Képviselőházi napló, 1931. XXIV. kötet • 1934. október 23. - 1935. március 05.
Ülésnapok - 1931-306
278 Az országgyűlés képviselőházának 306, tétben azokat a javaslatokat, amelyeket tenni bátorkodtam, elfogadni. Végül szabad még mint városi képviselőnek pár szóval ugyancsak a turizmus védelmére kelnem. {Halljuk! Halljuk!) A város és a falu között ezen a téren ismét ellentét van. A turisztika a városi emberek sportja és nekünk,, akik a, városi emberek érdekeit képviseljük, örülnünk kell annak, ha a városi emberek weekend-jüket nem a kávéházak füstös levegőjében, nem a kocsmák borgőzös félhomályában, nem a kártyaklubok termeinek szenvedélyei között töltik el, hanem kimennek a természetbe és tüdejüket teleszívják jó levegővel. Itt megint ellentétet kívánnak felállítani az erdőbirtokos és a turista között, a vadász és a turista között. Az utóbbival nagyon könnyen végezhetek. Szerintem ugyanis a természet élvezetében sokkal kevésbbé van megzavarva az a, turista, aki tisztán a természetért megy, mondjuk az erdőbe, mint az a vadász, akinek természetélvezetét feltétlenül befolyásolja a vadászszenvedély* és aki nem az erdőt, nem a természet szépségét, nem a felhőket, nem a virágokat keresi, hanem mint vadász, csak a vadat és aki a nagy erdőben sokkal kevésbbé élvezi a természetet, mint a turista, mert a turista a természet élvezetében sokkal tisztább és önzetlenebb szemmel merül el, mint a, vadász, aki esetleg csak a vadat keresi. Sajnos, nálunk a turista meglehetősen gátolva van a természet élvezetében. A magam részéről például csak a budai erdőkben találok olyan helyet, ahol ennek a szenvedélynek hódolni lehet, de az ország többi erdejében alig, szemben Ausztriával, ahol a turista úgyszólván mindenhova mehet. Ausztriában, például Stájerben, Karintiában, de főleg Tirolban az összes erdőket bejártam, minden különösebb nehézség, akadály és igazolvány nélkül, s nagy élvezettel jártam azokat az utakat, amelyeket éppen a turisták számára tartanak fenn. őrömmel láttam a pontos út jelzéseket, aia útjelző táblák sorozatát, minden egyes kilátóhelyen, vagy szebb helyeken a padok egész csoportját,, minden forrás mellett a főzésre és tűzrakásra alkalmas helyeket és asztalokat, s mindazt, amivel elősegítik a turisták mozgását és kényelmét. Természetesen nem tilalomtáblákkal^ hanem kérő táblákkal, amelyeken ez áll: Kérjük, ne tessék letérni az útról, ne tessék eltávozni ezekről a helyekről, amelyeken tehát kérő és nem tilalmazó formában írják élő a turistáknak a megfelelő utat. Ahol az erdőbirtokosok a vadak miatt elválasztó kerítéseket készítenek, ott mindenkinek szabadon nyitható ajtót hagynak, automatikus zárral ellátott ajtót, hogy az becsukódjék a turista után és sehol, még azokban a kis erdei menedékházakban sem talál az ember zárt ajtóra; ezek a művek a turistaszellem védelme alá vannak helyezve. Ha tehát itt nagy dicsérettel emlékezek meg Esterházy Móric gróf hasonló jellegű intézkedéseiről az ő saját birtokán, én egészen biztos vagyok abban, hogy az ő helyes és megértő gondolkozása a turisták részéről hasonló megértő gondolkodásra fog találni és az erdőbirtokosok tilalmi táblái el fogják érni azt, amit el akarnak érni. Jó turistaszellemet kell itt nevelni, ez természetes dolog, olyant,, amilyen odaát van, mert ott nem rendőrök és erdőőrök vigyáznak ezeknek a turistaszabályoknak betartására, hanem maguk a turisták. Magam is sokszor tanuja voltam ott annak, amikor bizonyos tilaliUése 193U november 28-án, szerdán. mak áthágott maguk a turisták utasították rendre. Amikor a növényvédelem szemponjáből előírt mennyiséget meghaladó virágot gyűjtött valaki, maga a másik turista volt az, aki rendreutasította és figyelmeztette az illetőt, hogy ezeket a törvényeket tessék betartani. Ilyen turistaszellem kialakításáról kell itt gondoskodni és a Zsitvay Tibor igen t. képviselőtársam vezetése és elnöklete alatt álló turistaszövetségek ennek a kötelezettségnek igenis tegyenek a maguk részéről eleget, neveljenek jó, becsületes turistákat, akik védik azt a területet, amelyet be akarnak járni. Es ha van madarak és fák napja, akkor méltóztassék gondoskodni arról, hogy az iskolákban a madarak, a fák és az erdők védelme szinte a legkisebb gyermek nevelésének is integráns alkatrésze legyen, méltóztassék gondoskodni arról,, hogy ezek tényleg kimenjenek az erdőbe, tehát kirándulások legyenek ezen a napon, hogy magában az erdőben oktassák ki a gyermekeket arra, hogy az erdőt szeretni, védeni és ápolni kell. Meg vagyok arról győződve, hogy a miniszter úr meg fogja találni ezeknek a sok oldalról elhangzott kívánságoknak a honorálását, ha nem ebben a törvényjavaslatban, akkor azon kívül és hogy ezek a kérdések szintén olyan közmegelégedésre fognak rendeztetni, r mint amilyen közmegelégedés szerény^ véleményem szerint magát az erdőtörvényt kíséri. Éppen azért, amikor ezeket a miniszter úr figyelmébe ajánlom, megismétlem azt, amit beszédem elején mondottam, hogy az erdőtörvényjavaslatot elfogadom. (Helyeslés és éljenzés jobbfelől és ci J?f}2iP / r)& , ¥b ) Elnök: T. Képviselőház! Hat órakor az interpellációk meghallgatására kell áttérnünk, így,, miután hat óra elérkezett, a vitát megszakítom és előterjeszést teszek a t. Háznak legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap, csütörtökön délután 5 órakor tartsa és annak napirendjére tűzze ki a mai napirendünk 1. pontjaként szereplő törvényjavaslat folytatólagos tárgyalását, továbbá a mai napirendünk 2—16. pontjaiban szereplő ügyek tárgyalását. Van-e napirendi szónok'? Takáts Géza jegyző: Nincs! Elnök: Miután napirendi javaslatom meg nem támadtatott, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a pénzügyminiszter úr írásbeli válasza Kóródi Katona János képviselő úrnak a trafikengedélyek reviziója tárgyában folyó évi április hó 11-én előterjesztett interpellációjára. A jegyző úr felolvassa. Takáts Géza jegyző (olvassa): »Válasz Kóródi Katona János országgyűlési képviselőnek a trafikengedélyek revíziója tárgyában az országgyűlés képviselőházának 1934 április 11-én tartott ülésén elmondott interpellációjára. A hadirokkantak és más hadigondozottak ellátásáról szóló 1933. évi VII. te. 31. §-ának a dohányeladási engedélyek adományozására és felülvizsgálására vonatkozó rendelkezéseink végrehajtása tárgyában a m. kir. honvédelmi miniszter úrral egyetértésben kiadtam a Budapesti Közlöny 1933 november 3-iki számában megjelent 80.800/1933. számú körrendeletemet, melynek alapelvei a következők: A kizárólagos d ahányárusítási engedélye-
