Képviselőházi napló, 1931. XXIV. kötet • 1934. október 23. - 1935. március 05.

Ülésnapok - 1931-314

502 Az országgyűlés képviselőházának 814ságírót, nehogy az lássa vagy figyelhesse, ami a szavazás körül történt. Természetesen ilyen körülmények között a viriliseknél az a lista győzött, amelyet a nemzeti egység pártja adott választóinak. Ezzel bemutattam, t. Képviselőház, hogy a virilis választás hogyan folyt le Debrecenben. Igazán csak szégyenkezni kell, hogy idáig jutottunk és odajutott a magyar polgárság, hogy egy ilyen machinációhoz, ilyen választási rendszerhez odaadja magát, hogy meg lehet félemlíteni, ahogyan meg is félemlítettek Debrecenben körülbelül 40 olyan virilis választót, akiket az utolsó héten adóvégrehajtással, árverés kitűzésével, illetékügyben végrehajtás kitűzésével kényszerítettek arra, hogy a nemzeti egység pártjának jelöltjeire adják le szavazataikat. Ismétlem, ez csak a virilisválasztásra vonatkozik. Menjünk egy lépéssel tovább és nézzük, hogy mi történt az általános választás alkalmával. Az általános választást a törvény rendelkezései értelmében ajáalások előzik meg, j úgy, ahogyan azt a bölcs törvény előírja. Már | most, ahelyett hogy megkönnyítették volna a i választóknak az ajánlások keresztülvitelét — és figyelmébe ajánlom t. képviselőtársaimnak, hogy most Ízelítőt kaptunk a debreceni választásnál, hogy ha majd a képviselőválasztásoknál is bevezetik a titkos rendszert és az ajánlásoknak azt a rendszerét, amely itt már bevált, ez miképpen fog a gyakorlatban megoldást nyerni — azt tették, hogy bár Debrecenben húsz törvényhatósági választókerület van, mind a húsz választókerületre vonatkozólag az ajánlások aláírását a városházán, vagy a városháza környékén lévő városi épületekben tartották szükségesnek eszközölni. Már most, mi a helyzet? Olyan nagy kiterjejedésű, nagy területen fekvő városban, mint amilyen Debrecen, hét-nyolc kilométer távolságról kellett szegény embereknek december 6-án, 7-én és 8-án — mert ez a hárem nap állott rendelkezésre az ajánlások összeszedésére — begyalogolniuk, bekutyagolniok a város középpontjára, a városházára. Kellett ezt tenni lucskos, sáros, ködös, esős időben ami egyenesen kegyetlenség volt azokkal a szegény emberekkel szemben, akiknek mégis alkotmányos joguk lett volna és joguk volt az ajánlásokat aláírni. Természetes, hogy bizonyos mértékig ennek hátrányát nemcsak az ellenzéki pártok érezték, hanem érezte ennek hátrányát a nemzeti egység pártja is. Azonban a nemzeti egység pártja a rendelkezésére álló hatalmi eszközökkel ezt a problémát, ezt a hátrányt, ezt a visszásságot meg tudta oldani olyképpen, hogy mikor a nemzeti egység pártja már a második napon látta, hogy nem tudja összeszedni az ajánlásokat, a közjegyzőt egyszerűen kirendelte a város külső részein lévő egyes helyiségekbe, ott a maga táborát összegyűjtötte és ott valamelyik kocsmában vagy körhelyiségben a közjegyző előtt aláíratta az ajánlásokat és hitelesítette. (Zaj a baloldalon.) Ott azonban, ahol ez nem ment, vagy túlkényelmetlen, vagy költséges lett volna, egyszerűen kirendelték az állami alkalmazottakat, a vagóngyár alkalmazottait, vagy szelíd nyomásként kiadták az összes városi alkalmazottaknak azt az utasítást, hogy tessék az ajánlási íveket aláírni. Igaz, voltak annyira tapintatosak, hogy nem mondták meg, hogy a