Képviselőházi napló, 1931. XXIV. kötet • 1934. október 23. - 1935. március 05.

Ülésnapok - 1931-314

Az országgyűlés képviselőházának 314. elnöke volt. Várady Miklós miniszteri titkár ár olyan családból származik, amely család egy tagjának nyakat még a hatalmas bürokrácia sem tudja olyan hamar kitörni, különösen ak­kor, lia a nemzet érdekében jár el, habár Vá­rady Miklós nyaka sincs meg a mai napig sem valami nagy biztonságban, mert a bürokrácia bosszúálló hadjárata vele szemben, (Dinnyés Lajos: Szólj igazat, betörik a fejed!) aki tisztes­séges úton járt el, még mindig nem szünetel. De itt van egy másik, egy kistisztviselő, egy szám­kukac, egy számvevőségi tanácsos, akinek nincs semmije, tisztán csak a tisztessége és becsülete, s most én itt a Ház előtt akarom elmondani, hogy miként törték ki a nyakát végre sikeresen, akadályversenyeken keresztül, háromszori nyugdíjbahelyezés után azok, akik meg akarták mutatni, hogy~ mégis Magyarországon hatalmat jelent az az adminisztráció és az a bürokrácia, amelyet sértett Garam Vilmosnak az az eljárása, hogy hivatali főnökének — tetszik érteni, nem egy idegennek, hanem hivatali főnökének —­rendelkezésére bocsátott — parancsára — egy iratot, amellyel az ő hivatali főnöke az illető minisztériumot vezető miniszter előtt bizonyí­tani óhajtotta, hogy az illető minisztériumban a pénzkezelés nem olyan módon történik, mint amilyen módon a pénzkezelésnek egy állami hi­vatalban történnie kellene. (Gál Jenő: A Hankó­esetek sorozata!)) Garam Vilmos bűne tehát az volt, hogy Seg­ner Pál legfőbb számszéki alelnök előtt rámu­tatott arra, hogy az egyik miniszteri tanácsos úr íróasztalában , vannak olyan házi pénztárnap­lók, amelyeknek a számvevőségnél kellene len­niök és nem a miniszteri tanácsos úr íróasztala-, ban. (Gál Jenő: Bizony!) És rámutatott arra, hogy 276 0C0 pengőt, amelyet a rokkantak ré­szére iitaltak ki, délelőtt kivittek a hadirokkant­otthonba, délután pedig visszahoztak a házi­pénztárba és az egész kiutalás fiktív ügvlet volt, amelynek az volt a célja, hogy ne kelljen a Legfőbb Állami Számszéknek a minisztérium­ban keresni a 276.000 pengőt. Most mi történt! A fegyelmi eljárás során Várady Miklós miniszteri titkár úr dicséretet kapott annak ellenére, hogy a minisztérium egyik előkelő miniszteri tanácsosával. szemben olyan súlyosan sértő kifejezéseket használt, amelyek a miniszteri tanácsos úrral szemben, de a miniszteri titkár úrral szemben is bűnvádi eljárás megindítását tették volna lehetővé. Ezért ő dicséretet kapott, Garam Vilmost pedig azért, mert átadta Várady Miklósnak az iratot, amellyel bizonyította a szabálytalanságot és amiért megmutatta, hogy a miniszteri tanácsos úr hová tette a házinaplókat, fegyelmileg áthe­lyezték Budapestről Békésgyulára, mert tiszte­letlenül viselkedett a miniszteri tanácsos úrral szemben. (Zaj.) Méltóztassék tehát megérteni, az egyik, aki azt mondotta, hogy »tolvaj«,.megmaradt és dicséretet kapott, míg a másikát, aki csak megmutatta, hogy hol van a napló, áthelyez­ték Békésgyulára azért, mert »tiszteletlenül viselkedett«. Erre mi történt tovább 1 ? Az, hogy amikör a népjóléti minisztériumban megindult az eljárás arra vonatkozólag, hogy kit he­lyezzenek rendelkezési állományba,^ egy szép napon Békésgyulán az oda büntetésből áthe­lyezett Garam Vilmost rendelkezési állo­mányba helyezték. En elmentem az igen t. belügyminiszter úrhoz s azt mondottam neki:' példátlan dolog az, hogy az adminisztráció ilyen könnyen megbosszulhatja magát eg T y »Tisztességes