Képviselőházi napló, 1931. XXIV. kötet • 1934. október 23. - 1935. március 05.
Ülésnapok - 1931-314
i"^™«" i^ Az országgyűlés képviselőházának 31U. ülése 193% deeember 19-én, szerdán. 533 Mélyen t. Ház, kérek még egy negyedórái meghosszabbítást. Elnök: Méltóztatnak ehhez hozzájárulni! (Felkiáltások: Megadjuk!) A Ház a meghosszabbításhoz hozzájárul. Hegymegi Kiss Pál: Mélyen t. Ház! Keresztes-Fischer belügyminiszter úr volt akaratlanul is főkortese a debreceni törvényhatóságban à yirilis-választásnak. Hogy ehhez a rendőrség asszisztált, hogy a viriliseknek a Bikától fel a városházáig nem volt szabad idegenekkel érintkezniük, arra vonatkozóan hallgasson csak ki a miniszter úr eskü alatt egy pár legtöbb adót fizetőt Debreceniben, akik el tudják mondani ezt a belügyminiszter úrnak, de meg kell állapítanom, hogy erről már Györki Imre képviselő úr is részletesen beszélt, hogy ez komikus és megszégyenítő jelenség volt. Azt mondják, hogy az ifjúságot felizgatták és az ifjúság ezért tüntetett. Vásáry István volt az Debrecenben, aki, szerintem, túlzott mértékben támogatta az egyetemet és hozatott a várossal olyan áldozatokat, amelyek még Debrecen város teljesítőképességén is túlmennek. Vásáry István volt az, aki a debreceni ifjúsági jóléti intézményekért Klebelsberg kultuszminiszterrel együtt az akciók egész sorozatát indította. Nem tudom 'megérteni, hogy akkor éppen ez ellen az ember ellen legyen úgy felháborodva az ifjúság. Es vájjon mivel hívták fel ennek az egyetemi ifjúságnak felháborodását'? Azzal hivták fel, hogy egy másik kormánypárti lap védte Vásáry polgármestert? Hiszen az igen t. egységespárt tagjainak többsége ebben a kérdésben ugyanazon a nézeten van, mint én. De, mélyen t. Ház, vájjon egy, a polgármester személyét és tevékenységét védő lap hívja fel az ifjúságot arra, hogy tüntessen? Nem az-e, hogy a főispán a vacsorákon végig egyebet sem csinált, mint a polgármestert szidta; nem az-e, hogy Debrecenbe beleétette magát az a rágalom, hogy ez a Vásáry nem becsületes ember és van sok olyan kisember, aki nem ismervén az esetek sorát, ezt elhiszi? Nem az a kormánypárti sajtó-e, amely nap-nap mellett a támadások egész sorozatát adja le? Ennélfogva, ha itt izgatásról volt szó, akkor ez az izgatás csak arról az oldalról jöhetett, ahonnan nem lett volna szabad jönnie, mert voltaképpen a főispánnak kell legjobban tudnia, hogy az ügy még elintézve nincs. De mélyen t. Ház, azt is meg kell állapítanom, hogy úgy van, ahogyan Györki Imre képviselő úr elmondja: az ifjúságot összeverbuválták, a gazdászok egyrészét felfogadták erre a célra, hogy a választásoknál ilyen fenyegető magatartást tanúsítsanak, pedig a választási törvény a csoportosulást, amelynek fenyegetés a célja, külön is tilalmazza és fokozatosan, .súlyosabb bűncselekménynek tekinti. En végignéztem ott Debrecenben, hogy mi történt azon a napon. Meg kellett állapítanom, hogy a» ifjúságot félrevezetve (beállították abból a célból, hogy mintegy fenyegető eszköz legyen ott a szavazó polgárok előtt, hogy Vásáry minél kevesebb szavazatot kapjon és hogy kibuktattassék a törvényhatóság közgyűléséből a város polgármietere. Györki képviselő úr azt is megmondta, hogy ki fizette ki azokat az autóbuszokat. A magam részéről ezzel kapcsolatban csak két esetet vagyok kénytelen idehozni. Az egyik az ottani rendőrség vezetőjére vonatkozik. Lám főkapitány-helyettesre, aki a virilisválasztás során nagy