Képviselőházi napló, 1931. XXIV. kötet • 1934. október 23. - 1935. március 05.
Ülésnapok - 1931-308
Az országgyűlés képviselőházának 308. A használat időbeli, személyi és más korlátozásait csoportokba-foglalás útján kell megállapítani és a turistahelyeket, illetőleg a turistautakat a megállapított csoportokba beosztva kell a nyilvántartásba felvenni. A jelen §-ban említett helyeknek és utaknak (gyalogösvényeknek) nyilvántartásba-vétele, illetőleg azoknak a nyilvántartásból törlése nem érinti a tulajdonos és a használó egymásközti magánjogi jogviszonyát. A földmívelésügyi miniszter, a ibelügyniiniszterrel egyetértve, az érdekelt tulajdonosok és szervezetek meghallgatása után rendelettel állapítja meg, hogy a turistaság szervezete és annak közegei mennyiben működhetnek közre a jelen §-ban megjelölt helyeken és utakon a rend fenntartásában«. Tisztelettel kérem a miniszter urat és a t. Házat, hogy ezt a javaslatomat elfogadni méltóztassanak:. Elnök: Kíván még valaki szólni? Patacsi Dénes jegyző: Bródy Ernő! Bródy Ernő: T.. Képviselőház! Előttem szólott mélyen t. képviselőtársam beszédével majdnem teljes egészében egyetértek, kivéve egy igen lényeges részt. En tudniillik ezt az egész kérdést nem hagytam volna fenn rendeletaiikotásnak, hanem törvényben valósítottam volna meg. Alkotmányos országban a rendeletekkel való kormányzást nem tartom helyesnek. Méltóztattak látni, hogy mélyen t. képviselőtársam is a 311. §-mál javasolja ezt. Tehát van egy törvényjavaslat, amely annyi mindenféle aprólékos, mellékes, harmadrangú kérdésre kiterjeszkedik, ellenben a turistaságnak igen fontos, életbevágó és sok embert érdeklő kérdését nem óhajtja kodifikálni. Ezt a magam részéről nem tartom helyesnek és nem is tartom indokoltnak. A turistaságot és a vadászatot nem kell egymással szembeállítani. A mélyen t. miniszter úr 30.000 vadászról beszélt. Ebiből a 30.000 vadászból nem hiszem, hogy volna több, mint 500, aki a turistasággal valahogyan súrlódási összeütközésbe kerülhet, mert a vadászok legnagyobb része a síkföldön vadászik, míg a turisták a hegyekbe rándulnak. (Zsitvay Tibor: Ez így van.) Tehát legfeljebb 500 azoknak a vadászoknak száma, akik a turistákkal találkozhatnak. (Zsitvay Tibor: Ez igaz!) En azt hiszem, ez így van. (Zsitvay Tibor-' így van!) Ezt megerősíti Zsitvay mélyen t. képviselőtársam is ... (Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter: En nem az összeütközés szempontjából hoztam fel ezt a számot. Nem azért, mert összeütköznek, de vannak.) Vannak, legyenek: és éljenek, kívánom nekik tiszta szívemből, (Derültség.) csak mondom, hogy amikor 29.500 áll szemben 500-zal, akkor mégis azt hiszem, hogy a többségi elméletnél fogva, amely nálunk különösen uralkodik, annak a 29.500-nak, annak a többségnek az érdekeit és jogait ikellene kodifikálni. De ismétlem, nem akarok elkalandozni olyan területre, ahol kiélezhetném az ellentéteket; ellenkezőleg, inkább az volna a kérésem, hogy az ellentéteket ezen a téren is lehetőleg tompítsuk le, mert hiszen ezek csak a képzeletben vagy egyes emberek fantáziájában vannak meg, az életben azonban nincsenek meg és elkerülhetők. Nem akarom tehát ezeket az ellentéteket különösen kiélezni. Igenis, apellálni lehet itt a miniszter úr jóindulatára és érdeklődésére, hogy vegye pártfogásába azt a nagy népmozgalmat, ülése 19$Jf november SO-án, pénteken. 345 amely a turistaság iránt ma megnyilvánul, amely turistaság sok embernek a vasárnapi mulatságát, jelenti, sok dolgozó, robotoló embernek a szórakozását, időtöltését jelenti, hogy ezek az igények meglehetősen ki legyenek elégítve. Ha a mélyen t. miniszter úr beszélt a vadászat közgazdasági szempontjairól, méltóztassék megengedni,, hogy én is elmondjam, hogy a turistaságnak (Östör József: Természetjárás!) a természetjárásnak is vannak közgazdasági szempontjai. Legyen szabad megemlítenem azt, hogy körülbelül kétmillió pengőt tesz ki az az összeg, amelyet a turisták menedékházakba építettek be, azonkívül hozzájárul ehhez még a közlekedés, az elszállásolás és^ az élelmezés is. Figyelembe kell venni a vidékkel való érintkezést és azt, hogy azokon a helyeken, ahol a turisták járnak, a falusi lakosság számára új kereseti források nyílnak meg. A falu érintkezik a turistaság révén a várossal. Mindez helyes, mindezt ápolni és kifejleszteni kell és azért is mondom, mindent el kell követni a természetvédelem és természetjárás érdekében, (östör József: Helyes!) hogy az minél nagyobb, minél erősebb és intenzívebb legyen, mert senkinek a kárára nem válik, csak mindenkinek a, hasznára van erkölcsileg, fizikailag és közgazdaságilag. (Östör József: Milliók sportja!) Ügy van, nagyon helyesen méltóztatik mondani: milliók sportja a turistaság. Méltóztassék megengedni, hogy ebből a szempontból felhívjam valamire a mélyen t. miniszter úr figyelmét és megkérjem arra, hogy a kezelése alatt álló állami erdőkben tegye szabaddá azokat a,z utakat, amelyek után a turisták úgy vágyakoznak. Itt legközelebb a budakeszi erdő útjait gondolom, laszután itt vannak a Börzsönynek és a, Bükk hegységnek még elzárt részei. Azokon a helyeken, ahol • egyéb érdekek nem kívánják azok elzárását, nagyon kérem, a turistaság kifejlesztése érdekében legyen kegyes a miniszter úr egyszerű rendelkezéssel, ehhez még nem is kellenek valami különös nagy rendeletek vagy kodifikációk, csak egyszerű intézkedéssel ezeket az utakat szabaddá tenni, hogy járhassanak ott mindazok a turisták, akik érdeklődnek azok iránt a vidékek iránt, akik szeretnének ott járni, járhassanak is ott, mert őket bántja most az elzárás és fáj nekik, hogy ők — holott minden más érdek kára nélkül tennék — nem végezhetik el feladatukat és nem gyönyörködhetnek a természetben ott, ahol az különben lehetséges volna, ha ezeket az elzárt helyeket számukra szabaddá tennék. Nagyon kérem a miniszter urat, ilyen értelemben (méltóztassék intézkedni. (Helyeslés.) Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A földmívelésügyi miniszter úr kíván szólni. Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter: T. Képviselőház! Azoknál az indokoknál fogva, amelyeket az általános vita folyamán mondott beszédemiben kifejtettem, a Zsitvay Tibor képviselőtársam által benyújtott új 312. §-t elfogadásra ajánlom. Nem akarom bővebben indokolni ezt az ' állásfoglalásomat, csak a Bródy Ernő t. képviselőtársam által feltett kérdésre válaszolom röviden azt, hogy amikor az utak törzskönyvezésére kerül a sor, akkor