Képviselőházi napló, 1931. XXIV. kötet • 1934. október 23. - 1935. március 05.

Ülésnapok - 1931-308

Az országgyűlés képviselőházának 308. A használat időbeli, személyi és más kor­látozásait csoportokba-foglalás útján kell megállapítani és a turistahelyeket, illetőleg a turistautakat a megállapított csoportokba be­osztva kell a nyilvántartásba felvenni. A jelen §-ban említett helyeknek és utak­nak (gyalogösvényeknek) nyilvántartásba-vé­tele, illetőleg azoknak a nyilvántartásból tör­lése nem érinti a tulajdonos és a használó egymásközti magánjogi jogviszonyát. A földmívelésügyi miniszter, a ibelügynii­niszterrel egyetértve, az érdekelt tulajdonosok és szervezetek meghallgatása után rendelettel állapítja meg, hogy a turistaság szervezete és annak közegei mennyiben működhetnek közre a jelen §-ban megjelölt helyeken és utakon a rend fenntartásában«. Tisztelettel kérem a miniszter urat és a t. Házat, hogy ezt a javaslatomat elfogadni mél­tóztassanak:. Elnök: Kíván még valaki szólni? Patacsi Dénes jegyző: Bródy Ernő! Bródy Ernő: T.. Képviselőház! Előttem szó­lott mélyen t. képviselőtársam beszédével majd­nem teljes egészében egyetértek, kivéve egy igen lényeges részt. En tudniillik ezt az egész kérdést nem hagytam volna fenn rendeletaiiko­tásnak, hanem törvényben valósítottam volna meg. Alkotmányos országban a rendeletekkel való kormányzást nem tartom helyesnek. Mél­tóztattak látni, hogy mélyen t. képviselőtársam is a 311. §-mál javasolja ezt. Tehát van egy tör­vényjavaslat, amely annyi mindenféle aprólé­kos, mellékes, harmadrangú kérdésre kiterjesz­kedik, ellenben a turistaságnak igen fontos, életbevágó és sok embert érdeklő kérdését nem óhajtja kodifikálni. Ezt a magam részéről nem tartom helyesnek és nem is tartom indokolt­nak. A turistaságot és a vadászatot nem kell egy­mással szembeállítani. A mélyen t. miniszter úr 30.000 vadászról beszélt. Ebiből a 30.000 va­dászból nem hiszem, hogy volna több, mint 500, aki a turistasággal valahogyan súrlódási össze­ütközésbe kerülhet, mert a vadászok legnagyobb része a síkföldön vadászik, míg a turisták a hegyekbe rándulnak. (Zsitvay Tibor: Ez így van.) Tehát legfeljebb 500 azoknak a vadászok­nak száma, akik a turistákkal találkozhatnak. (Zsitvay Tibor: Ez igaz!) En azt hiszem, ez így van. (Zsitvay Tibor-' így van!) Ezt megerősíti Zsitvay mélyen t. képviselőtársam is ... (Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter: En nem az összeütközés szempontjából hoztam fel ezt a számot. Nem azért, mert összeütköznek, de van­nak.) Vannak, legyenek: és éljenek, kívánom nekik tiszta szívemből, (Derültség.) csak mon­dom, hogy amikor 29.500 áll szemben 500-zal, ak­kor mégis azt hiszem, hogy a többségi elmélet­nél fogva, amely nálunk különösen uralkodik, annak a 29.500-nak, annak a többségnek az ér­dekeit és jogait ikellene kodifikálni. De ismétlem, nem akarok elkalandozni olyan területre, ahol kiélezhetném az ellentéteket; el­lenkezőleg, inkább az volna a kérésem, hogy az ellentéteket ezen a téren is lehetőleg tompítsuk le, mert hiszen ezek csak a képzeletben vagy egyes emberek fantáziájában vannak meg, az életben azonban nincsenek meg és elkerülhetők. Nem akarom tehát ezeket az ellentéteket külö­nösen kiélezni. Igenis, apellálni lehet itt a mi­niszter úr jóindulatára és érdeklődésére, hogy vegye pártfogásába azt a nagy népmozgalmat, ülése 19$Jf november SO-án, pénteken. 