Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.
Ülésnapok - 1931-279
Az országgyűlés képviselőházának 279. ról, hogy a tanító a maga gazdasági szelleméből visz-e bele annyit az elméleti tantárgyakba, amennyit egy falu földmíves népe megkíván. De nem állanék meg a népiskolák gazdasági oktatásánál. Van nekünk Magyarországon egy iskolatípusunk, amely 1868-ban nem azért létesíttetett, hogy elméleti tudást, hanem, hogy gyakorlati képesítést adjon az odajáró gyermekeknek. Ez pedig a polgári iskola. Ha megvizsgálom a polgári iskolákat, azt látom, hogy a polgári, iskolai tanulók legnagyobbrésze földmívesgyermek és a városokban is, ahol gimnázium és reáliskola van, a legnagyobbrész szintén a földmívesgyermek sorából kerül ki. Miért adja a földmíves gazda, vagy földmíves munkás a gyermekét polgári iskolába? Azért, mert azt ihiszi,^ hogy gyermekéből ott polgárt nevelnek, polgár alatt pedig olyan embert ért, aki nyugdíjas állásba megy, (Ügy van! Ügy van! balfelöl.) vagy a vasúthoz, vagy a postához, vagy egyéb más állami alkalmazásba kerül. Amikor a gyermek ilyen állásban nem tud elhelyezkedni, akkor a falusi gazda azt mondja: miért költöttem én akkor a fiamra, ha nem tud nyugdíjas állásba kerülni? Az a képviselő, aki polgári iskola székhelyén van, nagyon jól fogja tudni, háyszor jönnek elénk ilyen panaszokkal. - * En a polgári iskolát átváltoztatnám, még a nevét is megváltoztatnám. A városi polgári iskolát kettéosztanám, egyrészt alsó mezőgazdasági iskolává, másrészt alsó ipari- és kereskedelmi iskolává. Kettéválasztanám a nevelési rendszert, úgy, hogy a mostani polgári iskolának megfelelő négy évfolyamos alsó mezőgazdasági iskolának a felső mezőgazdasági iskola és a tanítóképző, az alsó ipari- és kereskedelmi iskolának pedig a felső ipariskola, vagy felső kereskedelmi iskola volna a folytatása, így meg volna a folytatása a mai polgári iskolának, ami ma nincs meg. Ma a tanítás a polgári iskola után megáll. A polgári iskolát elvégzett tanulók rendesen várnak pár esztendőt és 18—20 esztendős korukban állami elhelyezkedés után könyörögnek. A mai polgári iskola gazdasági nevelése — mert hiszen ez szakiskolának készült — a legszomorúbb helyzetben van és erre különösen fel akarnám hívni a miniszter úr figyelmét. Körülbelül 400 polgári iskola van az országban és ezek közül mindössze 20-ban van gazdasági szaktanár, a többiben nincs. Gazdasági óra hetenként egy van a tanterv szerint és ezt sem szaktanár adja elő, hanem a legtöbb iskolában a tornatanár vagy legjobb esetben a természetrajztanár. Ezt az anomáliát egy földmíveléssel foglalkozó országban tűrni nem lehet. Az a gondolat, amelyet felvetettem, hogy tudniillik a mostani polgári iskola alsó ipari és kereskedelmi, illetőleg alsó mezőgazdasági iskolává • alakíttassák át, nem új gondolat. Ezt már 1907-iben az Omge. értekezletén Tass Ferenc pozsonyi polgári iskolai tanár hozta elő. 1911-ben az Omge. Buday Barna előterjesztésére egy javaslatot terjesztett a kultuszminisztérium elé és e javaslat még ma is megoldatlanul fekszik. Egy nagyon érdekes gondolat vetődött fel a gimnáziumi törvénnyel kapcsolatban. A gimnáziumi törvénnyel kapcsolatban több reáliskolát kell átalakítani gimnáziummá. — Valahogyan az ellentétét kellene megcsinálni az orosházi esetnek. Orosházán ugyanis az a helyzet, hogy ott van egy felső mezőgazdasági iskola és most Orosháza gimnáziumot kér, hoülése 193k május 17-én, csütörtökön. 