Képviselőházi napló, 1931. XXIV. kötet • 1934. október 23. - 1935. március 05.

Ülésnapok - 1931-308

328 Az országgyűlés képviselőházának 308. ülése 193% november SO-án, pénteken. •felelne meg a miniszter úrnak, hajlandó vagyok szövegezésemről lemondani és méltóztassék az előadó úrnak, vagy a miniszter úrnak más módosítást beadni, amelyben benne legyen az, hogy hosszabb idő óta teljesítettek az illetők szolgálatot és tudásukat is igazolták. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Patacsi Dénes jegyző: Brandt Vikii os! Brandt Vilmos: T. Ház! Mint a Magyar Erdészeti- és Vadászati Műszaki Segédszemélyzet Országos Egyesületének ezidőszerint elnöke, kívánok ehhez a szakaszhoz egészen röviden hozzászólni. Az általános vita rendjén felszólalt képviselőtársaim megfeledkeztek megemlékezni azokról, akik kora hajnaltól késő estig együttélnek a magyar erdővel, féltve őrzik és gondosan ápolják az erdő állagát, az erdő lakóit: a magyar vad-állományt és akik a tulajdonképpeni aktív munkásai az erdő- és vadászterülettulaj donosok sokszor bőséges 'aratásának. Ez egy tiszteletreméltó, közel 2000 tagot számláló, fegyvertartási, fegyverviselési és ha kell, fegyverhasználati joggal is felruházott kar, amelynek tagjai a magyar erdő- és vadőrök. Azt hiszem, mindannyian tudjuk, hogy a magyar erdőőr és a magyar vadőr békében is háborús szolgálatot teljesít s amikor a sötét éjszakában vállára veszi a fegyverét és otthagyja családját, hogy szolgálatát hűségesen és becsületesen teljesítse, akkor sohasem tudja, hogy vájjon nem lesz-e fatolvaj, vagy vadorzó áldozata. Ügy vélem, megérdemlik, hogy róluk is megemlékezzünk, hiszen ez a kar és ennek a karnak tagjai sohasem hódoltak a destrukciónak és az államellenes eszméknek, mindig hazafias és nemzeti alapon állottak. Még a kommunizmus legvéresebb napjaiban sem engedték magukat elszédíttetni és sok olyan képviselőtársam ül itt, aki egy-egy tisztességes és hűséges erdő- vagy vadőrnek köszönheti az életét. (Ügy van! Úgy van!) Ennek a karnak nevében és megbízásából vagyok bátor a földmivelésügyi miniszter úrnak hálás köszönetet mondani azért, hogy a hozzá benyújtott memorandumban lefektetett kéréseink nagyrészét teljesítette és hogy a benyújtott erdőtörvényjavaslatban lefektette azokat az alapokat, amelyek reményt nyújtanak ennek a karnak arra, hogy a későbbi időben megtalálják számításaikat és reményeiket valóra válthatják. Köszönöm elsősorban is, hogy a földmivelésügyi miniszter úr ennek az 58. §-nak a megalkotásával az erdő- és vadőröket kiemelte a gazdasági cselédek sorából és lehetővé tette számukra, hogy viselhessék azt a címet, amely őket hivatásuknál és szolgálati beosztásuknál fogva jogosan megilleti. Szerény véleményem szerint azonban itt egy kis sérelem érte ezt a kart, bár remélem, hogy a végrehajtási utasításban ez még reparálható lesz. Az 58. § 4. bekezdése a következőket mondja (olvassaó: »Erdőőr, főerdőőr címet csak az használhat, akinek a 48. § 3—4. pontjai alatt meghatározott valamelyik szakminősítése van.