Képviselőházi napló, 1931. XXIV. kötet • 1934. október 23. - 1935. március 05.

Ülésnapok - 1931-313

Az országgyűlés képviselőházának 313. Következik a határozathozatal. Kérdem a t, Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni és Peyer Károly és Büehler József képviselők mentelmi jogfet ebben az ügyben felfüggeszteni? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a nevezett képviselők mentelmi jogát felfüggeszteni kívánják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik. — Propper Sándor: Határozatképes számban nem vagyunk jelen, ezt konstatálom.) A házszabályok értelmében ennek megállapítását a kérdés feltevésénél kell kérni. Megállapítom, hogy a többség a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta és Peyer Károly és Büehler József képviselő urak meutelmi jogát ebben az ügyben felfüggesztette Következik a mentelmi bizottság 837. számú jelentése Peyer Károly és Büehler József országgyűlési képviselők mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Erődi-Harrach Tihamér előadó: T. Ház! Plósz Pál, a székesfőváros Elektromos Műveinek helyettes vezérigazgatója Peyer Káioly és Büehler József országgyűlési képviselő urak ellen bűnvádi eljárást tétetett folyamatba a székesfőváros közgyűlésén 1933 november 'J3 :'m elhangzott ama kitételek miatt, hogy Peyer Károly képviselő úr: »Ez egy nagy szemét- i domb!«, Büehler József képviselő úr pedig: »Ez az úr egy szemtelen frátéri« közbeszólásokat tették. (Propper Sándor: A második számú bőr, amelyet le akarnak húzni!) A főügyészség az illető képviselő urak mentelmi jogának fel íüggesztését kérte. A mentelmi bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és a nevezett képviselők személye között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn. Ennek i'o±ytán javasolja a mentelmi bizottság a t. Háznak, hogy Peyer Károly és Büehler József képviselő urak mentelmi jogát ebben az ügyben is függessze fel. Kérem enneK a javaslatnak elfqgadását. Elnök: Szólásra következik? Tobler János jegyző: Kabók Lajos. Kabók Lajos: T. Képviselőház! A mentelmi bizottság 837. számú jelentése tulajdonképpen a 836. számú jelentéshez kapcsolódik, mert, mmt méltóztatik hallani, teljesen azonos ügyről van szó, úgyszólván azonos kijelentésekről, amelyek azonos helyen, azonos időben történtek. A különbség csupán az, hogy míg az előbbi ügyben dr. Schöberl Ferenc, a székesfőváros Elektromos Műveinek igazgatója tett feljelentést, ebben a jelentésben már Plósz Pál, a székesfővárosi Elektromos Művek helyettes vezérigazgatójának feljelentése szerepel Büehler József és Peyer Károly országgyűlési képviselők ellen. A mentelmi bizottságnak ezzel a jelentésével alátámaszthatom az előbbinél tett kijelentésemet. Nevezetesen azt mondottam, hogy itt tulajdonképpen nincs meg az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és a képviselők személye között. Ezt maga ez a jelentés bizonyítja legjobban, mert az előbbi jelentésben Schöberl Ferenc úr is magára értette azt a közbeszólást, ebben a jelentésben pedig az áll, hogy Plósz Pál helyettes vezérigazgató úr értette magára ezt a kijelentést, tehát ez a kérdés nincs tisztázva. A mentelmi bizottság elmulasztotta tisztázni azt a kérdést, hogy kire vonatkozik ez a kijelentés, ugyanazon kijelentésért pedig nem lehet két esetben elégtételt követelni, illetőleg bíróság elé állítani országgyűlésig képviselőket. ; A másik, ami ebben a jelentésben áll, az, ami Peyer Károlyra vonatkozik. Nevezetesen I illése IdBk december 18-án, kedden 485 az, hogy ő azt mondotta^ volna Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának múlt évi^ november hó 23-án tartott rendes közgyűlésén, hegy: »Ez egy nagy szemétdomb!«, és Plósz Pál úr, a székesfővárosi Elektromos Művek helyettes vezérigazgatója magára érti ezt, holott magyarázni sem kell, hogy ez egy személyre nem érthető közbeszólás volt. Ha a »szemétdomb« kifejezés alatt valamit érteni lehetett, úgy csak az Elektromos Műveket lehetett érteni. Ebben az esetben azonban Plósz Pál helyettes vezérigazgató úr személyileg, vagyis megfelelő helyről kapott felhatalmazás nélkül, tehát nem mint az Elektromos Művek megbízottja és képviselője, tette meg a feljelentést Peyer Károly és Büehler József képviselővel szemben és éppen azért, mert ilyen módon történt meg a feljelentés, állíthatom, hogy tisztázatlan dologgal állunk szemben, mert a mentelmi bizottság elmulasztotta tisztázni, hogy Peyer Károly Plósz Pál személyére értette-e ezt a közbeszólást és éppen ezért, nézetem szerint nemcsak helytelen, hanem a zaklatás jellegével is bír, hogy mindezek ellenére Peyer Károllyal szemben a kiadatás, helyesebben a mentelmi jog felfüggesztésének javaslatával él a mentelmi bizottság. Propper Sándor képviselőtársam már elmondotta, hogy mi a következménye annak, ha jogszabályalkotó testületben, elhangzott kijelentés miatt bíróság elé állítanak országgyűlési képviselőt. En csak azzal támasztom alá az ő megállapítását, hogyha ez szokássá, rendszerré válik, akkor teljesen némává lesznek ezek a jogszabályalkotó testületek. A jogszabályalkotó testületek tagjait semmiféle mentelmi jog nem védi. Ha a vita hevében esetleg nem egészen sértő, csak kissé erőteljesebb kijelentéseket — és mint ebben az esetben is bizonyítottam, nem is személyeket érintő kijelentéseket — tesznek a képviselő törvényhatósági bizottsági tagnak a mentelmi jog felfüggesztésével kell felelnie és bíróság előtt vonják ezért kérdőre. Kérdem, mi történik azokkal a tagokkal, akiket még ilyen mentelmi jog sem véd? Ezek nem tudják azt a kritikát gyakorolni, amely kritikát tulajdoképpen gyakorolni kell. Hiszen közismertek azok az állapotok, — a törvényhozás tagjai előtt is — amelyek a közüzemekben fennállottak s éppen ezért nem szabad megengednie a törvényhozásnak azt, hogy más jogszabályalkotó testületekben az ilyen állapotok miatt elhangzott kijelentésekért vagy közbeszólásokért a bizottsági tagokat, vagy a képviselőtestületi tagokat bíróság elé lehessen állítani. Minthogy a felhozott indokok alapján tipikus politikai zaklatást látok fennforogni, nem tudok hozzájárulni a mentelmi bizottság javaslatához és kérem a t. Képviselőházat, hogy a mentelmi bizottság javaslatát ne fogadja el. Elnök: Szólásra következik? Makay-Petrovics György jegyző: Krüger Aladár! Krüger Aladár: T. Képviselőház! A t. képviselőtársam által felhozottak nem tartoznak a mentelmi jog érdemi részéhez, hanem -a bíróság előtti tárgyaláshoz. (Ügy van! jobbfelől.) A felhozott indokokat a védőknek kell felsorakoztatni ok. A mentelmi jog felfüggesztésénél csak azt kell vizsgálat tárgyává tenni, megvan-e az összefüggés a vád tárgyává tett becsületsértés és a kiadatni kért képviselő személye között.