Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.
Ülésnapok - 1931-290
524 Az országgyűlés képviselőházának 290. dig nincs, ott ne keress. Minden egyes alkalommal ez a válasz. (Sigray Antal: Non possumus!) Akárki akármit említett, mindig ezt hallottuk, amit Sigray Antal képviselőtársam mond, mindig ezzel állottak ide az ország közvéleménye elé, hogy non possumus, hogy nincs, hogy az adófizető polgárok fizetőképességét nagyobb mértékben nem tudjuk igénybevenni, nem tehetünk semmit, nem tudunk. Itt állanak az ország feladatai megoldatlanul. Amikor tehát nincs pénz arra, ami X-nek, Y-nak, mindenkinek közös érdeke, hogy a munkanélkülieknek munkát adjunk, akkor van pénz arra, hogy néhány munkanélküli úr részére olyan jövedelemforrásokat teremtsünk, amelyek az államnak nemcsak abba a pénzébe kerülnek, amit ezek fizetésként kapnak, hanem sok-sok millióba? (Sauerborn Károly: Halljuk a vezérigazgatók fizetését!) Ebben a kérdésben a t. pénzügyminiszter úr azt mondotta, hogy az állami érdekű üzemek ellenőrző bizottsága ezeket a fizetéseket le fogja szállítani és még azt is mondotta a t. pénzügyminiszter úr, hogy kormánybiztost fognak odaküldeni, aki mindent rendbehoz. (Sauerborn Károly: Százezerpengős fizetésekről beszélnek!) De nem akkor kellett volna a kormánybiztost odaküldeni, amikor már a baj bekövetkezett, hanem már akkor, amikor mindenki érezte, hogy a baj be fog következni. Most újabb pénzt adni olyan célra, ami semmi egyéb, mint vízhordás a Dunába, ami az állampolgárok jelentékeny részét rosszabb szituációba hozza, ezt a magam részéről elfogadhatónak nem tartom s kénytelen vagyok a jelentés tudomásulvétele ellen szavazni. Elnök: Szólásra következik? Patacsi Dénes jegyző: Nincs senki feliratkozva. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A pénzügyminiszter urat helyettesítő államtitkár úr kíván szólani. Vargha Imre pénzügyi államtitkár: T. Ház! A napirendnek most tárgyalt pontja a pénzügyi kormánynak, a pénzügyminiszternek az 1932. esztendőről szóló adóstatisztikára vonatkozó jelentése. Ez a harmadik jelentése a. pénzügyminiszternek az adóstatisztikáról, amelyet azért készítünk és azért köteleztük magunkat árra, hogy évről-évre a Képviselőház, illetőleg az országgyűlés elé terjesszük, hogy megállapítható legyen ebből a statisztikából az, miként oszlanak meg az adóterhek az egyes gazdasági ágak, az egyes foglalkozási ágak között. Ez a statisztika újabb időben keletkezett s még mindig bizonyos gyermekbetegségekben szenved. Én tudom ezt a legjobban, aki most már harmadszor állítottam össze. Évről-évre igyekeztünk új és új adatok összegyűjtése útján, új ós új területeken világos képet nyújtani az országgyűlésnek arról, hogy miképpen gazdálkodik az állam a bevételek terén. A felszólalt t. képviselő urak nem foglalkoztak tulajdonképpen ezzel a statisztikával. Magyar igen tisztelt képviselőtársam rámutatott egy hibára, amely — bevallom őszintén — "igenis hibánk és nekünk kellemetlen, hogy ilyen hiba előfordulhatott a statisztikában, de elvégre ez a tisztán technikai hiba, amely valószínűleg a legvégén, már az előzetes munkálatok megvizsgálása után kerülhetett bele valami módon, nem szervi betegsége a statisztikának. (Magyar Pál: Nem is állítottam!) Teljesen igazat adok t. képviselőtársamnak abban, hogy ez a sajnálatos hiba felületes átnézésnél tényleg rossz következtetésre adhat módot, (Maülése 193 Jf. évi június hó 7-én, csütörtökön. ™ar Pál: Csak ezt állapítottam meg!) amint azt méltóztatott mondani, hogy ebből az következtethető, hogy az állam takarékoskoaik, a közületek nem. Erre ez mindenesetre módot adhatott, de azért nem adtunk helvétté új kimutatást, egy ilyen nagy munkalatot, mert nem akartuk a költségeket szaporítani. (Helyeslés a jobboldalon.) Jövőre természetesen gondoskodni fogunk arról, hogy ilyen hibák ne lehessenek. t Azt vártam, (Halljuk! half elől.) hogy t. képviselőtársaim, akik ezt alaposan átvizsgáltak,^ a statisztikának mint statisztikának gyengeségeit és hiányait fogják feltárni. (Magyar Pál: Azt csak dicsérhettem volna» az pedig nem az én hivatásom!) Köszönettel veszem ezt a t dicséretet, de viszont ne méltóztassék rossz néven venni, ha ilyen körülmények között egyszerűen csak arra szorítkozom» hogy kérjem, méltóztassék ezt a jelentést tudomásul venni, mert azok a felszólalások, amelyeket úgy igen t.^ Magyar képviselőtársam, mint Fábián t. képviselőtársam is a szövetkezetek kérdésében méltóztattak előadni, lehetnek helyesek, lehetnek nagyon megfontolásra méltók, de a statisztikával semmiképpen sem függnek össze. (Fábián Béla: A legsúlyosabban! A statisztika feladata az élet szolgálata!) Ha az a javaslat tegnap nem nyújtatott volna be a Képviselőháznak, ma erről a kérdésről ennél a statisztikánál szó sem eshetett volna. (Ügy van! jobbfelől.) TMajdonképpen előzetes vita indult meg ama javaslat felett, amely holnap úgyis ide fog majd kerülni, amikor lehet miajd arról beszélni. Ne méltóztassék tőlem azt várni, hogy erre feleletet adjak. Ennek itt nincs helye. Minthogy a statisztikának magának a lényegére vonatkozóan semmiféle észrevételt nem méltóztatott tenni, a magam részéről csak azt jelentem ki,, hogy a következő statisztikába sok más olyan adatot, amelyet eddig még nem tudtunk kidolgozni és összeállítani, be fogunk venni; még alaposabb, még áttekinthetőbb képet igyekszünk majd az állam bevételeire vonatkozóan készíteni és ezért kérem, hogy méltóztassék ezt a jelentésünket tudomásul venni. (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: Az előadó úr kíván szólni! Temesváry Imre előadó: T. Képviselőház! Magyar Pál t. képviselőtársam felszólalása után reflektáltam az ő szavaira (Halljuk! balfelöl.) és akkor Meskó Zoltán t. képviselőtársammal vitába voltam kénytelen elegyedni. Ez azonban csak félreértésen alapult, mert én a hangzavarban úgy értettem, mintha Meskó képviselőtársam, amikor nullákról beszélt, az én adataimat pártszempontból kifogásolta volna és erre mondottam, hogy ez nem függ össze a horogkereszttel. Nehogy Meskó képviselőtársam az én szavaimból valami reánézve kellemetlen megjegyzésre következtessen, kötelességemnek tartottam korrigálni ezt olyan értelemben, hogy távol áll tőlem, hogy mint előadó, erről a helyről bármilyen politikát vigyek bele megjegyzéseimbe. {Helyeslés.) Elnök: Szólásjoga többé senkinek nincs, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a pénzügyminiszter úr imént tárgyalt jelentését tudomásul venni, igen vagy nem? {Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a jelentést tudomásul veszik, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség.