Képviselőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1935. május 25.

Ülésnapok - 1935-12

Az országgyűlés képviselőházának 12. ülése 1935. évi május hó 15-én, szerdán, Sztranyavszky Sándor, Kornis Gyula és vitéz Bobory György elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. - Az iparügyi, valamint a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterről szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Knob Sándor előadó, Magyar Pál, Müller Antal, Malasits Géza, Reményi-Schneller Lajos. - A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. - Interpellációk : Dinnyés Lajos - a földművelésügyi miniszterhez — az állítólag kiadandó újabb tejrendelet tárgyában. A földművelésügyi miniszter válasza. — Gsoór Lajos — a pénzügyminiszterhez — az adórendeletek hivatalos összeállításáról. A pénzügyminiszter válasza. — Fábián Béla — a belügyminiszterhez — a fővárosi választásokkal kapcsolatos furcsaságok és visszásságok tárgyában. A belügyminiszter válasza. — Dinnyés Lajos — a pénzügyminiszterhez — a fagykár sújtotta vidékeken folyó kíméletlen illetéktartozások behajtása tárgyában. A pénzügyminiszter válasza. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány réseérői jelen voltak: Bornemisza Géza, Darányi Kálmán, Fabinyi Tihamér vitéz Kozma Miklós (Az ülés kezdődött délután A óra 1 perckor.) (Az elnöki széket vitéz Bobory György foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére vitéz Miskolczy Hugó, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Szeder János, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Esztergályos János jegyző urat kérem fel. Bemutatom a t. Háznak Szatmár-Ugocsa és Bereg vármegyék közönségének feliratát a kormányzói jogkör kiterjesztése tárgyában. A feliratot a Ház előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadja a kérvényi bizottságnak. Napirend szerint következik az iparügyi, valamint a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztériumról iszóló törvényjavaslat tárgyalása, (írom. 29, 38.) Az előadó urat illeti a szó. Knob Sándor előadó: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Az, akinek első alkalommal van módja akár erről az emelvényről, akár a lenti padokból az ország politikai közvéleménye számára elmondani, ha van valami mondanivalója, nem teheti azt bizonyos belső feszültség és belső szorongás nélkül. Érthető dolog is ez és nagyon kevesen vannak a parlamenti élet szereplői közül, akik első alkalommal ezt a belső feszültséget és belső szorongást le tudták volna bírni. Hiszen ez a feszültség az egészen új szerep és új helyzet szubjektív átérzése, amelyen úrrá lenni csak a legkivételesebb esetekben sikerül. Nálam ezt a belső feszültséget most fokozza még valami, egy bizonyos fajta gátlás. Nem vagyok ugyanis tisztában vele, — nem ismervén eléggé a parlamenti munka írott és KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ I. íratlan szabályait — hogy az első alkalommal, amikor szóhoz jutok ebben a Házban, van-e jogom hozzá, illik-e: bizonyos mértékben kritikát mondani erről a parlamenti munkáról, ha nem is annak lényegéről, de technikai módszereiről, technikai eszközeiről? XJgy értem ezt, hogy az én véleményem szerint a parlamenti munka technikai módszerei nem követték azt az átalakulást, amely az utóbbi száz év alatt a parlamenti funkciókban végbement. Ez alatt a száz év alatt a szónoki parlament vitázó parlamentté alakult át. A parlament munkájában nemcsak nálunk, hanem mindenütt az egész világon a nagy politika kérdései mellett a gazdasági kérdések jutottak igen fontos, sőt domináló szerephez. Viszont méltóztatnak tudni, hogy a gazdasági élet jelenségei a legutóbbi félszáz év alatt rendkívül bonyolultakká és komplexekké váltak. A gazdasági életnek ezekkel a nagy, átfogó, sőt mindennapi kis problémáival nem lehet foglalkozni másképpen, mint megfelelő statisztikai felkészültséggel. Egy olyan statisztikai anyaggal, amelynek végső eredményei mutatják meg az irányt, amerre a gazdasági élet ügyeinek intézésében menni kell. Mármost a parlament nemcsak nálunk, de másutt sem adta meg a módot arra, hogy a vitában azok, akik valaminő álláspontot képviselnek, akik megpróbálják azt védeni, megfelelően alátámasztani, ezekkel az eszközökkel élhessenek. Nincs mód erre és nekem sincs ma módom arra, hogy mindannak, amit mondani fogok, alátámasztásul idevetíthessek egy grafikont, vagy egy statisztikai adatfelvételnek vagy adatgyűjtésnek a végső eredményét, amely a legjobban világítana rá a dolgok lényegére. Ehelyett terhelnem kell a t. Házat mai előadásom során is bizonyos számokkal és adatokkal, amelyeiknek követése viszont, akárminő kitűnő szónokokról is van szó, rendkívül nehéz és rendkívül igénybeveszi a parlamenti munkában résztvevők figyelmét és erejét. 23