51 lőtt a logikus az volna, hogy ha gimnáziuma volna, azt kérné felső mezőgazdasági iskolává átalakítani a környékbeli lakosság foglalkozására tekintettel. (Igaz! Ügy van! a baloldalon.) figyelmébe ajánlom az igen t. miniszter úrnak, hogy ezek közül a reáliskolák közül egy párból, körülbelül 10-ből vagy 11-ből az országban lehetne felső mezőgazdasági iskolákat létesíteni. (Hó man Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Gödöllőn már megcsinálták!) Például Debrecenben van református gimnázium, piarista gimnázium, zsidó gimnázium és van egy reáliskola % Miért ne lehetne Debrecenben ezt a reáliskolát felső mezőgazdasági iskolává átalakítani, hiszen ottan ez a gazdasági akadémiának gyökere lehetne. így van Esztergomban is, ahol van egy bencés és egy ferences gimnázium, így van Kecskeméten, Miskolcon és Szegeden. Azt hiszem, ha ezeket a reáliskolákat így megszüntetjük, — természetesen csak ott, ahol lehet — akkor redukálni fogjuk a hivatali pályákra tódulok számát (Patacsi Dénes: Nagyon helyes! Es gazdákat nevelünk!) és gazdákat nevelünk, úgy van, igen t. képviselőtársam, csakhogy már egyetértünk, mert az előbb úgy láttam, nem méltóztatott velem , gyetérteni. Az a nézetem, hogy bizonyos könynyebbség keletkezne ezeknek az iskoláknak az átváltoztatásából, mert ez újabb költségbe nem kerülne, már pedig nekünk a mezőgazdasági nevelés szempontjából azokat a lehetőségeket kell megkeresnünk, amelyek új költségbe nem kerülnek, amelyek a budgetet nem terhelik. Ilyen lehetőség volna, mint mondottam, a polgári iskolának átváltoztatása alsó mezőgazdasági, illetőleg alsó ipari és kereskedelmi iskolákká és az országban körülbelül tíz reáliskolának átváltoztatása felső mezőgazdasági iskolává. Ahhoz azonban, mélyen t. Ház és igen t. miniszter úr,^ hogy gazdasági oktatás legyen ebben az országban, kell, hogy gazdasági szaktanár is legyen. A gazdasági szaktanárképzésünk a lehető leggyengébb nívón áll. Tulajdonképpen nincs is ilyen, mert a gazdasági továbbképző iskoláknál^ a tanítók egy négyhetes kurzus elvégzése után taníthatnak. Ma nem is tanítanak, mert 1400 ilyen iskola volt és ez a szám lesüllyedt 900-ra, mert az államnak és a községnek nincs pénze arra, hogy azt a kis differenciát, amellyel ezeket a gazdasági szaktanítókat fizetni kell, előteremtse. A polgári tanárképző főiskolán^ volt gazdasági szaktanárképzés, azonban ez évekkel ezelőtt megszűnt. Ma gazdasági szaktanárképzésnek egyedül csak az a módja van, hogy az az okleveles ; tanító beiratkozik a gazdasági akadémiára és azt elvégzi, vagy a gazdasági akadémiát elvégzett okleveles gazda iratkozik be a tanítóképzőbe és okleveles tanító lesz. Máskép gazdasági szaktanári oklevelet, a gazdasági szaktanári képesítésnek megfelelő oklevelet kapni nem lehet. Van ugyan Kecskeméten gazdasági tanítóképző, ez azonban a földmívelésügyi miniszter úr fennhatósága alatt áll. Érdekes, hogy itt Budapesten van csomó ilyen gazdasági szaktanár, akinek nincs szaktanári képesítése. 1930—31-ben egy tanfolyamot létesített a megboldogult Klebelsberg Kunó volt miniszter úr és valami ígéretet tehetett nekik: csak végezzék el ezt a tanfolyamot, akkor majd kapnak képesítést is, azonban sajnos, ez a képesítés elmaradt, elmaradt a jelleg megadása is és most ezek a tényleg gazdasági szak7*
