Képviselőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1935. május 25.

Ülésnapok - 1935-12

Az országgyűlés képviselőházának 12. ülése 1935. évi május hó 15-én, szerdán, Sztranyavszky Sándor, Kornis Gyula és vitéz Bobory György elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. - Az iparügyi, valamint a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterről szóló tör­vényjavaslat. Hozzászóltak : Knob Sándor előadó, Magyar Pál, Müller Antal, Malasits Géza, Reményi-Schnel­ler Lajos. - A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. - Interpellációk : Dinnyés Lajos - a földművelésügyi miniszterhez — az állítólag kiadandó újabb tejrendelet tárgyában. A földművelésügyi miniszter válasza. — Gsoór Lajos — a pénzügyminiszterhez — az adórendeletek hivatalos összeállításáról. A pénzügyminiszter válasza. — Fábián Béla — a belügyminiszterhez — a fővárosi választásokkal kapcsolatos furcsaságok és visszásságok tárgyában. A belügyminiszter válasza. — Dinnyés Lajos — a pénzügyminiszter­hez — a fagykár sújtotta vidékeken folyó kíméletlen illetéktartozások behajtása tárgyában. A pénzügyminisz­ter válasza. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány réseérői jelen voltak: Bornemisza Géza, Darányi Kálmán, Fabinyi Tihamér vitéz Kozma Miklós (Az ülés kezdődött délután A óra 1 perckor.) (Az elnöki széket vitéz Bobory György fog­lalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére vitéz Mis­kolczy Hugó, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Szeder János, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Esztergályos Já­nos jegyző urat kérem fel. Bemutatom a t. Háznak Szatmár-Ugocsa és Bereg vármegyék közönségének feliratát a kormányzói jogkör kiterjesztése tárgyában. A feliratot a Ház előzetes tárgyalás és jelentés­tétel céljából kiadja a kérvényi bizottságnak. Napirend szerint következik az iparügyi, valamint a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztériumról iszóló törvényjavaslat tárgya­lása, (írom. 29, 38.) Az előadó urat illeti a szó. Knob Sándor előadó: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Az, akinek első alkalommal van módja akár erről az emelvényről, akár a lenti padokból az ország politikai közvéleménye számára elmondani, ha van valami mondani­valója, nem teheti azt bizonyos belső feszült­ség és belső szorongás nélkül. Érthető dolog is ez és nagyon kevesen vannak a parlamenti élet szereplői közül, akik első alkalommal ezt a belső feszültséget és belső szorongást le tudták volna bírni. Hiszen ez a feszültség az egészen új szerep és új helyzet szubjektív átérzése, amelyen úrrá lenni csak a legkivételesebb ese­tekben sikerül. Nálam ezt a belső feszültséget most fo­kozza még valami, egy bizonyos fajta gátlás. Nem vagyok ugyanis tisztában vele, — nem ismervén eléggé a parlamenti munka írott és KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ I. íratlan szabályait — hogy az első alkalommal, amikor szóhoz jutok ebben a Házban, van-e jogom hozzá, illik-e: bizonyos mértékben kriti­kát mondani erről a parlamenti munkáról, ha nem is annak lényegéről, de technikai módsze­reiről, technikai eszközeiről? XJgy értem ezt, hogy az én véleményem sze­rint a parlamenti munka technikai módszerei nem követték azt az átalakulást, amely az utóbbi száz év alatt a parlamenti funkciókban végbement. Ez alatt a száz év alatt a szónoki parlament vitázó parlamentté alakult át. A parlament munkájában nemcsak nálunk, ha­nem mindenütt az egész világon a nagy poli­tika kérdései mellett a gazdasági kérdések ju­tottak igen fontos, sőt domináló szerephez. Viszont méltóztatnak tudni, hogy a gazda­sági élet jelenségei a legutóbbi félszáz év alatt rendkívül bonyolultakká és komplexekké vál­tak. A gazdasági életnek ezekkel a nagy, át­fogó, sőt mindennapi kis problémáival nem lehet foglalkozni másképpen, mint megfelelő statisztikai felkészültséggel. Egy olyan statisz­tikai anyaggal, amelynek végső eredményei mutatják meg az irányt, amerre a gazdasági élet ügyeinek intézésében menni kell. Már­most a parlament nemcsak nálunk, de másutt sem adta meg a módot arra, hogy a vitában azok, akik valaminő álláspontot képviselnek, akik megpróbálják azt védeni, megfelelően alátámasztani, ezekkel az eszközökkel élhesse­nek. Nincs mód erre és nekem sincs ma módom arra, hogy mindannak, amit mondani fogok, alátámasztásul idevetíthessek egy grafikont, vagy egy statisztikai adatfelvételnek vagy adatgyűjtésnek a végső eredményét, amely a legjobban világítana rá a dolgok lényegére. Ehelyett terhelnem kell a t. Házat mai előadá­som során is bizonyos számokkal és adatokkal, amelyeiknek követése viszont, akárminő ki­tűnő szónokokról is van szó, rendkívül nehéz és rendkívül igénybeveszi a parlamenti mun­kában résztvevők figyelmét és erejét. 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom