Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.
Ülésnapok - 1931-290
512 Az országgyűlés képviselőházának 290. \ már érthetetlen, hogy már beteges tünet és a munkásosztály ellen való gyűlölettel határos, amikor ilyen fontos kérdésekben ilyen szűkmarkúan bánnak el vele. (Farkas István: A legridegebb osztály elnyomás !) Ezek alapján én a jelentést nem vehetem tudomásul, ellenben a magyar ipar területén foglalkoztatott munkások nevében és javára kérem a. kereskedelemügyi miniszter urat, hogy igen nyomatékosan vegye elő ezt a kérdéskomplexumot és igyekezzék hatályos, a mai igényeknek és kornak megfelelő^ iparfelügyeletet teremteni. (Helyeslés a s'zélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Takách Géza jegyző: Görgey István! (Kabók Lajos: Halljuk csak a védelmet!) Görgey István: T. Képviselőház! (Hulljuk! Halljuk!) A magam részéről őszintén sajnálom, hogy Propper képviselőtársam beszédének befejezéseként a tárgyalás alatt álló ipar felügyelői jelentéseket nem fogadta el. Csodálkozom rajta, mert ha ezeket a jelentéseket azzal a figyelemmel és objektivitással olvasta volna végig, amelyet el kell várni mindazoktól, akik ipari és munkáskérdésekkel foglalkoznak, (Propper Sándor: Legalább olyan figyelemmel olvastam el, mint ön, biztosítom róla!) akkor az igen t. képviselő úr is láthatná ezekből a jelentésekből, hogy igenis az iparfelügyelet terén a legutóbbi években igen számottevő fejlődés és haladás észlelhető. (Farkas István: Az iparfelügyelőkről elismerte, de ez nem elég, a kormány nem ad rá pénzt! Kiesi az apparátus! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak, ne zavarják a szónokot! Görgey István: Teljes objektivitással meg kell állapítanunk, hogy a magyar iparfelügyelet és a magyar iparfelügyelői kar mintaszerű nivón áll. (Propper Sándor: Megmondottam, ugyanezt mondottam! — Büchler József: Ki mondotta az ellenkezőjét 1 ?) Elnök: Kérem a képviselő urakat, ne zavarják a szónokot! (Farkas István: Nem létező ellenség!) Csendet kérek! Görgey István: Ha a képviselő úr ugyanezt állapította meg, akkor örülök annak, hogy ebben a kérdésben egy nézeten vagyunk. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Farkas István közbeszól.) Elnök: Farkas képviselő urat kérem, maradjon csendben. Görgey István: Méltóztassék nyugodtan vé- | gighallgatni. Bátor leszek a rendelkezésemre álló igen rövid idő alatt olyan adatokat kö- j zölni, amelyek valószínűen iá képviselő ÚT Ihe- • lyeslésével is találkoznak. A magyar ipar- | felügyelet, mint igen jól méltóztatnak tudrii ; | több mint negyvenéves intézmény. Az 1893. évi , XXVIII. t.-cikken alapul a magyar iparfelügyelet intézménye és rövid időre rá, 1901-ben célszerűségi okokból, éppen azoknál az okoknál fogva, amelyekre Propper képviselőtársam beszéde végén alDtudált, vagyis, hogy az iparfelügyelet intenzíven legyen folytatható, anelhül, hogy az államnak külön súlyos megterhelést jelentene ez a szociális munkásvédelmi intézmény, (Farkas István: Kuttkaynak van pénz!) a kazánvizsgálatot az iparfelügyelettel egyesítették. Ezáltal — mivel a kazánvizsgalatok után a munkaadók, a kazántulajdonosok díjat fizetnek — egy olyan bevétel állott rendelkezésére az iparfelügyeletnek, hogy ebből az összegből igenis, tovább tudtuk fejleszteni az iparfelügyelet intézményét. (Propper Sándor: Többet alig költenek, mint amennyit a kazanillése 