garral adott ki nyilatkozatot, hogy a renKÉPVTSELÖHAZI NAPLÓ XXIV. det fenn fogja tartani. A válasizitási eljárás alatt, amikor már az egész városban el volt terjedve a hír, hogy fenyegető csoportosulás van a szavazóhelyiség előtt, a rendőrség részéről még mindig nem történt megfelelő intézkedés. Végre, amikor magam is láttam ezt, telefonon felhívtam a főkapitányhelyettest és figyelmeztettem, hogy ő már nyilatkozott is, hogy a rendet fenntartja és neki törvény szerinti kötelessége is, hogy megvédje a polgárok, szabadságát. Főtanácsosnak szólítottam, és ez volt a pontos válasz: ő nem főtanácsos, hanem főkapitányhelyettes. (Zaj a baloldalon.) Amikor már látnivaló volt, hogy ennek a mindenféle akciónak nincs meg az eredménye, mert a polgármestert nagy többséggel meg fogják választani, akkor az ifjúságot odairányították a polgármester házához, azért, hogy a polgármester házát megdobálja, miután már üzletek és szerkesztőségek ablakait bever.te. (Szakáts Andor: Csúnya dolog volt!) En ismerem azt a jelenetet, amelyen Vásáry István polgármester keresztülment, amikor az a csoport odavonult. Tessék megállapítani, hogy Debrecenben a Mester-utcától a Kossuth-utca, ahol a polgármester lakik, körülbelül másfél, de legalább is egy kilométer távolságra vän. Kzit a bizonyos csoportot tehát egészen el lehetett yolna távolítani az ilyen nagy útnak megfelelő idő alatt. Ez nem történt meg, a csoportnak módjában volt az ablakokat beverni, és módjában volt csúnya abcugolással ott az utcán kissebbíteni a polgármestert. Ott benn állt az az ember, aki a városért dolgozott, kezében puska, hogy védje a maga és családja életét. Ki akarta nyitni az ablakot, hogy: hát öljenek meg! A gyermekei fogták körül, hogy ez ne történhessék meg. Hát van abban a Vay Lászlóban emberi szív, hogy ilyenekre használják fel ezt az ifjúságot? Azzal az emberrel szemben... (Mayer János közbeszól) Igen, Györki Imre megmondotta, hogy honnan fogadták fel az ifjúságot. Adatokat mondott s az adatokról én is tudok. (Mayer János: Csak nem Vay László verette be az ablakokat?) Az ifjúságot ilyenekre használták fel, erről beszéltem. De nagyon védi most... (Mayer János: Dehogy védem! Ellenkezőleg!) Jobb lesz, ha idefigyel a volt miniszter úr és nem zavar engem olyan közbeszólásokkal, amelyekből látom hogy nem érti a lényeget. (Zaj.) Másnap is megismétlődött ugyanez a tüntetés. Hát hogyan jövök én hozzá, aki 12 esztendő alatt a magyar és a debreceni ifjúságért a beszédek egész sorát tartottam, aki még csak nem is voltam benne ezekben az akciókban semmi tekintetben, mert hiszen nem az én pártom jelöltjeivel vagy embereivel történt a tényleges verekedés, hogy amikor az én családomhoz legközelebb álló nőtagok-mennek az utcán, akkor ez a diákság ízléstelen inzultusokban törjön ki (Szakács Andor: Szégyen! Gyalázat! Valakinek felelősnek kell ]ennie ezért!) és amikor az a Vásáry István elmegy Lám főkapitányhelyettes úrhoz — hogy össze ne zavarjam a címet — és erélyes szavakkal a rendőrségen követeli a rendet, az élet- és vagyonbiztonság fenntartását, akkor ez a derék főkapitányhelyettes nekitámadjon, hogy ne beszéljen vele olyan erélyes hangon!? (Andaházi-Kasnya Béla: Nem lehetne ott más a főkapitányhelyettes? — Ulain Ferenc: Vagy más belügyminiszter nem lehetne? — Zaj.) Szomorú idők ezek. Már megtörtént minden. Már elérték azt, hogy azon kerületi beosztás folytán, amely Vásáry István hibája, meg fog7 ^