Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.
Ülésnapok - 1931-292
584 Az országgyűlés képviselőházának 292. dóan beszél és ír Pallavicini György Őrgróf országos népszerűtlenségéről. Hát én magam is koncedálom, hogy Pallavicini György őrgróf országos népszerűségnek nem örvend és vannak esetek, amikor az ő harcmodorát talán én sem helyeslem, de ebből még nem következik, hogy ez reánézve dehonesztáló megállapítás volna. Voltak nagy államférfiaink, — csak Tisza Istvánt és Andrássy Gyulát említem — akik szintén nem örvendtek országos rokonszenvnek és népszerűségnek (Felkiáltások bálról: Széchenyi sem!) és Széchenyi István sem, az utódok mégis teljes mértékben igazat adtak nekik. Vannak, akik gyűlölik Pallavicini Györgyöt, vannak azonban, akik szeretik. Méltóztassék elhinni, nagyon sokan vannak, akik többre becsülik a gerincet és sokszor a gorombaság határáig menő őszinteséget, mint a megalkuvást. (Zaj.) Használna azután az ilyen ítélet a legitimizmusnak is, mert minden népmozgalom átütő erejéhez három tényező kívántatik: a lelkesedés, a pénz és a vértanúság. Lelkesedés annyi van nálunk raktáron, hogy bőven juttathatnánk belőle a nemzeti egység partjának, (Jánossy Gábor: Van nekünk is elég! — Sztranyavszky Sándor: Köszönettel fogadjuk, de nem kérünk belőle!) máról-holnapra ezer fizetésnélküli élharcost állíthatnának csatasorba. Pénzünk nincs, (Jánossy Gábor: Nekünk sincs! — Zaj. — Elnök csenget.) mert megmondom, annak a társadalmi osztálynak a leszármazottjai, amely társadalmi osztály Pozsonyban Mária Terézia felé kiáltotta: »Vitám et sanguinem, sed avenam non!«, (Jánossy Gábor: Azt nem mondták! — Propper Sándor: Jánossy ott volt, tudja!) konok konzervativizmussal kitartanak régi elveik mellett. Vértanuk eddig boldogult királyunkon kívül nincs. Ha én kormánypárti volnék, nem segíteném Pallavicini Györgyöt a vértanúság aureola-jához, a legitimista mozgalmat pedig hatalmas erőforráshoz. A kisebbségi véleményhez csatlakozom. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Elnök: Az előadó úr nem kíván szólni. Magyar Pál képviselő úr kíván a zárszó jogával élni? (Magyar Pál: Nem!) Szólásjoga többé senkinek nincs, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítóm, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e elfogadni a mentelmi bizottságnak azt a javaslatát, hogy őrgróf Pallavicini György képviselő úr mentelmi joga függesztessék fel, szemben Magyar Pál képviselő úr és társainak kisebbségi véleményével, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a men termi bizottság javaslatát fogadják el, szemben Magyar Pál képviselő úr és társai véleményével, méltóztassanak f elállani. (Megtörténik.) Többség! (Zaj balfelől.) A Képviselőház a mentelmi bizottság javaslatát fogadta el, Magyar Pál képviselő úr és társai kisebbségi indítványát elutasította és így őrgróf Pallavicini György képviselő ár mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag felfüggesztette. (Zaj.) Következik a mentelmi bizottság 771. számú jelentése Lázár Miklós képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó! Váry Albert előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Lázár Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. bün. ülése 193A. évi június hó 12-én, kedden. tető törvényszék megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen eljárást indított »A Reggel« című politikai hetilapban Budapest székesfőváros törvényhatósági tanácsa sérelmére sajtó útján elkövetett tizenegyrendbeli rágalmazás vétsége miatt. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Lázár Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Friedrich István szólásra jelentkezik!) Friedrich István képviselő urat illeti a szó! Friedrich István: T. Képviselőház! Azt javasolom, hogy ezt a tárgyat vegyük le a napirendről, mert tudomásom van arról, hogy Lázár Miklós képviselő úr és a főváros polgármestere között ez az ügy már régóta befejezést nyert, mindenféle módon elintéztetett, a főváros közgyűlésén már be is jelentett, a sajtó útján is közöltetett, ez a dolog teljesen rendben van, úgyhogy feleslegesnek, sőt ártalmasnak tartanám, ha ezt az ügyet újból pertraktálnánk. Éppen ezért javaslom, hogy adjuk vissza ezt íz ügyet a mentelmi bizottságnak. (Helyeslés.) Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Az előadó úr kíván szólni? (Váry Albert előadó: Nem!) Szólásjoga többi senkinek nincs, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a mentelmi bizottság javaslatát fbgadják el, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. — Felkiáltások a báloldalon: Kisebbség!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát nem fogadja el, Lázár Miklós képviselő mentelmi jogát nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 772. számú jelentése Lázár Miklós képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Váry Albert előadó: A budapesti kir. főügyészség Lázár Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert »A Reggel« című lapban írt cikke miatt Sípőcz Jenő, Budapest székesfőváros polgármesterének feljelentésére ellene eljárás indíttatott. A bizottság megállapította, hogy rágalmazás vétségének jelenségei forognak fenn, nevezett képviselő személye és a bűncselekmény között az összefüggés nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, a bizottság tehát javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Lázár Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Szólásra következik? Héij Imre jegyző: Friedrich István! Friedrich István: Kérem a t. Házat, hogy ezt az ügyet, úgy, mint >az előbbit, adjuk vissza a mentelmi bizottságnak. Indokolásom ugyanaz, mint az. előbbi ügynél. Elnök: Kíván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, .méltóztatik-e ebben az ügyben a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igent Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a mentelmi bizottság javaslatát elfogad-