Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-292

584 Az országgyűlés képviselőházának 292. dóan beszél és ír Pallavicini György Őrgróf országos népszerűtlenségéről. Hát én magam is koncedálom, hogy Pallavicini György őr­gróf országos népszerűségnek nem örvend és vannak esetek, amikor az ő harcmodorát talán én sem helyeslem, de ebből még nem követke­zik, hogy ez reánézve dehonesztáló megállapí­tás volna. Voltak nagy államférfiaink, — csak Tisza Istvánt és Andrássy Gyulát emlí­tem — akik szintén nem örvendtek országos rokonszenvnek és népszerűségnek (Felkiáltá­sok bálról: Széchenyi sem!) és Széchenyi Ist­ván sem, az utódok mégis teljes mértékben igazat adtak nekik. Vannak, akik gyűlölik Pallavicini Györgyöt, vannak azonban, akik szeretik. Méltóztassék elhinni, nagyon sokan vannak, akik többre becsülik a gerincet és sokszor a gorombaság határáig menő őszinte­séget, mint a megalkuvást. (Zaj.) Használna azután az ilyen ítélet a legiti­mizmusnak is, mert minden népmozgalom át­ütő erejéhez három tényező kívántatik: a lel­kesedés, a pénz és a vértanúság. Lelkesedés annyi van nálunk raktáron, hogy bőven jut­tathatnánk belőle a nemzeti egység partjának, (Jánossy Gábor: Van nekünk is elég! — Sztra­nyavszky Sándor: Köszönettel fogadjuk, de nem kérünk belőle!) máról-holnapra ezer fize­tésnélküli élharcost állíthatnának csatasorba. Pénzünk nincs, (Jánossy Gábor: Nekünk sincs! — Zaj. — Elnök csenget.) mert megmondom, annak a társadalmi osztálynak a leszárma­zottjai, amely társadalmi osztály Pozsonyban Mária Terézia felé kiáltotta: »Vitám et sangui­nem, sed avenam non!«, (Jánossy Gábor: Azt nem mondták! — Propper Sándor: Jánossy ott volt, tudja!) konok konzervativizmussal ki­tartanak régi elveik mellett. Vértanuk eddig boldogult királyunkon kívül nincs. Ha én kor­mánypárti volnék, nem segíteném Pallavicini Györgyöt a vértanúság aureola-jához, a legi­timista mozgalmat pedig hatalmas erőfor­ráshoz. A kisebbségi véleményhez csatlakozom. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Elnök: Az előadó úr nem kíván szólni. Magyar Pál képviselő úr kíván a zárszó jogá­val élni? (Magyar Pál: Nem!) Szólásjoga többé senkinek nincs, a vitát bezárom, a ta­nácskozást befejezettnek nyilvánítóm, követ­kezik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e elfogadni a mentelmi bizottságnak azt a javaslatát, hogy őrgróf Pallavicini György képviselő úr mentelmi joga függesztessék fel, szemben Ma­gyar Pál képviselő úr és társainak kisebbségi véleményével, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a men termi bizottság javaslatát fogadják el, szem­ben Magyar Pál képviselő úr és társai vélemé­nyével, méltóztassanak f elállani. (Megtörténik.) Többség! (Zaj balfelől.) A Képviselőház a mentelmi bizottság ja­vaslatát fogadta el, Magyar Pál képviselő úr és társai kisebbségi indítványát elutasította és így őrgróf Pallavicini György képviselő ár mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag felfüg­gesztette. (Zaj.) Következik a mentelmi bizottság 771. számú jelentése Lázár Miklós képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó! Váry Albert előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Lázár Miklós or­szággyűlési képviselő mentelmi jogának fel­függesztését kérte, mert a budapesti kir. bün­. ülése 193A. évi június hó 12-én, kedden. tető törvényszék megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen eljárást indított »A Reggel« című politikai hetilapban Budapest székesfőváros törvényhatósági ta­nácsa sérelmére sajtó útján elkövetett tizen­egyrendbeli rágalmazás vétsége miatt. A bizottság megállapította, hogy a megke­resés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüg­gés nevezett képviselő személye és a vélelme­zett bűncselekmény között nem kétséges, zakla­tás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képvi­selőháznak, hogy Lázár Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben füg­gessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Friedrich Ist­ván szólásra jelentkezik!) Friedrich István képviselő urat illeti a szó! Friedrich István: T. Képviselőház! Azt ja­vasolom, hogy ezt a tárgyat vegyük le a napi­rendről, mert tudomásom van arról, hogy Lá­zár Miklós képviselő úr és a főváros polgár­mestere között ez az ügy már régóta befejezést nyert, mindenféle módon elintéztetett, a fővá­ros közgyűlésén már be is jelentett, a sajtó út­ján is közöltetett, ez a dolog teljesen rendben van, úgyhogy feleslegesnek, sőt ártalmasnak tartanám, ha ezt az ügyet újból pertraktálnánk. Éppen ezért javaslom, hogy adjuk vissza ezt íz ügyet a mentelmi bizottságnak. (Helyeslés.) Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Az előadó úr kíván szólni? (Váry Albert elő­adó: Nem!) Szólásjoga többi senkinek nincs, a vitát be­zárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvání­tom, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a men­telmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a mentelmi bizottság javaslatát fbgadják el, méltóztassanak felállani. (Megtör­ténik. — Felkiáltások a báloldalon: Kisebbség!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát nem fo­gadja el, Lázár Miklós képviselő mentelmi jo­gát nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 772. számú jelentése Lázár Miklós képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Váry Albert előadó: A budapesti kir. fő­ügyészség Lázár Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert »A Reggel« című lapban írt cikke miatt Sípőcz Jenő, Budapest székesfőváros polgármesterének feljelentésére ellene eljárás indíttatott. A bizott­ság megállapította, hogy rágalmazás vétségé­nek jelenségei forognak fenn, nevezett képviselő személye és a bűncselekmény között az össze­függés nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, a bizottság tehát javasolja a t. Képviselő­háznak, hogy Lázár Miklós országgyűlési kép­viselő mentelmi jogát ebben az ügyben füg­gessze fel. Elnök: Szólásra következik? Héij Imre jegyző: Friedrich István! Friedrich István: Kérem a t. Házat, hogy ezt az ügyet, úgy, mint >az előbbit, adjuk vissza a mentelmi bizottságnak. Indokolásom ugyanaz, mint az. előbbi ügynél. Elnök: Kíván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kö­vetkezik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, .méltóztatik-e ebben az ügyben a mentelmi bi­zottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igent Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a mentelmi bizottság javaslatát elfogad-

Next

/
Oldalképek
Tartalom