nemzeti egység pártjának az ajánlási íveiről , van szó, de próbálta volna meg akármelyik ' ülése 1934 december 19-én, szerdán. állami vagy városi tisztviselő másnak az ajánlási ívét aláírni, mint a nemzeti egység pártjáét. így indult neki a választásnak a három párt s így szerezte meg az ajánlásokat, ezen a kegyetlen módon, centrálisán a nemzeti egység pártja. Végre vasárnap eljutottunk a valus /îtas napjához. A választás napját megelőző szombaton mi, akik lennt tartózkodtunk Debrecenben, tudtuk, mert úton-útfélen beszéltek róla, hogy a diákság egy része és pedig a pallagi gazdasági akadémia hallgatóinak egy töredéke, — nem akarom az egész diákságot bevonni ebbe a dologba és felelőssé tenni a történtekért — azután az egyetemi hallgatóknak egy még kisebb csoportja és a Méhely bajtársi szövetség már napokkal azelőtt készült arra, hogy a választás napján olyan terrorisztikus cselekményeket követnek el, amelyekkel megfélemlítik a választókat és ezzel akarják a választás eredményét bizonyos mértékig korrigálni. Tudtuk azt is, hogy ez a terrorisztikus cselekmény különösen két választókerület ellen irányul. Elsősorban és a legélesebben Debrecen városának ezidőszerint is polgármestere, Vásáry István ellen. Kiadták az utasítást arra vonatkozólag, hogy minden körülmények között meg kell akadályozni, hogy Vásáry István a kerületében többséget kapjon. Odáig mentek, hogy azoknak a diákoknak, akik vállalkoztak arra, hogy ebben a terroralakulatban résztvesznek, nemcsak napidíjat fizettek és nemcsak itatták és etették őket a választás előestélyén és a választás napján is, hanem azonkívül pontos információink szerint külön 40 pengő prémiumot ígértek a diákoknak és a horogkereszteseknek arra az esetre, ha sikerül megakadályozni Vásáry István megválasztását. T. Ház! Az én választókerületemben,^ ahol jelölt voltam, ugyanez a jelenség volt észlelhető. Minthogy az én választókerületem közvetlenül szomszédos volt Vásáry István kerületével, csak természetes, hogy erre a kerületre is átterjedt ez a terrorisztikus cselekmény. Sőt, meg kell állapítanom, hogy az első összetűzés tulajdonképpen az én választókerületemben történt, ahol már délelőtt 10—11 óra között megtámadta a diákság egy csoportja az én választóimnak egy részét, megtámadta azokat az embereimet, akik ott dolgoztak, sőt megtámadta az egyik választóhelyiségbe delegált és igazolvánnyal ellátott bizalmi férfiúkat is, aki kiment az utcára és meg akarta nézni, hogy mi történik ott. (Fábián Béla: Ki volt a vezérkari főnök?) Majd rátérek. Tisztelettel kérnék egy negyedórai meghoszszabbítást. Elnök: Méltóztatnak a kért meghosszabítást megadni? (Igent) A Ház a kért meghosszabbítást megadta. Györki Imre: T. Ház! Mondom, délelőtt 10 és 11 óra között történt meg az első összeütközés a választók és a diákok között, mégis ettől a délelőtti apró-cseprő, néhány helyen történt összeütközéstől eltekintve, nagyobb esemény nem fordult elő. A nagyobb és súlyosabb eset — ahogy előre tudtuk és ahogyan már erről szombaton informálva voltunk — délután 4 óra tálban kezdődött. Csoportosan vonultak fel a diákok, 60—70 diák vonult már fel az utcán. (DénesfayDinich Ödön: Kiasztó pisztoly nem volt náluk?) Nem, hanem vasbotokkal, furkósbotokkal és kutyakorbácsokkal vonultak fel; felvonultak a főispánt éltetve, s abeugolva Vásáryt, engemet