198U. évi június hó 7-én, csütörtökön. vizsgálatok díja kitesz!) Minthogy a kazánvizsgálat, a szerencsétlenségek megelőzése elsősorban igenis, munkásvédelmi célt szolgál, (Ügy van! Úgy van! jobbfelöl.) tehát éppen azért bízatott azokra a szakemberekre a kazánvizsgálat, akik állandóan felügyelet alatt tartják azokat az ipartelepeket és akiknek igenis kötelességévé tétetett, hogy az ipartelepeket évenként egyszer, sőt többször is meglátogassák és megvizsgálják. Elismerem, hogy az iparfelügyelői kar igen túlterhelt munkát végez (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) s hogy a magyar ipar fejlődése sokkal nagyobb lépésekben halad előr* 1 az utóbbi időkben, mint amilyen módon lehetett az iparfelügyelői kar létszámát emelni, de objektivitással meg kell állapítanom azt is, hogy a kormányzat akkor, amikor minden státusban, minden tisztviselői kategóriában erős létszámredukciót 'hajtott végre és úgynevezett normál-státusokat állapított meg, (Propper Sándor: Amit nem volna szabad!) akkor áz iparfelügyelet talán az egyetlen a státusok között, amelynek jelenleg a normál-létszáma emelkedett. Méltóztatnak tudni, hogy ezelőtt öt évvel 27 főben állapíttatott meg az iparfelügyelők státusának létszáma és ez azóta fokozatosan emeltetett. Jelenleg már 32 kinevezett iparfelügyelő van. Mivel ezek sem voltak képesek a munkát ellátni, egyre újabb feladat- és munkakörök hárulván az ipar felügy élőkre, ezenfelül még hat műszaki gyakornok is teljesít szolgálatot. Az öt évvel ezelőtti 27-tel szemben tehát ma már 38 alkalmazott végez iparfelügyelői szolgálatot. Mint méltóztatnak tudni, az ország 13 iparfelügyelői kerületre van beosztva. Mivel az iparfelügyelőnek nemcsak a székhelyén levő ipartelepeket, hanem természetesen a kerülete egész területén levő ipartelepeket is kell állandóan vizsgálat és felügyelet alatt tartania, ma már három kerületet — a nyíregyházi, a gyulai és a soproni kerületet — kivéve, intézkedés történt arra vonatkozólag, hogy minden iparfelügyelőnek legalább egy segédmunkaerő álljon rendelkezésére, hogy olyankor, amikor az iparfelügyelő, vagy a helyettese külszolgálaton van, a központban is állandóan el tudja valaki látni a központi szolgálatot. T. Ház! Az iparfelügyelői szolgálat igen nehéz, felelősségteljes, (Ügy van! ügy van! a szélsőbaloldalon.) főképtpen igen sokoldalú és nagytudást, (Propper Sándor: Ezért nem volna szabad túlterhelni őket!), nagy higgadtságot és egész embert megkívánó foglalkozás. Egy iparfelügyelő egy év alatt 120—140, sőt 160 napot van úton. Méltóztassanak elképzelni, hogy milyen fizikum kell öhhez a vidéken, ahol rossz vasúti összeköttetések vannak. Az az iparfelügyelő sokszor hónapokig nem tudja magát rendesen kialudni, mert hajnalban és éjszaka kell utaznia. (Propper Sándor: TJgy látszik, hogy egy malomban őriünk!) Azért mondottam, t. képviselőtársam, hogy olyan megállapításokat fogok tenni, amelyek teljesen objektívek és amelyek talán a túloldal tetszését is meg fogják nyerni. Amikor tehát megállapítom azt, "hogy az iparfelügyelők igen nehéz felelősségteljes munkát végeznek, akkor megállapítom azt is, hogy az iparfelügyelői kar hivatásának magaslatán áll ér igazán igyekszik megértő tanácsadója, barátja, védelmezője lenni a munkásságnak. A szociáldemokrata párt részéről is elvárhatja tehát az iparfelügyelői kar, hogy a legteljesebb elismeréssel adóz-