Lajoson«, aki nem csinált egye­zése 1934 december 19-én, szerdán, 511. bet, mint hogy működésével a hivatalon.belül módot szolgáltatott arra, hogy világosság.de-í rülhessen egy szörnyűséges, nemzetellenes-ad­minisztrációnak működésére egy minisztériuma ban. Erre a miniszter úr nekem azt mondöttaf hogy »abban az esetben, ha ez* így igaz, hogy ennek az embernek az eljárása volt az, amely, eredetileg rámutatott a visszaélésekre, en 'ma; gam sem tartom nevelőhatásúnak. ennék az; embernek rendelkezési állományba helyezését és őt vissza fogom helyezni«. . . .. .• Megkell állapítanom, hogy a belügyminisz-: ter úr gyorsan intézkedett, meri Qsváth mi­niszteri osztálytanácsos urat megbizta a kivizs-, gálással és a kivizsgálás azt eredményezte, hogy Garam Vilmos számvevőségi tanácsos a legrövidebb időn belül ismét visszakerült Gyu; Iára, abba a hivatalba, amelyből rendelkezési; állományba helyezték. • Mi történt közben? Ezzel az emberrel szem­ben a hivatalban maradt urak állandóan intri­kát folytattak és amikor megtörtént az, hogy a gyulai kórházban egy .éjszaka megfúrták a! Wertheim-kasszát és kivettek belőle 14.400 pen-i gőt, ebből az ügyből kifolyólag Garam Vilmos, ellen, aki ott mint ellenőr szerepelt, fegyelmi eljárás indult. A Garam Vilmos ellen megindí­tott fegyelmi eljárás nem fejeződött be, ellen­ben megindult Garam Vilmos ellen az eljárás, hogy őt a mostani leépítéssel kapcsolatban vég­elbánás alá vonják. Garam Vilmost a hármas bizottság elé vitték. A hármas bizottság Ga­ram Vilmost kihallgatta, és kihallgatta a gyu­lai kórház igazgatóját. A hármas bizottság megállapította azt, hogy Garam Vilmos a pénznek a postáról való behozatalához hozzú^ nem járult, a posta kiadta a pénzt két olyan! aláírásra, amelyre a pénzt kiadni nem lett' volna szabad. Ezek után a hármas bizottság* Garam Vilmost felmentette. Erre mi történiki Garam Vilmos köziben érdeklődött az iránt, hogy mos;t mi lesz* a; továbbiakban Ő vele szemben fognak-e felleb­bezni az ötös bizottsághoz, vagy nem. Erre azt mondották, hogy ha az : ötös bizottság elé -kerül az ügy, minthogy az ötös bizottság előtt az el­járás ugyanaz, mint a hármas bizottságnál,,; ő oda meghívót fog kapni. En a magam részéről még felhívtam Osváth miniszteri osztálytaná-, csos urat telefonon és megkérdeztem, hogy idé­zést fog-e kapni Garam az ötös bizottság elé. Égy szép napon Garam értesítést kap arról,, hogy nemcsak letárgyalta már az Ötös bizottság az ügyét, anélkül, hogy őt értesítette volna, 1 hanem a miniszter űr már alá is írta a vég­elbánás alá bocsátást elrendelő végzést. Erre Garam Vilmos, beadvánnyal fordult a belügy-,' miniszter úrhoz és beadványában azt mondotta^ hogy az, ami vele történt, törvénytelen, azért,' mert a rendelet értelmében az ötös bizottsághoz ő megidézendő lett volna. ^ ..... . ;! Az ötös bizottságban az ő ügyét egy volt­népjóléti minisztériumi államtitkár, PettkoV Szandtner Aladár referálta, (Gál Jenő: Ezt is-^ merjük!) aki ellen ő érdekeltségi kifogást te,ti volna és a miniszter úrral aláíratta— Blaha államtitkár úr távollétében — az ő végelbánas alá vonását, (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Miért kell Blahának távol lenni ahhoz, hogy én valamit aláírjak? — Moz­gás a jobboldalon.) En csak az-t mondom, hogy nem ő volt az elnök akkor az: ötös bizottságban; En azt állítom, hogy az ötös bizottságban. Pettkó-Szandtner Aladár referálta a Garam­ügyet és Pettkó-Szandtner Aladár volt az, aki a miniszter úrral Garam vegeibánás r alá- YQHfó

Next

/
Oldalképek
Tartalom