területéről sodródott a politikába, gondoljon vissza tárgyilagosan azokra a reális szempontokra amelyek a termelő életben érvényesülnek és vonja le ennek következményét legalább abban a formában, hogy ha már a politikai presztizsnek engedve, ihiába beszéltem is s a többség ezt a javaslatot meg fogja szavazni, (Felkiáltások a jobboldalon és a középen: Meg! Meg!) éljen a javaslatnak azzal az elaszticitásával, hogy ne léptesse most életbe ezt a javaslatot, amiko^ a gazdasági élet számára aligha fog hasznot eredményezni, ellenben a gazdasági élet igen sok területén fog felesleges zavarokat s károkat okozni. (Ügy van! Ügy van! Taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Szeder János jegyző: Müller Antal! Müller Antal: T. Ház! Előttem szólott Magyar Pál t. 'képviselőtársam azzal kezdte felszólalását, hogy azért nincs szükség önálló iparügyi minisztériumra, mert ezáltal bürokratikusabban intéznék az ügyeket. Az én szerény véleményem szerint az újonnan felállítandó iparügyi minisztériumnak inkább îl Z M célja, hogy az összes ipari ügyeket, amelyek most különböző minisztériumokban vannak, egyesítse éhben a minisztériumban, hogy egyszerűbbé, könnyebbé és gyorsabbá tegye az adminisztrációt. Az iparügyi minisztérium bejelentése az isimért minisztertanács után tényleg meglepetést keltett minden közgazdasági érzékű emberben, azt hiszem, minden magyar emberben, még pedig azért, mert az iparügyi minisztériumot évtizedek óta kérték és követelték az érdekeltek, de egyetlen kormány sem hozta még ide és valahogy úgy éreztük, hogy különösen a mai nehéz gazdagsági viszonyok között tényleg nincs is itt az ideje annak, hogy külön minisztériumot alakítsunk. Ezért hatott meglepetésként az, hogy a minisztertanács ezt elhatározta és hogy ezt a határozatot rövidesen a tmost előttünk fekvő törvényjavaslat benyújtása igazolta. Amikor miden intézkedésnek a takarékosság jegyében kell történnie, ebben a tekintetben talán érhetné vád ezt a javaslatot, ha az új minisztérium alakításával nagy költség merülne fel és ez megint az adófizető polgárok rovására szólna. (Halljuk! Halljuk! a balközépen.) De azt hiszem, hogy Magyar Pál képviselőtársam is úgy, mint mindnyájan, a benyújtott költségvetésiből már tudomást szerzett arról, hogy az új minisztérium felállításával járó költségek fedezésére 100.000 pengő szerepel az előirányzatban. Ez az állami költségvetésben szerintem nem olyan nagy tétel, különösen, ha ezzel a költséggel tényleg el tudják érni azt a célt, amelyet mi sokan, úgyszólván mindnyájan várunk ennek a minisztériumnak működésétől. A miniszter úr azt mondotta a bizottságban, hogy erre azért is szükség van, mert a rnai kereskedelemügyi .minisztérium mamtmutminisztérium, ügyforgalma annyira megszaporodott, ügykezelése éppen az ipari fejlődés', az automobilizmus, az energiatörvény révén s a modern útpolitika miatt, — és fel lehetne sorolni még több ilyen dolgot — annyira különböző, hogy a raultat nem is lehet összehasonlítani a mai helyzettel. (Az elnöki széket Kornis Gyula foglalja el.) Ez a munkatöbblet mind az újabb fejlődés révén hárult a minisztériumra. A miniszter úr azt mondotta, hogy akármilyen körültekintő ember is valaki, nem tudhatja az ügyeket lelkiismeretesen intézni, amikor ilyen sokoldalúvá válik egy minisztérium hatásköre. (Rupert Rezső: Ez naivság. A miniszter részleteket nem intézhet, akár kicsi, akár nagy ez a 'minisztérium!) T. Ház! Ez a törvényjavaslat, miként méltóztatnak tudni, csak kerettörvényjavaslat. Még nem tudjuk, hogy a keret mivel lesz kibővítve, bár a magam részéről nagyon kíváncsian várom és nagyon szeretném, ba ezeket a kereteket, amelyekről a javaslat szól, az élettel töltetnék ki és azokat a kívánságokat, amelyek egy fejlődő ipari államban felmerülnek, a minisztérium tényleg valóra váltaná. Szerintem minden attól függ, hogy a minisztertanács milyen ügykörrel fogja ezt az új minisztériumot felruházni. (Horváth Zoltán: Miért fogadja el a képviselőtársam a javaslatot, mikor azt sem tudja, mi van benne!) Tessék nyugodtan megvárni, én is szívesen meghallgatom képviselőtársamat. Rögtön megmondom, miért fogadom el ennek a minisztériumnak felállítását. Az indokolás a termelési ágak kiegyensúlyozását tűzik ki célul, ami már maga is rendkívül fontos cél. En nemcsak a mezőgazdasági és ipari termelés egymáshoz való viszonyát és annak kiegyensúlyozását értem, hanem sokkal szűkebb körben az iparnak, az ipar keretén belül való kiegyensúlyozását kívánom és várom ettől a minisztériumtól, hogy ne tapasztaljuk tovább az ipari fejlődés terén a múltban észlelt egyoldalúságot. De rá kell mutatnom a kisipar és nagyipar érdeke között lévő nagy különbségre is. Már a bizottságban elmondottam hogy velem együtt minden magyar ember örül annak a nagy ha24*