345 amely a turistaság iránt ma megnyilvánul, amely turistaság sok embernek a vasárnapi mulatságát, jelenti, sok dolgozó, robotoló em­bernek a szórakozását, időtöltését jelenti, hogy ezek az igények meglehetősen ki legyenek elé­gítve. Ha a mélyen t. miniszter úr beszélt a vadászat közgazdasági szempontjairól, méltóz­tassék megengedni,, hogy én is elmondjam, hogy a turistaságnak (Östör József: Termé­szetjárás!) a természetjárásnak is vannak köz­gazdasági szempontjai. Legyen szabad meg­említenem azt, hogy körülbelül kétmillió pen­gőt tesz ki az az összeg, amelyet a turisták menedékházakba építettek be, azonkívül hoz­zájárul ehhez még a közlekedés, az elszálláso­lás és^ az élelmezés is. Figyelembe kell venni a vidékkel való érintkezést és azt, hogy azo­kon a helyeken, ahol a turisták járnak, a fa­lusi lakosság számára új kereseti források nyílnak meg. A falu érintkezik a turistaság révén a várossal. Mindez helyes, mindezt ápolni és kifejlesz­teni kell és azért is mondom, mindent el kell követni a természetvédelem és természetjárás érdekében, (östör József: Helyes!) hogy az minél nagyobb, minél erősebb és intenzívebb legyen, mert senkinek a kárára nem válik, csak mindenkinek a, hasznára van erkölcsi­leg, fizikailag és közgazdaságilag. (Östör Jó­zsef: Milliók sportja!) Ügy van, nagyon he­lyesen méltóztatik mondani: milliók sportja a turistaság. Méltóztassék megengedni, hogy ebből a szempontból felhívjam valamire a mélyen t. miniszter úr figyelmét és megkérjem arra, hogy a kezelése alatt álló állami erdőkben tegye szabaddá azokat a,z utakat, amelyek után a turisták úgy vágyakoznak. Itt legkö­zelebb a budakeszi erdő útjait gondolom, laszu­tán itt vannak a Börzsönynek és a, Bükk hegységnek még elzárt részei. Azokon a he­lyeken, ahol • egyéb érdekek nem kívánják azok elzárását, nagyon kérem, a turistaság kifejlesztése érdekében legyen kegyes a mi­niszter úr egyszerű rendelkezéssel, ehhez még nem is kellenek valami különös nagy rendele­tek vagy kodifikációk, csak egyszerű intézke­déssel ezeket az utakat szabaddá tenni, hogy járhassanak ott mindazok a turisták, akik ér­deklődnek azok iránt a vidékek iránt, akik sze­retnének ott járni, járhassanak is ott, mert őket bántja most az elzárás és fáj nekik, hogy ők — holott minden más érdek kára nélkül tennék — nem végezhetik el feladatukat és nem gyönyörködhetnek a természetben ott, ahol az különben lehetséges volna, ha ezeket az elzárt helyeket számukra szabaddá tennék. Nagyon kérem a miniszter urat, ilyen ér­telemben (méltóztassék intézkedni. (Helyeslés.) Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A földmívelésügyi miniszter úr kíván szólni. Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter: T. Képviselőház! Azoknál az indokoknál fog­va, amelyeket az általános vita folyamán mon­dott beszédemiben kifejtettem, a Zsitvay Tibor képviselőtársam által benyújtott új 312. §-t elfogadásra ajánlom. Nem akarom bővebben indokolni ezt az ' állásfoglalásomat, csak a Bródy Ernő t. képviselőtársam által feltett kérdésre válaszolom röviden azt, hogy amikor az utak törzskönyvezésére kerül a sor, akkor

Next

/
Oldalképek
Tartalom