Képviselőházi napló, 1931. XXIV. kötet • 1934. október 23. - 1935. március 05.
Ülésnapok - 1931-313
Az országgyűlés képviselőházának SIS. 1984 áorilis 9-iki számában »Embervadászat« és i »Ohikán polgármester élet-halálharea« feliratú cikkek jelentek meg, amelyekben foglalt kitételeket a sértett főmagánvádlók bűnvádi eljárás tárgyává tették. K bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az öss7Pfüggés a nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás < esete nem forog fenn. ennek folytán javasolja a mentelmi bizottság a t. Háznak, hogy Lázár Miklós képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Kérem, méltóztassék ezt a javaslatot elfogadni. r Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem,!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Rázat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és Lázár Miklós képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 836. számú jelentése Peyer Károly és Büchler József képviselő urak mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Erődi-Harrach Tihamér előadó: T. Ház! A budapesti kir. főügyészség megkereste a Ház elnökét Peyer Károly és Büchler József képviselő urak mentelmi jogának felfüggesztése iránt. A nevezett képviselő urak ellen dr. Sehöberl Ferene. a székesfővárosi elektromos művek igazgatóiának feljelentésére eljárás indult rágalmazás és feltűnően durva becsületsértés vétsége miatt. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés ille + ^kes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és a nevezett képviselők személye között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Peyer Károly és Büchler József országgyűlési képviselő urak mentelmi jogát éhben az ügyben függessze fel. Tisztelettel kérem, méltóztassék ezt a javaslatot elfogadni. Fiunk: Szólásra fel van iratkozva? Makkay-Petrovics György jegyző: Kabók Lajos ! Kabók Lajos: T. Képviselőház! A mentelmi I bizottság 836. számii jelentésében Peyer és Büchler József országgyűlési képviselők mentelmi jogának feTfügf^sztését javasolja. En ezt ellenzem, mégpedig ellenzem azért, mert a vélelmezett cselekmény és a személyek között az Összefüggés kétséges. Nevezetesen arról van itt szó. hogy az elmúlt évben november hó 23-án Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának ülésén a vita keretében közbeszólások hangzottakéi s a jelentés szerint Peyer Károly a. következőket mondotta: »Fizetést és nyugdíjat kap!« Ez volt az egvik közbeszólás, a másik pedi.PT »Evi 40.000 pengőt keres!« Nem tudom megérteni, t. Képviselőház, hogy ezek a közbeszólások miért olyan jelentőségűek, hogy miattuk a képviselő mentelmi jogát fel kell függeszteni. Hiszen ez a közbeszólás Budapest törvényhozó testületében hangzott el. tehát e<ry törvényhozó testületben, ahol ha ilyen közbeszólás elhangzik, ez szerintem nem szoleálhat okul arra. hogy emiatt a képviselő mentelmi jogát fel kellene függeszteni. Továbbá az Elektromos Művek isazgatóia. Schöberl Ferenc úr, aki a feljelentést megtette és aki sértettnek érzi maírát, valójában nem is tudja megállapítani, hogy ki ellen emeli a vádat a közbeszólás, hiszen nincs is tisztában azzal, ' ülése 19SU december 18-án, kedden 483 hogy ki mondotta rá vonatkozólag a sértő kifejezést; ez nincs tisztázva annak ellenére, hogy a mentelmi bizottság jelentésében benne van az is, hogy Büchler József azt mondotta volná, hogy ez az úr szemtelen fráter. Nem tűnik ki azonban a mentelmi bizottság jelentéséből, sem egyéb vizsgálódásból nem nyert megállapítást, hogy ez a közbeszólás valójában tényleg dr. Schöberl Ferenc úrra vonatkozott-e, éppen ezért az összefüggés kétséges, minthogy pedig az összefüggés kétséges, szerintem politikai zaklatás esete forog fenn. Nem volna tehát szabad megtenni azt, hogy ilyen ügyből kifolyólag a mentelmi jogot felfüggesszék. Különösen kifogásolnom kell ebben a mentelmi jelentésben Peyer Károly mentelmi jogának felfüggesztését, annál is inkább, mert Peyer Károlyra vonatkozólag a jelentés semmi egyebet nem tud megállapítani, mint pusztán azt a közbeszólást, hogy »fizetést és nyugdíjat kap«, továbbá azt, hogy »40000 pengőt keres«. Mennyiben sértő ez a kifejezés? Mennyiben lehet azt mondani, hogy ilyen közbeszólások miatt ß, képviselők mentelmi jogát fel kell függeszteni? Ez esy törvényhozó testületben közbeszólás alakiában elhangzott kijelentés; egész példátlanul állana, ha emiatt a képviselő mentelmi jogát felfüggesztenék. Ami pedig Büchler József közbeszóiásat illeti, — hogy tudniillik ez az úr szemtelen fráter — itt azt kell kifogásolnom, hogy läifcs tisztázva, hogy valójában dr. Schöberl Feiehcurra, Budapest székesfőváros Elektromos Műfemek igazgatójára értette-e ezt a kijelentést. Itt tehát az összefüggés a képviselő és a vélelmezett sérelem között kétséges, éppen ezért én hangsúlyozottan jelentem ki, hogy zaklatás esete forog fenn. miért is tisztelettel javasolom, l.ogy a Képviselőház a mentelmi bizottság javallatát ne fogadja el és ebben az ügyben sem Peyer Károly országgyűlési képviselő, sem pedig Büchler József országgyűlési képviselő mentelmi jogát ne függessze fel. Elnök: Szólásra következik? Makay-Petrovics György jegyző- " Senki sincs feliratkozva. Elnök: Szólni senki nem kíván. (Propper Sándor: De igen, én jelentkeztem szólásra!) Akkor Propper Sándor képviselő urat illeti a szó. Propper Sándor: T. Ház! Nekem azzal szemben, amit Kabók Lajos t. képviselőtársain elmondott, másféle aggályaim vannak, közjogi aggályaim. .. Az a két úr tudniillik, aki perrel támadta meg Büchler József és Peyer Károly képviselőtársaimat, üzemvezető a főváros egyik üzemében. Ezt én a mentelmi bizottságban is kifejezésre juttattam és az iratoknál nincsen meg az önkormányzatnak a felhatalmazása a két úr részére arra vonatkozóan, hogy ők a pert megindíthassák. Erre azt mondották, úgy magyarázták a dolgot, hogy az üzemek tulaj dómképpen magánüzemek és így felhatalmazásra szükség nincsen. De ezek az üzemek csak ebben a vonatkozásban magánüzemek, más tekintetben tulajdonképpen közüzemek és a székesfővárosi törvényhatóság hatásköre alá tartoznak. A székesfőváros törvényhatósága határozza meg ezeknek az üzemeknek a szolgálati rendtartását; a törvényhatóság szabja meg a szolgáltatások rendjét; a törvényhatóság gyakorol fegyelmi jogot az alkalmazottak felett; a törvényhatóság diszponál a felett, hogy a feleslegeket hova fordítsák, miként használják ;fel.
