Képviselőházi napló, 1931. XXIV. kötet • 1934. október 23. - 1935. március 05.

Ülésnapok - 1931-305

264 Az országgyűlés képviselőházának 305. ülése 193b november 27-én, kedden. jak az illetőt nevezni, aki az Országos Erdőgazdasági Tanács ügyeit vezeti — sem ingyen, sem pénzért magánmunkálatokat ne végezhessen. Megmondom, hogy miért kérem ezt. Azért, mert ha magánmunkálatokat végezhet, akkor vége lesz annak a függetlenségnek, amely egyedül lesz képes az Országos Erdőgazdasági Tanácsnak azt a súlyt megadni, hogy tanácsait a minisztérium komolyan mérlegelje és tekintetbe vegye. Ha megengedjük az ügyvezetőnek, az igazgatónak vagy a titkárnak a magánmunkálatokat, akkor — bocsánatot kérek a kifejezésért — az egész tanács nem lesz más, mint egy ki járóhivatal, amelyen keresztül mindenféle szaktanácsok útján mindenféle kedvezményt próbálnak kijárni. / Erre vagyok bátor tehát az igen t. kormány figyelmét előre is felhívni és — minthogy e tekintetben eddig nem történt semmi — abbeli kérelmemet előterjeszteni, mert nem látom be, hogy imilyen közérdek kívánja azt, hogy ennek a közérdekű tanácsnak ügyvezetője, igazgatója vagy titkára magánmunkálatokat végezhessen. Áttérek most szerintem a javaslat legfontosabb részére, az erdőfenntartás vagy erdőpusztíthatás fogalmára. Ez szabályozva van a javaslat 16., 18., 38. és 306. szakaszaiban. Ebben a négy szakaszban van szerintem szabályozva az erdőfenntartásnak, illetőleg az erdő pusztíthatásának a kérdése. Itt kénytelen vagyok megint a javaslat indokolására hivatkozni. Nagyon szívesen teszem ezt, hiszen többet nem. tehetek. De nem oszthatom az igen t. előadó úrnak azt a megállapítását, hogy 1879 óta ez csak a magánerdőkre vonatkozott. Az indokolás a 74. oldalon világosan megmondja, hogy bizony még a kötött forgalmú erdőkben is — sajnos — rosszabbodott a helyzet. Ugyancsak az indokolás a 88. oldalon az öszszefőglalásban — ez amilyen rövid, olyan lesújtó — minden disztingválás nélkül megállapítja, hogy csak 60%-át teszi ki a faállománykészletünk annak a készletnek, amelynek okszerű gazdálkodás esetében meg kellene lennie. Mit tesz ez magyarul? Azt teszi, hogy a kétmillió holdban kimutatott erdőterület voltaképpen csak 1,200.000 hold erdő. (Az elnöki széket Bessenyey Zénó foglalja el.) T. Ház! Ha én ennek az 1,200.000 hold erdőnek az évi| fahozamát átlag — mondjuk — másfél köbméterrel veszem, — azt hiszem, ekkor is elég magasan veszem — akkor is csak alig 2 millió köbméter fahozamot hozok ki. Ezzel szemben maga az indokolás is bevall 2*5 millió évi fahozamot. Igen, de az indokolás nem szól arról, hogy a legutóbbi években a rendkívüli fahasználat következtében ez a fahozam nem 2"5 millió volt, hanem becslésem szerint — a statisztika csak két évre terjed — legalább 3*5 millió az 1,200.000 holdon. Engedelmet kérek, így azután erdőt fenntartani, az én megítélésem és tapasztalatom szerint, teljesen lehetetlen. Igazán nem tartom magamat sem illetékesnek, sem hivatottnak arra, hogy az igen t. miniszterelnök úr beszédeinek interpretáló ja, vagy szócsöve legyek, de szóba kell hoznom ezt a kérdést, mert együk képviselőtársunk arra hivatkozott itt, hogy a miniszterelnök úr az önellátás ellen beszélt és ha mi a faszükségleteinket Magyarországon fedezni fogjuk, akkor ebben a tekintetben önellátók leszünk és akkor nem lesz mivel exportálni a marhákat, a sertéseket, stb.