Képviselőházi napló, 1931. XXIV. kötet • 1934. október 23. - 1935. március 05.

Ülésnapok - 1931-299

80 Az országgyűlés képviselőházának 2í után nemcsak a miniszterelnök urat, de a kormányzó úr őf őméltóságát is súlyosan sértő kijelentéseket tett! a nyilvánosság

1 előtt. Ezekért a kijelentésekért ajánlott levélben feljelentés tétetett a kormányzói kabinetirodához, a miniszterelnök úrhoz és a budapesti kir. ügyészséghez. Erre a súlyos feljelentésre a hatóságok még mindig hallgatnak és dacára annak, hogy tanuk vannak bejelentve, akik eskü alatt hajlandók vallani, semmiféle eljárás nem indult meg és a községi főjegyző ellen semmiféle vizsgálat folyamatba téve nem lett. Az interpellációnak engem érintő részére vonatkozólag Írásbeli válaszomat az alábbiakban van szerencsém megadni: A hozzám beérkezett jelentés szerint Kerekes Lajos alpári községi jegyzőt Szabó Lajos alpári lakos az alpári csendőrörsnél és a budapesti kir. főügyészségnél valóban feljelentette azért, mert állítólag a jelenlegi kormány kinevezése előtt a miniszterelnök urat és a kormányzó úr ő f őméltóságát a nyilvánosság előtt súlyosan ^ megsértette. A királyi főügyészség megkeresése alapján a vizsgálatot a kiskunfélegyházai járás főszolgabírája lefolytatta és a vonatkozó iratokat^ a kir. főügyészségnek megküldötte- A maga részéről azonban fegyelmi szempontból a feljelentés ügyében egyelőre intézkedést nem foganatosított, mert arra — a nyomozás adatai alapján — okot fennforogni nem látott. A továbbiak iránt, amennyiben ennek szüksége merülne fel, a kir. ügyészség döntése után fog az illetékes járási főszolgabíró intézkedni. A vármegye főispánját egyidejűleg felkértem, hogy az ügyet kísérje figyelemmel és a szükségesnek mutatkozó további intézkedéseket a kir. ügyészség döntése után annakidején tegye meg. Kérem a t. Képviselőházat, hogy válaszomat tudomásul venni szíveskedjék. Budapest, 1934. évi november hó 5-én. vitéz dr. Keresztes-Fi scher Ferenc s. k.« Elnök: A képviselő úr nem kíván a viszonválasz jogával élni. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a belügyminiszter úrnak az interpellációra adott írásbeli válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a belügyminiszter úr válaszát tudomásul veszi és egyben az interpellációt kiadja a miniszterelnök úrnak és az igazságügyminiszter úrnak. Következik Hegymegi Kiss Pál képviselő úr írásbeli interpellációja a belügyminiszter úrhoz. Szíveskedjék a jegyző úr az interpellációt felolvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa): »Csanád megyében a független kisgazdapárt püspöklellei, kiszombori, magyarcsanádi, deszki, földeáki szervezetei és választói ismételten hiába fordulnak a hatóságokhoz gyűlések tartása engedélyezése végett, mert a hatóságok különböző címeken és okokkal a gyűléseket nem engedélyezik. Kérdjük a belügyminiszter urat, hajlandó-e a törvényes helyzetet helyreállítani és a fennálló rendeletek értelmében a párt részére a gyűlések tartását biztosítani? Budapest, 1934. évi szeptember 4. Hegymegi Kiss Pál s. k.« Elnök: A Ház az interpellációt kiadja a belügyminiszter úrnak. Következik Somssich Antal gróf képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz. A jegyző úr felolvassa az interpellációt. Héjj Imre jegyző (olvassa): »Milyen áilásW. ülése 193% november lU+én, szerdán. pontot foglal el a miniszterelnök úr a nemzeti munkahéttel kapcsolatos ünnepségeket kísérő jelenségek tárgyában? Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Gr. Somssich Antal: T. Házi Engedje meg a t. Ház, hogy erre a síppal-dobbal hirdetett munkahétre vonatkozólag néhány reflexióval szolgáljak. Nagyon helyes és szükséges, hogy úgy a mezőgazdaság és az ipar és kereskedelem időrőlidőre kiállítások formájában mutassa meg (munkájának eredményét és gyümölcsét. Ez megvolt a háború előtt is és azután is. Az Omge. is rendezett kiállításokat, az Iparkamara is rendezett kiállításokat és az egyiken résztvettek a mezőgazdák, a másikon résztvettek a kereskedők és a gyárosok. Ott van azután a tavaszi vásár, amely majdnem két hétig tart. Alkalom és mód van elég, hogy munkánknak és szorgalmunknak eredményét a nagyközönségnek bemutassuk. E kiállítások alkalmával szokásban volt, hogy az illető gazda megkapta a földmívelésügyi miniszter nagy aranyérmét, ezüstérmét, vagy díszoklevelét kereskedő, vagy gyáros megkapta a kereskedelemügyi miniszter aranyérmét, ezüstérmét, vagy díszoklevelét azért, r amit kiállított. Kérdezem a t. Háztól, mi szükség van arra, hogy a Tesz. ebbe beleavatkozzék. Semmi köze annak ehhez. Az egész munkahét egy simonca, semmi más. (Derültség a baloldalon.) Tessék ezt tudomásul venni. Bolonddá tartják az egész országot. (Farkasfalvi Farkas Géza: Csinnadratta, bum bum bum! — Zaj.) Meg akarom világítani ennek a mostani munkahétnek az előzményeit. (Halljuk! balfelől,) Ez év tavaszán szóvátettem Gömbös Gyula miniszterelnök úrnak, hogy a Tesz. és a Tesa.szel kapcsolatban személyek körül nincs minden rendben, ö ezt nam akarta hivatalosan tudomásul venni. Mondott ilyent, mondott olyant, nem történt semmi. Nem adott nekem módot arra, hogy vele kibeszélhettem volna magamat ebben a tájgyban. (őrgróf Pallavicini György: Kellemetlen volt neki!) Ezután bizonyos Kovács Béla nevű nyugalmazott fővárosi tisztviselő, aki szintén a Tesz.-ben volt valamikor, de onnan eltávozott, olyan adtokat adott a kezembe, amelyek nagyon kompromittálók voltak Szörtsey József igazgatóra nézve. En ezeket az adatokat és minden adatot úgy, ahogyan azt Kovács Béla nekem odaadta, levél kíséretében átküldtem a miniszterelnök úrnak és ebben a levélben többek között azt írtam: »Nem tartottam az ország érdekében valónak azt, íhogy ellenzéki létem dacára ezt az egész Szörtsey—

Tes z.ügyet a Képviselőházban szellőét essem. Ezért kértelek arra, hogy módot adjál nekem, hogy a Kovács Béla által tudomásomra jutott és Szörtsey Józsefre és a Tesiz.-re vonatkozó iratokat és okmányokat bizalmasan előadhassam azon célból, hogy ha az állítások beigazlást nyernek a vizsgálat során, a szükséges intézkedéseket megtehessed.« Ezt a levelet 1934., tehát ez év július 28-án írtam. Erre a levélre ez év augusztus végéig senkitől semmiféle válását ebben az ügyben nem kaptam. A miniszterelnök úr sem méltatott arra, hogy választ adjon, még arra sem kaptam választ, hogy rendelt-e el vizsgálatot, vagy sem. Az egészet elhallgatták. Módomban volt megtudni azt, hogy az államfő tudomást szerzett erről. Kerülő úton tudtam meg, hogy igen. Erre kaptam Baross Gábor úrtól egy levelet, amelyben ő a miniszter-