Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-290

530 Az országgyűlés képviselőházának 290, ilyen magánvád esete áll fenn, akkor nem szoktunk felszólalni, mégis ez esetben kivételt kell tennünk azért, mert olyan emberről van szó,, akire nézve valóban bebizonyíthatóan, bíróság előtt bebizonyítottan mindaz igaz, amit róla állítottak. Többeket, névszerint Turi István, Balázsa Pál és Palásthy István csongrádi képviselőtestületi tagokat bíróság elé állította Piroska János dr. azért, mert azt mondották róla Szentes város képviselőtestületének közgyűlésén, amikor a szociáldemokrata pártot támadta, .'hogy ne beszéljen, mert hiszen róla

3 mint ébredő vezérről beigazolódott, hogy vörös katona volt. (Farkas István: Nem szégyen!) Azt mondották róla a képviselőteslülütben" ezek az idézett Turi István, Balázsa Pál és Palásthy István nevezetű urak, hogy ő a proletárdiktatúra alatt más húrokat pengetett, mint vörös katona lelkesen szolgálta a diktatúrát, a bíróságot is megsértette és az ellenforradalom véres napjaiban másképpen lehetett elintézni a dolgot, nem a bíróság előtt. Ezért az állításért Piroska János dr. ezeket az embereket bíróság elé állította rágalmazás címén. A bíróság az eljárást lefolytatta és ezeket az embereket, akik a képviselőtestület közgyűlésén állították Piroskáról ezeket a dolgokat, felmentették. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Na tessék!) A bíróság ezeket az embereket jogerős ítélettel felmentette. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Egyebet ez a Népszava-cikk nem tartalmaz, egy^ kukkal, egy szóval sem, mint tisztán és kizárólag a bírósági tárgyalást. Ismerteti a bírósági tárgyalást. Méltóztassanak meghallgatni: a cikkben, amely egészen rövid — nem akarok visszaélni a t. Képviselőház türelmével — semmi egyéb nincs, mint a tárgyalás ismertetése. A cikk így szól (olvassa): »Piroska János csongrádi ébredővezér nevét elég sűrűn emlegették az ellenforradalom idején. A múlt év májusában Piroska a csongrádi képviselőtestületben támadta a szociáldemokrata képviselőtestületi tagokat, mire elvtársaink az ébredővezérnek azt mondották, hogy a proletárdiktatúra alatt más húrokat pengetett» sőt mint vöröskatona lelkesen szolgálta a diktatúrát. Piroska emiatt rágalmazási port indított Turi István, Balázsa Pál és Palásthy István csongrádi képviselőtestületi tagok ellen és az ügyet imost tárgyalta a csongrádi járásbíróság. Elvtársaink a bíróság előtt tett vallomásukban is hangoztatták, hogy igazat mondottak Piroskáról, amikor azt állították róla, hogy vöröskatona volt és szolgálta a proletárdiktatúrát. Töbh tanút hallgattak ki, akiknek vallomása ugyancsak igazolta állításukat.« (Ernyei István: Majd felmenti a bíróság! — Esztergályos János: De meghurcolják!) Erre t. képviselőtársam majd ezután válaszolok. Egyelőre ennek a cikknek felolvasását akarom befejezni. (Tovább olvas): »Somogyi Ödön' dr. védő kifejtette, hogy mindaz beigazolódott, amit elvtársaink az őket támadó Piroskáról mondottak, így tehát szó sem lehet rágalmazásról. A járásbíróság felmentette elvtársainkat a rágalmazás vádja alól, ami az ébredővezért szemmelláthatóan dühösítette.« (Farkas István: Nyilvánvaló, hogy zaklatás! Politikai zaklatás!) »Az ítélet kihirdetését többízhen^ megzavarta közbeszólásaival, majd a bíróságot is megsértette, úgyhogy emiatt a bíró 100 pengő pénzbüntetésre ítélte őt. Bizony ilyesmit az ellenforradalom ama véres napjaiban másképpen lehetett elintézni. Nem a. bíróság előtt.« Azt hiszem,, hogy diminuálása a képviselői ülése 19$ U. évi június hó 7-én, csütörtökön. hivatásnak, a képviselői tekintélynek, a törvényhozói kötelességnek és a törvényhozói magasztos nagy hivatásnak, ha ilyen lappáliakért, semmiségekért odaállítják a képviselőt a bíróság elé. Egyébként Ernyey t, képviselőtársam, tökéletesen mellékes, hogy majd ,a bíróság felmenti-e vagy sem. (Farkas István: | Az a kérdés, hogy van-e politikai zaklatás! Itt I van politikai zaklatás!) Itt nem erről van szó, j hogy a bíróság fel fogja-e menteni — hitem szerint fel fogja menteni — a képviselőt, illetőleg a cikkírót, de ez egy tipikus politikai ! zaklatás. (Ügy van! Ügy van! \a szélsőbalolda! Ion.) Hiszen itt nincsen semmi a világon, amit j inkriminálni lehetne,, azért, mert a független j bíróság — amelyet, ha néha támadunk, akkor j az urak a leglelkesebben védelmükbe veszik — az önök által is igen tisztelt független bíróság | felmentette a vádlottakat és a Népszava ezt I egyszerűen megírta, semmi egyebet nem tett, mint regisztrálta a bírósági tárgyalást, semmiféle kommentárt nem fűzött hozzá. Már most ! ennek ellenére csak azért, mert nem tudom, ! némely úrnak tetszenek Piroska János csele; kedetei, — de azt hiszem, a magyar közvéle| meny többségének nem tetszik az, amit Piroska | János Csongrádon csinált, nagyon jól emlékej zünk még ezekre a dolgokra — valakit kiadni: ; a legtipikusabb, a legtisztább politikai zaklai tás. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon,,) Általában azt látom — természetesen nem I akarom bántani a mentelmi bizottságot —, ! hogy a mentelmi bizottságban olyan szellem ! kezd immár uralkodó lenni, amely egyszerűen : lehetetlen. Amikor azt mondom, hogy ne adjanak ki egy képviselőt minden lappáliáért, tudom, hogy azt fogják válaszolni az urak: nem tehetünk róla, az ügyészség vádat emelt, a bíróság kéri ki a képviselőt és ipso facto egy magánvádas ügyben, nem tehetünk egyebet, mint kiadjuk az illetőt, a többi a bíróság dolga. Nem. Mert ha a mentelmi bizottság látja, hogy itt egy tipikus politikai zaklatás esete áll fenn, akkor a mentelmi bizottság egészében kell anynyi gerincnek lenni, még ha szociáldemokrata képviselőről van is szó, hogy azt mondja: nem adom ki. (Ügy van! a s'zélsőbaloldalon.) Méltóztatnak visszaemlékezni arra, hogy amikor a régi Képviselőházban valamely képviselő mentelmi ügyét tárgyalták, ez milyen nagy port vert fel. Ülnek itt régi képviselők, akik már a háború előtt is képviselők voltak és emlékeznek reá — én is emlékezem, akkor nagyon sokat hallgattam a karzatról a Képviselőház tárgyalásait, — milyen nagy port vert fel, ha egy mentelmi ügyet tárgyaltak.^ Felszólaltak a képviselők igazán, komolyan és őszintén. Az akkori tipikus osztályparlamentben is — ez a mai is az, de az még tipikusabb osztályparlament volt — lelkiismereti kérdést csináltak abból, hogy egy képviselőtársukat kiadják-e és odaállítsák-e a bíróság elé. Ma ez nem létezik. Ha ma szociáldemokrata képviselőről van szó, akkor nincsenek ilyen skrupulusok, a mentelmi bizottság egyszerűen javaslatot tesz a Háznak, még akár magánvádas, egyszerű csirkepörökben is és azt mondja: nem tolhatom fel magamat bírajául ennek az ügynek, mert ez magánvádas ügy. Es minden további nélkül kiadja az illető képviselőt. Ne tessék ezt a gyakorlatot folytatni, ezt az elvet fenntartani. Minden politikai mentalitástól eltekintve, nem helyes, nem jó, a képviselők tekintélyének feltétlenül rovására megy az, ha minden ügyben, pláne olyan ügyben, amikor egészen nyil-