-t. Engedelmet kérek, én nem tudom, hogy az igen t. miniszterelnök úr is így értette-e, vagy nem így értette szavait, azonban én a magam részéről kizártnak tartom, hogy így értette volna, mert kizártnak tartom azt, hogy más legyen a véleménye, mint a miniszterelnöknek és más legyen, mint a honvédelmi miniszternek, már pedig, mint honvédelmi miniszter, a legjobb tudomásom szerint igenis, nagy súlyt fektet arra, hogy az a bizonyos magyar Gobi-sivatag — amelyről Lóczy Lajos mondotta, hogy Várpalota körül van a magyar Gobi-sivatag — beerdősíttessék. Ha a miniszterelnök úr félne és tartana az autarkiától„ ha azt hinné, hogy Magyarország azáltal szegényedik el, hogy fásít és ezáltal gazdagszik, hogy érdéit és fáit pusztítja, akkor, bocsánatot kérek, olyan eredményhez jutunk, hogy igazán kérdésesnek kell tartani, hogy az igen t. miniszterelnök úr ezt az egész javaslatot és különösen az indokolását egyáltalában látta-e. (Gr. Keglevich Gyula: Általában^ tett egy ilyen kijelentést, de nem erre az erdőtörvényre vonatkozólag!) Bocsánatot kérek, hangsúlyozom, hogy nem tartom magamat a miniszterelnök úr beszédei patentirozott szócsövének, tehát ennek következtében én ezeket tovább nem kommentálom, én itt csak azt hallottam, hogyha nem lesz mit importálnunk, akkor nemi lesz exportunk és hogy a miniszterelnök úr ellene beszélt az autarkiának, hogy tehát, ha mi a fa tekintetében az önellátás álláspontjára helyezkedünk, akkor szembehelyezkedünk a miniszterelnök úr nagy gazdasági koncepciójával. (Kallay Miklós földmívelésügyi miniszter: A fűrészelt fára nézve 100 év múlva lesz aktuális ez a kérdés!) En csak ezt voltam bátor felhozni. Meglehet, hogy az én álláspontom helytelen. Mindenesetre teljes nyugalommal az igen t. földmívelésügyi miniszter úrra bízom azt, hogy kettőnk álláspontja közül melyiket tartja helyesnek: az ellenzéki képviselőét-e, vagy a kormánypárti képviselő úrét. (Kabók Lajos: Nem kell oda száz év, miniszter úr! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Gr. Esterházy Móric: Azt tudom, hogy az igen t. miniszterelnök úr Rómában, amikor ezt a kijelentést tette, nem a magyar erdőtörvényjavaslatot tárgyalta. Ennyire én is olvasom a napilapokat. En jól emlékszem, hogy a római megegyezés után tette^ ezt a kijelentést, amikor — azt hiszem — igazán más dolog volt a fejében, mint a magyar erdőtörvény. Sohasem állítottam azt, hogy ezzel kapcsolatban mondta volna. En csak azt állítom, hogy az önellátás a tűzifa vagy a műfa tekintetében nem jár azokkal a súlyos gazdasági következményekkel, amelyeket az igen t. kormánypárt padjai felől hallottunk. Azt hiszem, hogy ez az ellenzéki padok felől olyan megállapítás, amely talán nem támadja meg ennek az igen fontos törvényjavaslatnak életbevágó szakaszait. Az a túltermelés, amelyről az előbb szólottam, hogy tudniillik 1,200.000 holdas erdőterület mellett körülbelül 3 millió vagy 3*5 millió köbméter fát termeltek — sajnos — átragadt még az állami erdőkre is, pedig az állami, a kincstári erdőknél azt kellett volna gondolnunk, hogy ott már igazán betartják az üzemtervet. Dehogy tartották be. Tessék megnézni a Számszék jelentéseit — nem a zárszámadást, hanem a Számszék jelen-