Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-290

Az országgyűlés képviselőházának 290. 1 a kifogásolnivalók közül 49% balesetvédelmi szabálytalanság volt, 18% iparegészségügyi és 9'5% iparrendészeti szabálytalanság. Az iparrendészet .terén tehát nem lehet baj, mert itt az iparfelügyelők nagyon kevés kifogásolnivalót találtak, elleniben a balesetvédelemnél már igen nagy hajók vannak, mert hiszen ezeknek a megvizsgált telepeknek 49%-ában hibát és bajokat találtak. A megvizsgált ipartelepek közül 59%-ban találtak olyan állapotokat, amelyek még a mai szociálpolitikai felfogás mellett ~ már tudniillik a kormány szociálpolitikai felfogása mellett — sem tűrhetők. így a bőr- és sörteiparhan a legnagyobb a hibák aránya: 56"6%, az után a ruházati iparban és az élelmezési iparban. Ez azt mutatja, hogy Magyarországon mindenkinek, akinek pár piszkos arany cseng a zsebében, vagy helyesebben mondva egy csomó bankó és ipartelepet létesít, kénye-kedvére ki van szolgáltatya az a szerencsétlen munkásság, (Zaj a szélsőbaloldalon. — Elnök csenget.) mert az iparfelügyelők nagyon ritkán tudnak odamenni, mert kevesen vannak; nem az iparfelügyelőkön múlik tehát, hanem azon, hogy ezeknél takarékoskodik a kormány. Most, amikor a Műegyetemet minden esztendőben elhagyja egy sereg fiatal mérnök, teljes lelkesedéssel, tele ambícióval... Elnök: A képviselő úr előbbi kijelentésé-ben bizonyos gyanúsítás foglaltatik; ezért a képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Propper Sándor közbeszól.) Csendet kérek, a képviselő úr ki akarja magát magyarázni, amit lehet, hogy el is fogadok. Malasits Géza: T. Ház! Csak azt akartam ezzel mondani, hogy miután az iparfelügyelők száma rendkívül kevés és roppant nagy feladat hárul rájuk, nem tudnak olyan gyorsan a dolgoknak utánamenni, mint amilyen gyorsan — mondhatnám, gombamódra — a vámvédelem hatása alatt ezek az ipartelepek, legtöbbször kis p útik okban, keletkeznek, amely putikokban kényük-kedvükre ki van szolgáltatva a munkásság. Elnök: Ilyen értelemben a képviselő úr nyilatkozatát tudomásul veszem. Malasits Géza: Azt nem vonom kétségbe, ha odamegy az ipar felügy elő, akkor iparkodik ott rendet teremteni. (Kabók Lajos: Nincs intézkedési joga sem. — Zaj a szélsőbaloldalon.) De legtöbb esetben az intézkedéseit nem tartják be, mert intézkedéseinek nincs szankciója, és ha megindul az eljárás az ilyen vállalat ellen, az annyira hosszadalmas, hogy annak a végét be sem lehet várni. (Büchler József: Megbüntetik négy pengőre!) Állításomat bizonyítja az is, hogy a balesetek száma évről-évre emelkedik. Méltóztassanak csak idefigyelni. {Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) 1929-ben, amikor még konjunktúra volt, 31923 baleset történt, 1000 munkásra tehát 42*4 baleset esett, 1930-ban 28020 baleset volt, 1931-ben 26577. A százalékarány tehát emelkedett, mert amíg 1929-ben ezer munkásra csak 42 baleset esett, addig 1931-ben, noha akkor a konjunktúra meglehetősen rossz volt, már 43 baleset esett ugyanannyi munkásra. Ezek között meglehetősen sok volt a halálos baleset. Legborzasztóbb a helyzet ezen a terén a banyaipárban. A bányaiparban 1930-ban 3191 baleset volt, s ebből 34 halálos, 1931-ben 3290 KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XXIII. ilése 193A. évi június hó 7-én, csütörtökön. 