Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.
Ülésnapok - 1931-280
Az országgyűlés képviselőházának 280 kész, vagy más tisztviselő a saját egyéni szükségletére kap — bizonyos mázsa búzát — és a között, amelyet fizetés helyett nagyobb mennyiségben kap. Másrészt disztingválni kell a földjárandóság és a búzajárandóság között, mert a földjárandóságnál a búza értéke alacsonyan van megállapítva, a másiknál pedig magasan. Itt tehát egyénenkénti elbírálás szükséges és a pénzügyminiszter úrral egyetértésben erre nézve kijelenthetem, hogy az adatgyűjtést most sürgősen megkezdjük és megpróbáljuk fölfektetni azt a tervezetet, amelynek alapján ez is dűlőre lesz vihető. (Élénk helyeslés.) Ha ezek a kérdések megoldattak, akkor kerülhet sor a gyökeres megoldásra; az iskolaadóra és az arányosításra, mert akkor már a pénzügyigazgatás kezében lesznek az összes adatok. Én azonban osztozom azokban az aggodalmakban, amelyeket itt Csilléry András t. barátom felvetett. Azt hiszem, az egyházak szempontjából is meggondolandó: helyes-e, hogy ők teljesen az államra hárítsák át a tanítók fizetését a mai kényszerű helyzetre való hivatkozással, mert bárhogy fordítjuk a dolgot, ez egyértelmű a felekezeti népoktatás államosításával. Ez ma tényleg nem következik be az én miniszterségem alatt, kétségtelen azonban, hogy a jövőben be fog következni, mihelyt lesz miniszter, aki ezt a kérdést más szemszögből nézi, mint ahogy mi nézzük. És amikor itt a felekezeti tanítók és kongruás lelkészek kérdéséről szóltam, méltóztassék megengedni, hogy még egy kérdést tegyek szóvá befejezésül, mégpedig a felekezeti kérdést. (Halljuk! Halljuk!) Nevezetesen a nemzetnevelés egyik főeszközét mi a vallásos szellem elmélyítésében, a vallásos élet fenntartásában véljük felismerni, ezért helyezzük a nemzetnevelést, is valláserkölcsi alapra. (Helyeslés és taps a jobboldalon és a balközépen.) Szükségszerűen következik ebből, hogy én és a kormány általában helyesnek találunk minden konfesszionális szervezkedést és mozgalmat, amely a hitélet elmélyítésére, a felekezetekhez tartozók társadalmi érintkezésére törekszik és a nemzeti összefogás gondolatát szolgálja, azonban nem tarthatok helyesnek semmi olyan konfesszionális szervezkedést, amely harcra, háborúra s a magyar nemzet tagjainak szétválasztására irányul. (Helyeslés és taps a jobboldalon és a balközéven.) Ha én ezt itt most szóváteszem és hangsúlyozom, hogy nekünk számolnunk kell azzal a történetileg kifejlődött és történetileg adott helyzettel, amelyben vagyunk, t, i., hogy Magyarország lakossága nem egy vallásnak a híve, ha számolunk ezzel a változatlan helyzettel, akkor nekünk feltétlenül meg kell ijednünk és meg kell rendülnünk azoknak az aggasztó tüneteknek láttára, (Egy hang a jobboldalon: Vannak!) amelyek ma lépten-nyomon kiütköznek. Minden oldalon érzékenységet, idegességet és gyanakvást észlelünk s ettől az érzékenységtől, idegességtől és gyanakvástól már csak egy lépés van a vádaskodásig és gyanúsításig. (Úgy van! Ügy van! a jobboldalon és a balközépen.) Méltóztassék megengedni, de vannak konkolyhintők ebben az országban, akik^ konkolyt akarnak hinteni a nemzet tagjai közé, akik elakarják a vallásos életet sekély esi teni. (Sztranyavszky Sándor: így van!) Azt hiszem, a tavalyi költségvetési vita és az idei bizottsági tárgyalás során is Fábián Béla t. képviselőtársam, mutatott rá arra, hogy milyen külső • . ülése 193A május 18-án, pénteken. 