Képviselőházi napló, 1931. XXIV. kötet • 1934. október 23. - 1935. március 05.
Ülésnapok - 1931-314
498 Az országgyűlés képviselőházának SÍU> közgazdasági érdekére való hivatkozás mellett egyes cégek magánérdekeinek biztosítására. A miniszter úrnak arra a mondatára pedig, hogy: »a vámtarifa olyan instrumentum, amelyet adaptálni kell az ország állandóan változó gazdasági helyzetéhez«, meg kell jegyeznem, hogy ezeknek elaszticitását csakis a törvény módosíthatja és miután az 1924:XIX. és XXI. te. a cégek által elkövetett visszaéléseket lehetővé nem tesz, így teljesen érthetetlennek tartom az erre való hivatkozást. Végül el akarom oszlatni azt a feltevést, mintha informátorom ellen folyamatba tett bűnvádi eljárás gyors lefolyását bármilyen címen megakasztani vagy annak tempóját lassítani akarná. Informátorom a november hó 9-re kitűzött főtárgyaláson azért nem jelenhetett meg, mert a főtárgyalásra, dacára annak, hogy szabályszerűen beje'entett lakása van, megidézést nem kapott, sőt az 1935. január 9-re kitűzött főtárgyalásra, amelyről csak ismét magánúton értesültünk, mind a mai napig vádiratot sem kapott. Mindenesetre örvendetes tény, hogy amíg az általam előbb említett másodfokú határozat elintézésére három esztendő kellett, jelen esetben a miniszter úr a november hó 9-i eseményről november hó 13-án adott válaszában már megemlékezhetett. Leg végű 1 , hogy az egész eljárás helyes mederbe tereitessék, idemellékelten újból megküldöm 1934 január hó 23-án kiadott füzetemet, amelyben az elkövetett vámcsalásokra hívtam fel a miniszter úr figyelmét és egyben szó szerint idézem informátorom f. év március 26-án, valamint április hó 8-án hozzám írott leveleit és annak mellékleteit, amelyeket annakidején személyesen adtam át a miniszter úrnak. Szó szerinti közlését azért tartottam szükségesnek, mert az ügyészségi vádiratból azt kell látnom, hogy a miniszter úr a második levélben foglalt súlyos kitételeket nem méltóztatott kifogásolni. Már most kijelentem, hogy felhatalmazásom, amelyet miniszter úr a bűnvádi eljárás megindításához kívánt, mindkét levél és annak mellékleteire is vonatkozott. Kérem tehát a miniszter urat, hogy a további intézkedéseinél az itt következő levelekben fog'altakat figyelembe venni méltóztassék: Másolat. 1. sz. levél. Budapest, 1934 március 26. Nagyságos Andaházy-Kasnya Béla országgyűlési képviselő úrnak, Budapest. Az utóbbi hetekben nem volt szerencsém t. hévyise'ő úrral találkozhatni és így — két okból is — ez utat kellett választanom, hogy t. képviselő úrral az érintkezést fe 1 vegyem. Az e^yik ok; a Dénes-féle megkísérelt rágalomhadjárat, melyet a mellékelt levélmásolat szerint intéztem el. Ez ügy, úgylátszik, lezártnak tekinthető, mert a címzett — Erdős Jenő vezérigazgató — a levelemben foglaltakat, amint előre látható volt, minden további nélkül tudomásul vette. A másik ok: a pénzügyminiszter úr február hó 28-i interpellációra adott válasza. Nagyon érdekelne meertudni, hogy a miniszter úr kategorikus kijelentései t. képviselő úrnál minő hatást váltottak ki. A magam részéről — bármennyire is igyekeztem valame^es más magyarázatot találni — csak az a vélemény alakulhatott ki, hopy a miniszter urat tudatosan tévesen informálták és íey jóhiszeműségével nagymértékben viszszaéltek. Tekintettel arra, hogy t. képviselő úr pélülése 193% december 19-én, szerdán. dátlanul álló önzetlenséggel tette magáévá ^ ez ügyet, ennélfogva súlyos erkölcsi felelősséget kell, hogy érezzék t. képviselő úrral szemben, hogy az általam adott információ — melynek alapján az interpelláció elhangzott — minden tekintetben helytálló legyen és a miniszter úr válasza dacára is annak igazodására kell töre^ kednem, hogy az általam emelt vádak senki által sem dönthetők meg. Ez annál is inkább érdekemben áll, nehogy a miniszter úr által többízben is hangoztatott »hamis vádakat kovácsoló« jelző végül is reám vonatkozhassék. Amikor ez ügyről t. képviselőt urat informáltam, féltő gondossággal ügyeltem arra, nehogy legcsekélyebb tévedésem később zavaró körülményül szolgálhasson, mert tudatában voltam annak, hogy t. képviselő úrnak ez ügyben tévednie nem szabad, mert esetleges helyesbítés kényszerűsége kellemetlen félremagyarázásokra adna majd alkalmat. A miniszter úr. e tekintetben jóval előnyösebb helyzetben van, mint t. képviselő úr. A miniszter urat, ha tévesen informálják, még tévednie is szabad, mert módjában áll té védését,, — anélkül, hogy ezen bárki is megütköznék — később helyesbíteni. A helyesbítésre ez ügyben bőséges anyag áll aminiszter úr rendelkezésére. Nem szándékozom a miniszter úr válaszával teljes egészében foglalkozni, csak az érdekesebb részleteket óhajtom kiemelni, min pld. azt, hogy a miniszter úr megállapítása szerint a vizsgálat csak azért ütközött nagy nehézsé : gekbe és tartott oly hosszú ideig, mert a vád annak idején nem volt konkretizálva és meglehetős általánosságban volt tartva. A Dénes-féle traktor-vámcsalási üggyel kapcsolatban a miniszter úr még külön is rámutatott arra, hogy ezen céggel szemben csak bizonyos kisebb szabálytalanságok voltak tapasztalhatók. Nem kevésbé érdekes a miniszter úr válaszának befejező része, mely szerint a miniszter úr csak azt akarta megmutatni az igen tisztelt Ház előtt, hogy a vámcsalási ügy kérdése nem ismeretlen előtte, sőt hogy azt a legnagyobb gondossággal vizsgálta felül a pénzügyminisztérium. Ezekből a kijelentésekből, — az alábbiak szerint. — sajnos, teljes joggal azt a következtetést kell levonnom, hogy amikor a miniszter úr fenti kijelentését tette, a vámcsalási ügyek vizsgálatának anyaga ismeretlen volt előtte. Távol áll tőJem az a szándék, hogy esy pillanatra is kételkedjem a miniszter úr jóhiszeműségében, mindazonáltal t. képviselő urat tisztelettel arra kell kérnem, kegyeskedjék az alább részleteiben is ismertetett két ügy vizsgálatánál történt abszurditásokra a miniszter úr figyelmét külön is felhívni és amennyiben, — amit nem akarok elhinni — a miniszter úr mindezek dacára továbbra is fenntartja a parlamentben elhangzott kijelentéseit, úgy kegyeskedjék a miniszter úrnál részemre azt a kegyet kieszközölni, hogy a miniszter úr a lehető legrövidebb időn belül tegye lehetővé, hogy a pártatlan magyar bíróság előtt bizonyíthassam mindazt, amit itt állítok. A vámcsalási ügyek tömegéből csak azért ragadom ki a Dénes-féle két ügyet, mert a miniszter úr főként ezen cég traktorvámcsalására nézve tett oly külön kijelentést, hogy a vizsgálat során csak kisebb szabálytalanságok voltak tapasztalhatók, holott módomban áll bizonyí-