515 baleset és ebből 54 halálos, 'tehát 1930-ról 1931-re, egy esztendő alatt a halálos sérülést okozó balesetek száma 20-szal emelkedett. 1932-ben 3082 baleset volt, s ezek közül 40 volt halálos. (Kéthly Anna: A bányaipar állam az államban! — Büchler József: Vida úr birodalmához nem lehet hozzányúlni!) Egy esetet mondok. A osolnoki Reimann-bányában kőzetomlas miatt baleset történt és két derék bányász, Appel István és Dávid Pál vájárok súlyos sérüléseik következtében életüket vesztették. Aki ismeri a bányatelepeket, az nagyon jól tudja, hogy kőzetomlás csak ott történik. ahol rosszul ducolnak. Minthogy a ducoló-fa rendkívül drága, a munkaerő pedig olcsó, ennélfogva a ducolásnál takarékoskodnak és ennek a takarékoskodásnak következménye azután az a szerencsétlenség, amely egy pár sorban a napilapokban elintézést nyert, de amely két derék munkásember halálával és családjaiknak egész életükre szóló megnyomorításával végződött. De ne csak a bányákat nézzük. Itt vannak a vegyészeti üzemek. A vámvédelem következtében ezek is gombamódra szaporodnak. Majdnem minden utcában találunk egy vegyi laboratóriumot. Ezekben férfiak is, de főleg nők, különösen fiatal leányok dolgoznak, mert hiszen ez a legolcsóbb munkaerő. Ez fizikailag nem valami megerőltető munkának látszik, tehát női munkaerőket alkalmaznak.^ Legutóbb a Pharmaciánál történt ilyen halálos szerencsétlenség, amely után a bíróság pénzbüntetéssel sújtotta azt az igazgatót, aki az én becsületes t véleményem szerint legalább három évi fegyházat érdemelt volna meg, mert hiszen ott pár szegény munkásember halt meg olyan méregtől, amelyet laikus ember kezébe adni nem lett volna szabad. Ezekben a főleg pmeeműhelyekben százai dolgoznak a munkásnőknek olyan mérgekkel, amelyeknek egészségromboló hatásáról ezeknek a szerencsétleneknek fogalmuk sincs, azt sem tudják, hogy annak a méregnek milyen hatása van az emberi szervezetre és mégis dolgozniuk kell vele. Dolgoznak ciánvegyületekkel, arzénvegyületekkel, azután schweinfurti zölddel, amelynek igen mérgező hatása van. Különösen azokban a műhelyekben, amelyekben növényvédelmi és favédelmi szereket állítanak elő, ma meglehetősen nagy a verseny és a fő hatóanyag, amivel itt dolgoznak, a kén, a réz és az arzén. Ki ellenőrzi, vájjon az a vegyészeti üzem kioktatta-e a munkásokat arra, hogy amivel dolgoznak, milyen veszélyes? Itt vannak aztán a bőrnemesítő iparok. Nagyon szép és igen tetszetős női bundákat csinálnak patkánybőrből. Gondolt-e valaki arra, hogy milyen szörnyű veszélyes munka ez, hiszen az a patkány fertőzött lehet es mégis a munkásnak dolgoznia kell vele. Ez áll mindazokra a bőrökre, .nyúlbőrökre, patkánybőrökre és egyéb bőrökre, amelyeket ilyen bőrfinoanító üzembe bevisznek. Angyalföldön van _ egy ilyen, három kilométernyi körzetben bűzlik. A spódiumgyárban ezrével dolgoznak munkások és munkásnők. Körülbelül sejtik, hogy mikor jön az iparfelügyelő s mire az iparfelügyelő kikerül, gyorsan összetakarítanak és az iparfelügyelőnek az ideje sem engedi meg, hogy bővebb és alaposabb vizsgálatot végezzen. Nincs ideje arra sem, hogy a munkásokat a felügyelőszemélyzet nélkül kihallgassa arra nézve, hogy kioktatták-e őket, milyen rettene75