81 elemek és milyen célokat szolgáló elemek azok, amelyek a vallástalanság útját akarják egyengetni a felekezeti viszályok szitásával. Mindenkit kérek, ennek a konkolyhintésnek ne méltóztassék felülni és különösen ne méltóztassék felülni annak a szokásnak, ami legújabban kapott lábra, hogy mindennap szárnyra bocsátanak egy hírt, hogy itt ebben a városban vagy abban a faluban, ebben a hivatalban vagy abban a minisztériumban felekezeti szempontok szerint töltik be az állásokat, a felekezeti arányszámokat sértik és mindig azt kutatják, hogy melyik hivatalban, hol, milyen vallású ember ül. En, t. Ház, feleslegesnek tartom, — ez anynyira természetes — hogy a magam és a kormány többi tagjai és az összkormány nevében tiltakozzam az ilyen beállítás ellen, annyira nevetséges ez a vádaskodás velünk szemben, akár velem szemben, hogy a katolikus .' érdekeket egyoldalúan védelmezném, akár az én két protestáns minisztertársammal szemben, hogy azok a protestáns érdekeket egyoldalúan védelmeznék. Mi egyedül és kizárólag, mint ahogy a nemzeti egység gondolatán alapul egész politikai programmunk, az arravalóság szerint ítéljük meg, hogy ki milyen pozícióba kerüljön. (Helyeslés.) Lehet, hogy a felekezetek egyik vagy másik városban, egyik vagy másik hivatalban sérelmet vélnek felfedezni, de az ilyen kérdéseket nem lehet partikulárisán megítélni. Méltóztassék az országos arányszámokat és méltóztassék az egész komplexust áttekinteni. (Közbeszólás.) Igenis van olyan terrénum, ahol ez szükséges éppen az oktatásügy terén, mert valláserkölcsi alapon állván, a tanítók megválasztásánál törvényes intézkedés van arra, hogy figyelembe kell venni az iskolák tanulóinak vallási arányszámát. (Igaz! Ügy van! Helyeslés.) Ezt a törvényt be kívánom tartani, de természetes, hogy egyik vagy másik helyen eltolódások állhatnak elő, azonban ne méltóztassék soha ilyen kikapott statisztikai adatokat hiteleseknek elfogadniHogy ez mennyire helytelen, azt vagyok bátor néhány statisztikai adattal megvilágítani két kérdésre vonatkozólag, amelyek legutóbb szóvátétettek. Az egyik kérdés az állástalan diplomások imént lefolyt elhelyezési akciójára vonatkozik, amelyre nézve megállapíttatott, hogy az államnál elhelyezett 903 diplomás közül 618 volt a római és 7 görögkatolikus, vagyis az összes elhelyezettek 69'2%-a, 2%-kal több a katolikusok országos arányszmánál. Az elhelyezettek 27'2%-a volt református és evangélikus együttvéve. Miután a reformátusok és evangélikusok együttes arányszáma 27%, az elhelyezettek arányszáma itt kéttized százalékkal múlja felül az országos arányszámot. Egyéb vallású volt az elhelyezettek közül 3*6%, az 5'8%-os országos arányszámmal szemben. (Felkiáltások a baloldalon: Mi az az egyéb?) Unitárius, izraelita, görögkeleti, stb. (Zaj.) Az állástalan diplomások elhelyezésénél tehát anélkül, hogy bárki is nézte volna a vallást, anélkül, hogy a jelentkezőket ebből a szempontból szelektáltuk volna, — mivel nagy számokról van szó — önmagától kialakult egy, az országus arányszámmal párhuzamos arányszám. (Ügy van! Ügy van a jobboldalon.) Ugyanezt látom 'a tanítóiknál is. Szememre vetették legutóbb, hogy az állami iskolákban túlságos nagy arányszámban vannak a katolikus tanítók a reformátusok rovására. Összeállítottam a részletes adatokat a kultuszigaz12*