« Ez a bekezdés tehát eltiltja az alerdész, a pagonyerdész és a körerdész cím viselhetésétől az esztergomi és királyhalmi egyéves erdő- és vadőri iskolát végzetteket, valamint az 1879. évi XXXI. te. 37. §-ában megszabott erdő- és vadőri, vagyis az úgynevezett magánvizsgával rendelkezőket. Azt koncedálom, hogy az utóbbiakat, vagyis a magánvizsgásokat a törvény a cím használatától eltiltj ti ,. t i Ti esztergomi és királyhalmi iskolákat végzettek között azonban lehetne talán egy kis különbséget tenni, mégpedig azoknak javára, akik magasabb kvalifikációval — mondjuk — négy középiskolával, vagy hosszabb — mondjuk"— 15 évi gyakorlattal bírnak. Rendkívül indokolt esetekben talán ezeknek a részére^ is engedélyezhető volna az alerdész cím viselése. Ezt arra alapítom, hogy az 58. §. 2. bekezdése a következőket mondja (olvassa): »Annak, aki nagyobb erdőgazdaság vezetésével van megbízva, a földmivelésügyi miniszter — rendkívül indokolt esetben —- ilyen cimek valamelyikének használatát« — ez alatt érti a főerdőmester, erdőmester stb. cimek használatát — »a szolgálatadó hozzájárulásával akkor is engedélyezheti, ha a cím használatára jogosított nem erdőmérnök«. Ez az, amiről az előbb Petrovácz képviselőtársam beszélt. (Erdélyi Aladár: Ugy van!) Ezzel kapcsolatban az volna a tiszteletteljes kérésem, nem lehetne-e ennek a mintájára esetleg a végrehajtási utasítás során az 58. §-t kiegészíteni a következő szövegű 5. bekezdéssel {olvassa): »iAnnak, aki az esztergomi és királyhalmi erdőőri és vadőri szakiskolák valamelyikét sikeresen elvégezte és emellett négy középiskolája, vagy 15 évi gyakorlata van, a földmivelésügyi miniszter rendkívül indokolt esetekben az alerdész, körerdész vagy pagonyerdész címek valamelyikének hasznalatát a szolgálatadó hozzájárulásával engedélyezheti.« A dolog ugyanis úgy áll, hogy az említett két iskolát végzettek közül szazán ©s szazán csak azért végezték el ezt az egyéves tanfolyamot, mert a többi kategóriájú iskolák abban az időben szüneteltek. Önhibájukon kivul nem vehettek tehát részt a kétéves tanfolyamon és nem szerezhették meg az alerdész stb. címekre jogosító magasabb kvalifikációt. JLnnek a kvalifikációnak a hiányát viszont potplja a négy középiskola és a 15 évi gyakorlat. JNagyon kérem ezért a földmivelésügyi miniszter urat, hogy amennyiben erre mód es lehetőség van, méltóztassék ennek a derek es becsületes karnak ezt a sérelmét orvosolni. (Helyesles.) Elnök: Van még felszólalói (Nincs!) Ha nincs, akkor ta vitát bezárom.. ;•!'.••_-,'•> A földmivelésügyi miniszter ur kivan nyiKállay Miklós földmivelésügyi miniszter: T Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Nem vagyok abban a, helyzetben, hogy Petrovacz képviselő úr indítványát elfogadjam. Maga a torvény szövege úgy szól, hogy olvassa): »Annak, aki nagyobb erdőgazdaság vezetésevei van megbízva, a földmivelésügyi miniszter — rendkívül indokolt esetben — ilyen címek valamelyikének használatát stb. engedélyezheti.« Azt hiszem, e kérdésben eléggé megkötöttük ezzel a földmivelésügyi miniszter kezet es az eddigi praxisból azt látjuk, hogy az ilyen címek adományozását ilyen megkötöttség nélkül is esak egészen kivételes és rendkívüli esetekben engedélyezte a földmivelésügyi miniszter. Az erdőmérnöki kar, amely szolgálatot teljesít, s amely ennek a kérdésnek a referense, természetesen éppen olyan szeretettel és megbecsüléssel viseltetik a maga, címe iránt és vigyáz arra, hogy az érdemtelenek ehhez a címhez hozzá ne jussanak. Petrovacz képviselő úrnak arra az indít-