Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-292

Az országgyűlés képviselőházának 292. ülése 19 SU. évi június hó 12-én, kedden. 579 Következik a határozathozatal. I Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a men­telmi bizottság javaslatát, amely szerint Esz­tergályos János képviselő mentelmi joga ebben az ügyben ne függesztessék • fel, elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát el­fogadja, és így Esztergályos János képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 760. szá­mú jelentése Esztergályos János képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Váry Albert előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogának fel­függesztését kérte, mert a budapesti kir. bün­tető törvényszék megkeresése szerint a bíróság ellene, mint felelős szerkesztő ellen, Daán Ehler Ilona debreceni lakos főmagánvádló feljelen­tésére hüntető eljárást indított sajtó útján el­követett rágalmazás vétsége miatt. A bizottság megállapította, hogy a megkere­sés: illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja tehát a t. Kép­viselőháznak, (hogy Esztergályos János ország­gyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügy­ben függessze fel. Elnök: Kérdem, kíván-e valaki szólani? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát, amely szerint Esztergályos János képviselő mentelmi joga ebben az ügyben felfüggesztessék, elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát el­fogadja, és így Esztergályos János képviselő tmentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 761. számú jelentése Esztergályos János képviselő úr men­telmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Váry Albert előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogának fel­függesztését kérte, mert a budapesti kir. bün­tető törvényszék megkeresése szerint a bíróság ellene, mint felelős szerkesztő ellen, büntető el­járást indított a »Népszava« politikai napilap 1933. évi december hó 23. napján kiadott 293. számában megjelent »Gondok — gondolatok« feliratú cikk tartalma, de különösen annak kö­vetkező kitételei miatt: »A lord parancsára az angol munkanélküliek szövetségének irodáját rendőrök szállták meg, házkutatást tartottak, bizonyos iratokat elkoboztak és három munka­nélkülit hosszabb ideig őrizetben tartottak. Ezért kell a rendőrfőnöknek felelnie. A tárgya­lás még tart, tehát az ítéletet nem ismerjük, de függetlenül attól, hogy a rendőrfőnököt elíté­lik-e vagy sem, csak az irigység érzésével gon­dolunk az angol viszonyokra, mert nálunk tel­jesen elképzelhetetlen, hogy holmi házkutatá­sokért magasrangú tisztviselők a bíróság elé kerüljenek. Ilyen jelenségek mutatják a leg­jobban, hogy mi az a nyugati demokrácia, és mi az, amit nálunk szabadságnak neveznek.« . A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek sajtó útján elkövetett, a magyar ál­lam és nemzet megbecsülése ellen irányuló vét­ség jelenségeit látszanak feltüntetni. A bizottság megállapította, hogy a megke­resés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüg­gés nevezett képviselő személye és a vélelme­zett bűncselekmény között nem kétséges, mert a közlemény a magyar közviszonyokról olyan valótlan tényt állít, mely a nemzet megbecsülé­sének csorbítására alkalmas, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja tehát a t. Képviselő­háznak, hogy Esztergályos János országgyű­lési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kérdem, kíván-e valaki szólani? (Büchler József szólásra jelentkezik.) Büchler József képviselő úr kíván szólani. A szó a képviselő urat megilleti. Büchler József: T. Képviselőház! Nem szó­laltunk fel az előbbi ügyekben, — pár magán­vádas ügyben — ellenben ez az ügy megint olyan ügy, amelyben szót kell emelnünk, mert a magyar állam és a magyar nemzet megbecsü lése ellen irányuló vétséggel vádolják Eszter­gályos János képviselőtársunkat. Ami ebben az ártatlan cikkben van, az min­den, csak nem az, ami alapjául szolgálhatna a vádnak, amellyel Esztergályos János képviselő­társunkat illetik. Azt mondják reá, hogy a ma­gyar állam és nemzet megbecsülése ellen vé­tett ezzel a pár szóval, ami itt van. Méltóztas­sanak meghallgatni, hogy milyen egyszerű dol; gok ezek, és ezzel mégis igen súlyos ítélet elé néz az illető, aki a bíróság elé áll, holott ha el­olvassuk a cikket, méltóztatnak látni, hogy eb­ben a cikkben az égvilágon semmiféle ilyen bűncselekményt sem lehet felfedezni. Azt mondja ez a »Gondok — gondolatok« feliratú cikk, hogy (olvassa): »London rendőr­főnöke és két magasrangú rendőrtisztviselő a vádlottak padján ül, mert három munkanélküli bepörölte Őket hivatalos hatalommal való visz­szaélés miatt. A lord parancsára az angol mun­kanélküliek szövetségének irodáját rendőrök szállták meg, házkutatást tartottak, bizonyos iratokat elkoboztak és három munkanélkülit hosszab ideig őrizetben tartottak. Ezért kell a rendőrfőnöknek felelnie. A tárgyalás még tart, tehát az ítéletet nem ismerjük, de függetlenül attól, hogy a rendőrfőnököt elítélik-e vagy sem, csak az irigység érzésével gondolunk az angol viszonyokra, mert nálunk teljesen elképzelhe­tetlen, hogy holmi házkutatásokért magasrangú tisztviselők a bíróság elé kerüljenek. Ilyen je­lenségek mutatják a legjobban, hogy mi az a nyugati demokrácia, és mi az, amit nálunk szabadságnak neveznek.« Hát kérdezem én, hol van itt a magyar állam és nemzet megbecsü­lése ellen való vétség? Az a kérdés, hogy igaz vagy nem igaz az az állítás, az a tárgyi igaz­ság, hogy házkutatásokat tartanak jogtalanul, illetéktelenül. Egész csomó esetről tudunk. Itt a parlamentben szóvátettük, hogy vidéki rend : őrhatóságok elmennek csak azért, mert valaki szociáldemokrata, az illető szociáldemokrata lakásába és ott házkutatásokat tartanak, a nél­kül, hogy vizsgálóbírói végzés volna a kezük­ben (Maíasits Géza: Betegeket dobnak ki az ágyból! — Zaj.) és megverik ott az embereket, ahogyan ezt a sárrétudvari esetben annakide­jén szóvátettük. Szóvátettük a biharmegyei ese­teket, azután a hajdúböszörményi és balmazúj­városi eseteket is. Ezek egészen tipikusan meg­mutatták azt, hogy a rendőrhatóságok valójá­ban illetéktelenül, bírói végzés nélkül tartanak házkutatásokat az embereknél tisztán és kizá­róan azért, mert a főszolgabíró úrnak, vagy nem tudom, a rendőrhatóság képviselőinek nem tetszik az illető orra. Bejelentettük és elmondottuk, hogy mit esi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom