Képviselőházi napló, 1931. XXIV. kötet • 1934. október 23. - 1935. március 05.

Ülésnapok - 1931-307

314 Az országgyűlés képviselőházának 80 nem egyenlített gazdasági, termelési és jöve­delmezőségi rendben éltek. Nagyon messzire vezetne, hogy ha ebbe a kérdésbe tovább belemennénk. En csak ezt akartam a képviselő úrnak válaszolni. (Ma­gyar Pál: Csakhogy az ellenkezője is igaz! — Petrovácz Gyula: Ez is igaz és az ellenkezője is igaz! — Magyar Pál: TTgy van!) Dinnyés Lajos igen t. képviselőtársam fel­szólalásában foglalkozott a rovarkárok kérdé­sével és az alapok kérdésével. Már bátorkod­tam megfelelni. Az Alföld fásítására vonatko­zólag kijelentem, hogy nem fejlődtek vissza csemetekertjeink, mert csemetekertjeink azelőtt HSi) katasztrális holdat tettek ki, most pedig 482 holdak Az ellenzéken ülő képviselő urak közül Dinnyés Lajos és Esztergályos János képvi­selő urak nem értették meg a 270 §-t, erősen ki is méltóztattak gúnyolni. Ez a szakasz arra vonatkozik, hogy ha valaki kényszerűségből követ el bizonyos kihágásokat és 24 órán belül bejelenti, nem büntetik meg. Egyszerű a kérdés: jégeső ered pneg. A pásztor behajtja gulyáját az erdőbe. Ilyen esetben nem követ el kihágást, ha beüzen más­nap a jegyzőnek, hogy azért tett a fiatalosban kárt, mert kénytelen volt a gulyáját megmen­teni. Vagy arra megy egy szekeres. Eltörik a szekér rúdja. Vág egy darab fát és behelyezi a szekerébe, vagy szekere egy másik darabjának van hibája és azt pótolja. Ezek azok a nagyon egyszerű kérdések, amelyekre ez a szakasz bün­tetlenséget biztosít. Semmi más rettenetes do­log ebben a kérdésben nincs. Meg kell emlékeznem még Kocsán Károly t. képviselőtársam felszólalásáról, amelynek gondolatmenetével teljesen egyetértek. Azok között, akik képviselőtársaim közül hozzászóltak, magának az erdőrendészetnek kérdéséhez, ímeg kell még emlékeznem Kegle­vich Gyula igen t. képviselőtársamnak felszó­lalásáról, mint utolsóról. Igen t. képviselőtár­sam azt mondta, hogy három nap kevés volt a kérdés megértéséhez. Ezt nem tudom megér­teni olyan képviselőtársam részéről, aki tud­tommal évek óta foglalkozik ezzel a kérdéssel s aki azt hiszem, nem három napig, hanem hosszú három napokat foglalkozott ezzel a tör­vényjavaslattal. (Gr. Keglevich Gyula: Min­dig újabb módosítások voltak!) Vannak egyes módosítások, t. képviselőtársam, de három nap nem kell ezek áttekintéséhez. Nem értem» hogy a képviselő úr az erdők .szigorú védelmét annyira ellenezte. Hiszen éppen olyan vidékről származik a képviselő úr, amelyet én magam is meglehetősen ismerek s az erdők pusztításának, rombolásának sehol az országban olyan példáját nem látom, mint ép­pen ezen a részen. Ha tehát valahol fokozot­tabban kell a közérdek szem előtt tartásával az erdők védelmére tekintettel lennünk, akkor ez a rész az. Nekem, ha demagógiára akarnék támasz­kodni, azt kellene mondanom: osszátok szét a földet, vágjátok a fákat s legeltessetek. Méltóz­tassék elhinni, nagy tapsokat kapnék az ország sok vidékéről» de ezt nem tehetem, mert az er­dőket akarom megmenteni. (Gr. Keglevieh Gyula: Sajnálom, 'hogy erre nem felelhetek! — Felkiáltások: A címnél lehet!) A t. képviselő úr azt is mondja, hogy te­gyünk különbséget erdő és erdő között. Bajos, t. képviselőtársam, ebben az országban ezt a különbséget megtenni, mert egy törvényt nem lehet az ország keleti felvidékén rossz álla­7. ülése 19$% november 29-én, csütörtökön. pótban levő erdőkre hozni, nem lehet azt a törvényt meghozni még az ottani erdők kö­rül kialakult munkás- és szociális viszonyokra sem. Nem lehet törvényt hozni a dunántúli, esetleg pompás karban levő nagy erdőkre, i mert hiszen azokra semmiféle törvényt sem kellene hozni az ügy jelenlegi állapota mellett. Nem lehet egy törvényt másképpen csinálni azért, mert az Alföld fásításával akarunk fog­lalkozni; nekünk olyan törvényt kell csinál­nunk ebben a mai szűkre szabott keretek kö­zött élő országunkban, amely nemcsak ezekre az alföldi, felvidéki és dunántúli erdőkre, ha­nem általában minden magyar erdőre vonat­kozik (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és « középen.) s ezért kérem a törvényjavaslatéi­fogadását. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon, a középen és a baloldalon. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Az ülést egy percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést újból megnyitom. Méltóztassanak a helyeiket elfog­lalni. Miután az előadó úr nem kíván szólni és így szólásjoga többé senkinek nincs, a tanács­kozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot a bizottságok szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!)\ A Ház a törvényjavaslatot a bizottságok szövegezésében általánosságban, a részletes tár­gyalás alapjául elfogadja. Következik az általános vita során Zsitvay Tibor képviselő úr által benyújtott határozati javaslat felett való szavazás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a ha­tározati javaslat szövegét felolvasni. Petrovics György jegyző: (Olvassa a ha­tározati javaslatot.) Elnök: Zsitvay Tibor képviselő úr hatá­rozati javaslatának egy részét kívánja vissza­vonni és így a szó a képviselő urat megilleti, Zsitvay Tibor: T. Képviselőház! Tekintettel arra, hogy a kormány részéről azt a kijelen­tést kaptam, hogy határozati javaslatomat ösz­szes intencióival együtt hajlandó magáévá tenni, de viszont az a kérése hozzám, hogy ha­tározati javaslatom utolsó mellékmondatára vonatkozólag ne óhajtsam a Ház határozatát, minthogy az a kormány szerint egyrészt a végrehajtás során magától értetődő, másrészt pedig csupán egy részletet tartalmaz: a magam részéről teljesen méltányolva ezt az álláspon­tot, abban a reményben,, hogy ennek a félmon­datnak visszavonása nem a mondatban foglalt intenció elejtését, hanem csupán a kormány­nak egy olyan kívánságát jelenti, amelyet kész­séggel honorálhatok akkor (Rassay Károly: De mi lesz, ha másik kormány jön?), ha a rész­letes végrehajtás során ezeket az intenciókat megvalósítja, bejelentem, ihogy ezt az utolsó mondatot (olvassa): »és a végrehajtás során a Magyar Turista-szövetség szakértő előadóinak önzetlenül és önként felajánlott közreműködé­sét is vegye igénybe« — visszavonom. Határo­zati javaslatom többi részére vonatkozólag azonban a t. Ház hozzájárulását kérem. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e Zsitvay Tibor képviselő úr határozati javasla­tának azt a részét, amelyet a képviselő úr

Next

/
Oldalképek
Tartalom