Képviselőházi napló, 1931. XXIV. kötet • 1934. október 23. - 1935. március 05.

Ülésnapok - 1931-306

274 Az országgyűlés képviselőházának 30 hez van egy erdőfőtanácsosa, egy erdőtaná­csosa, egy erdő főmérnöke, két erdőmérnöke és ezenkívül 16 altisztje. Ezeknek összjárandósága 61.000 pengő. (Zaj a balközépen.) Az egész erdő nem egészen 5000 hold. A többi kiadások, ame­lyek az erdő fenntartására, kezelésére,, javítá­sára, gyarapítására szolgálnak, összesen 183.000 pengőt tesznek ki, úgy hogy — a bevétellel összehasonlítva — a székesfőváros az erdőkre évente 115.000 pengőt ráfizet, vagyis 115.000 pengő áldozatot hoz azért, hogy a főváros le­vegője egészségesebb legyen és a székesfővá­ros közönségének kiránduló és üdülőhelye le­gyen. Éppen ebből a szempontból ítélve, min­ket ennek a törvényjavaslatnak rendelkezései abszolúte nem érintenek. A székesfővárosra nézve ezek a törvényes rendelkezések igen ke­véssé terhesek és így attól az állami ellenőr­zéstől, amelyet a törvényjavaslatban méltóz­tatik kilátásba helyezni,, mi, főváros, mint erdőbirtokos, egyáltalán nem tartunk. Sőt amennyiben a főváros határában az erdőterü­letek növekedését várjuk, ettől a törvényja­vaslattól és a fővárost környező erdők álla­gának javítását reméljük, ez a törvényjavaslat a főváros (szempontjából egyenesen kívánatos­nak kell, hogy mondassék. A főváros erdőterületeit azonban retten­tően megszaggatja az a természetes áramlás, amely az utóbbi időben a bérházlakók részéről a szabad természet felé irányul. A bérházla­kók unni kezdik a szűk és egészségtelen bér­lakásokat, egyre inkább keresik a város peri­fériáján a szabad levegős családi házakat és a főváros egész perifériája állandó építkezés­ben va,n> ahol a napfényhez, a levegőhöz, az erdőhöz, a természethez tér vissza ennek a fő­városnak népe. Most nem arról kivánok beszélni, hogy ezt a törekvést is támogatni kell, csak egy szem­pontból hívom fel erre a földmívelésügyi mi­niszter úr figyelmét, abból a szempontból, hogy itt azután előfordulnak olyan erdőrészek, ame­lyeket jobboldalról és baloldalról is beépítenek, aihol nem kell tartani az erdőtalaj elromlásá­tól, mert hiszen ezek helyébe legnagyobb rész­ben kertek, parkok és minden körülmények kö­zött kulturált területek kerülnek. Itt tehát le­hetnek olyan szempontok, amelyeknél fogva városfejlesztés érdekében egy-egy ilyen kiálló erdődarab felhagyását kell kérnünk. Éppen ezért a 17. § rendelkezésein felül kérjük, hogy a székesfőváros területére különlegesen mél­tóztassék megengedni, hogy városfejlesztési szempontból is ilyen kisebb területeket az er­dőgazdasági művelés alól elvonjunk, illetőleg feloldjunk. Természetesen, miután költségveté­sünkbe évenkint 40.000 pengő van felvéve új erdőterületek szerzésére, ezeknek pótlását a, székesfőváros más helyen, minden körülmé­nyek között megcsinálja,. Kérem tehát a föld­mívelésügyi miniszter urat, hogy városfejlesz­tés szempontjából ezeket a területeket a fővá­ros által kért egyik-másik esetben méltóztas­sék feloldani. A fővárosnak a budai oldalon van a leg­nagyobb erdőterülete» ahol 2417 katasztrális hold erdő van a, saját területén és 1123 holdja a budakeszi határban. Ezek kizárólag egész­ségügyi célokat szolgálnak. A pesti oldalon 367 katasztrális hold erdeje van a székesfő­városnak azért, hogy a rákosi homoknak a város belterületére való beáramlását meggá­tolja. Ez határozottan védőerdŐ jellegű erdő, '. ülése 19 3 U november 28-án, szerdán. amelynek tehát szintén a város egészségügyé­nek fenntartását szolgáló céljai vannak. Most van egy erdőnk, amellyel nem tudjuk, hogy mi fog történni. Ez a, szigetmonostori 861 hold, amelyet a vízművek kibővítésének céljaira kel­lett megvásárolnunk. Hogy ezt a 861 katasz­trális holdat hogyan fogjuk fenntartani, azt még nem tudjuk, de mindenesetre itt is meg kell találni a módját annak, hogy ez az erdő­terület a, maga rendeltetésének a lehető leg­jobban megfeleljen. Kérjük a földmívelésügyi miniszter urat, hogy az erdők törzskönyvében keresztülvezetett mindennemű változásról méltóztassék az erdő­tulajdonost értesíteni, hogy a székesfőváros tu­datában legyen annak, hogy a törzskönyvben micsoda változások vitettek keresztül, mert ná­lunk ez a változás igen gyakori, évente be­következő változás és így ennek nyilvántartása rendkívül fontos- a városi erdőgazdaság szem­pontjából. Kérjük tehát, hogy amit az erdők törzskönyvében mint változást keresztülvezet­tek az állami hatóságok, azt közöljék az erdő­tulajdonos székesfővárossal is. En azt hiszem, hogy ezt más erdőbirtokosok is kérik és kérték. Azt is kérjük, hogy ha védetté nyilváníta­nak valamely területet, erről is méltóztassanak a székesfővárost értesíteni. Sőt azt is kérjük, hogy a védetté nyilvánítást megelőző eljárás­ban méltóztassanak a székesfővárost is bele­vonni, mert az az érzék, amely a földmívelés­ügyi kormánynak ezeket a szakaszokat; dik­tálta, a székesfővárosban igen élénken él. A székesfőváros igen élénken vigyáz mind a tör­ténelmi, mind a természeti műemlékekre, eze­ket készséggel hajlandó védetté nyilvánítani és az államnak a legmesszebbmenőén kézére járni. De kérjük, hogy ezt velünk egyetértő­leg méltóztassék végrehajtani. Több szónok kifogásolta, az imént Melczer Lilla igen t. képviselőtársam is kifogásolta azt, amit nekünk, székesfővárosnak is kifogá­solnunk kell, hogy tudniillik élősdi növények és rovarok fellépésének és elterjedésének meg­akadályozása végett az erdőrendészeti hatóság bizonyos költségeket ró az erdőbirtokosokra még akkor is, ha ezek csak helyi jelentőségű veszély elhárítására szolgálnak, még ebben az esetben is teljes egészében az erdőbirtokost kívánják ezzel terhelni. Ez eltér attól az egész­séges maximumtól, amelyet az 1897: XXXI. te. a tárgyban megállapított. Ez a törvénycikk megkötötte azok kezét, akik túlzott, vagy drága, munkálatok elvégzésére kötelezhetik azt az erdőbirtokost» akinek az erdejéből még jö­vedelme sincs, vagy azt az erdőbirtokost, aki­nek a jövedelmét talán teljes egészében fel­emésztheti valamely évben egy ilyen elrendelt rendelkezés végrehajtása. A székesfővárosról éppen az imént mutattam ki, hogy az ő erdei nemhogy jövedelmezőnek nem tekithetők, ha­nem hogy azokat egészségügyi szempontok ki­elégítése miatt évi 115.000 pengő ráfizetéssel is fenntartja. Végtelenül méltánytalan tehát, ha ilyen, a rendes elővigyázati intézkedések­től eltérő nagyszabású munkálatokat rendelnek el és ennek költségeivel is megterhelik az er­dőbirtokost. Esterházy Móric igen t. képviselő­társam a tegnapi nap folyamán szintén azt kérte, hogy olyan korlátot méltóztassanak szabni, amely korlát elégséges lenne abból a szempontból, hogy az erdőbirtokosok ilyen esetleges zaklatásoktól mentesítve legyenek. Mi azt kérjük, hogy az aránytalanul nagy terhek egyrészét az állam ilyen esetekben vál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom