Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-289

Az országgyűlés képviselőházának 289. ispán, hogy ezt vita nélkül tudomásul kell venni. Ugyanebben az időben — mert együtt tárgyalták a két tárgyat — ugyanez a főispán azt az indítványomat, amely szerint én dr. Benkő hajduvármegyei tiszti főügyész Debre­cen város törvényhatóságához tiszteletbeli fő­ügyésszé történt kinevezését és tiszti fő­ügyésszé történt behelyettesítését az 1929. évi XXX. tcikk — ha jól emlékszem — 65. §-a értel­mében is törvénytelennek tartom és javaslom, hogy a törvényhatóság ezt ne vegye tudomásul, mondom, ezt a javaslatomat az illető főispán nem engedte feltenni szavazásra, mert ez a Benkő, akkor már behelyettesített tiszti fő­ügyész, azt a véleményt adta a főispánnak, hogy a főispán behelyettesítő határozata vita tárgyává nem tehető. Mélyen t. Ház! Itt tehát két kérdés van, amely előtérbe tolul és amelyre nézve szeret­ném a belügyminiszter úr állásfoglalását tudni. Hiszen a belügyminiszter úr áll a főispánok felett és ő nézi, hogy azok törvényesen járnak-e el, vagy sem. Az egyik, hogy Hajdú várme­gye fungens tiszti főügyészét Debrecen város törvényhatóságához, tehát egy másik törvény­hatósághoz tiszti főügyésszé 'behelyettesítik. Az említett 1929 : XXX. te. hivatkozott szaka­sza azt mondja, hogy tiszteletbeli tisztviselővé csak az nevezhető ki, aki képesítéssel bír és más igazgatási ágban ténylegesen nem műkö­dik. Amikor a darabont-korszak volt, akkor történt, hogy a kiküldött darab ont-főispánok a vármegye törvényes képviselőit rezisztencia és egyéb okok folytán kiemelték helyeikről, és különböző más törvényhatóságokból, vagy az államtól odajött és erre vállalkozó beamter­embereket helyettesítettek be a helyeikre, mert hiszen, akkor még megvolt ez a főispáni szé­leskörű helyettesítési jog s a kormánybiztosok cselekedték ezt. Amikor a koalíció jött, akkor jöttek az alkotmánybiztosító törvények és ak­kor ezek; a kérdések már rendeztettek. De hi­szen ezeket nem is kellett rendezni, mert az álláshalmozásokat a magyar törvények volta­képpen nem is engedik meg. Aki egy helyen, egy igazgatásiban működik, amíg onnan el nem bocsátják, fel nem mentik, vagy le nem mond, onnan más helyre, más igazgatásba átmennie és egyszerre két tisztet betöltenie nem 'ehet­séges. Nem lehetséges azért, mert mondom, ez sehol a törvényekben megengedve nincs, de nem lehetséges azért sem, mert mindegyik he­lyen külön-külön esküt kellene tennie az ot­tani kötelességek teljesítésére, már pedig egy­idő'ben két kötelességet ellátnia nem lehet. Az 1929 : XXX. te. is kimondja, hogy a törvényhatósági alkalmazottak mellékfoglalko­zást csakis az illető törvényhatóság hozzájá­rulásával végezhetnek és nem is mindenféle mellékfoglalkozást, hanem taxatíve fel van so­rolva, hogy milyen mellékfoglalkozások azok, amelyek engedélyezhetők. Most tehát egyidőben az egyik törvényhatóság tiszti főügyészét behe­lyettesíteni egy másik törvényhatóságba, lehe­tetlen helyzet, különösen, amikor a másik tör­vényhatóságnál a tiszti főügyészi állástól meg sem vált, szabadságra nem ment, sőt a másik törvényhatóság mindezideig nem is járult hozzá ahhoz, hogy a helyettesi teendőket el­láthassa, még ha a szabályok nem tiltanák is. Ezeket azért kérdem, mert akkor báró Vay László úrnak a végén a következőket lehetne megcsinálni: a belügyminiszter úrral felfüg­gesztett Debrecen város összes tisztviselőit-és Hajdú vármegyének összes tisztviselőit áthe­ülése, 193 If. június hó 6-án, szerdán. 503 i lyettesítteti Debrecen városhoz, (östör József: Az alispán és a polgármester kivételével!) Úgy van. Ezt az egyet nem tehetné, mert erre a törvényhatóság az illetékes, különben ezt is te­hetné. Ezek lehetetlen dolgok. Aki a közigazgatás­nak csak az alapelveivel tisztában van, tudja: nem lehetséges, hogy az egyik törvényhatóság­nak autonómiájába a másik törvényhatóságtól függő embert átvigyenek. Ezt azért adom fel a belügyminiszter úrnak, mert ezen van mód­jában segítenie. Itt lehet érdekellentét is a két törvényhatóság között. Lehetséges, hogy ugyan­azt a tiszti főügyészt majd az egyik törvény­hatóság fel fogja függeszteni és fegyelmit ren­del el ellene és ebben az esetben hogy lesz a helyzete a másik törvényhatóságban? Egyszer­re két lovat ülni még a mélyen t. tiszti fő­ügyészeknek sem lehet. A másik: azt szeretném a belügyminiszter úrtól tudni, hogy az 1907:LX. tcikk, amely al­kotmánybiztosító törvény, érvényben van-e még? Mert ha érvényben van akkor ehhez a kormány embereinek, a főispánoknak is, alkal­mazkodniuk kell. Ezen törvény 1. §-a szerint a törvényhatóság , jogosult a miniszternek, vagy a kormány bármely közegének minden­nemű rendeletét a törvényesség szempontjából a Közigazgatási Bírósághoz panasszal megtá­madni, (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügy­miniszter: Hogyne.) Ha ez érvényben van, s miután abban a főügyészt felfüggesztő határo­zatban, ha jól emlékszem, szabályellenesen egy más törvényhatóság van az eljárás lefolytatá­sára delegálva, — majd méltóztassék az 1929. évi XXX. te.-et megnézni, mert itt nem a pol­gármesterről, vagy a polgármester helyettesé­j ről, hanem csak tiszti főügyészről van szó — j akkor a miniszter úrnak bármelyik rendeletét j a törvényhatóságban vizsgálhatják a törvé­[ nyesség szempontjából és tehetnek indítványt arravonatkozólag, hogy azt ne vegyék tudomá­: sul, hanem azt a törvény alapján panasz tár­gyává tegyék a Közigazgatási Bírósághoz. A miniszter úr főispánjának tehát nincs meg az a joga, hogy egy szónoktól megvonja a szót azért, mert a miniszter úrnak egy, a tiszti fő­ügyészt felfüggesztő rendeletét, amelyben né­zetem szerint törvényességi hiba is van, a maga részéről nem tette kritika tárgyává, csak ahhoz konzekvenciákat akart bizonyos tekin­tetben fűzni; a miniszter úr főispánjának nin­csen joga ahlhoz, hogy amikor én azt indítvá­nyozom, hogy nézetem szerint a főispánnak a tiszti főügyészt helyettesítő intézkedése a tör­vényhatóságra sérelmes és törvényellenes, ezt tdhát mondja ki a törvényhatósági közgyűlés, — és ihivatkozom az 1907 :LX. tc.-re^— akkor ezt az indítványomat ne tegye fel kérdés tár­gyává. Mert itt már egészen precízen be is volt állítva a tényállás, hogy az 1907:LX. te. alapján kritika tárgyává tétetik az az intézke­dés, amely intézkedés a törvényhatóságra sé­relmes és a mellett törvényellenes is. Mélyen t. Ház! Ezeket a belügyminiszter úrnak azért hozom fel, mert ha ezeknek a köz­igazgatási szabályoknak érvényét elismeri, ak­kor legyen szíves a belügyminiszter úr oda­hatni, hogy ezeket a szabályokat a törvényha­tóságban az elnöklő főispán is tartsa be, mert törvénytelenségeknek akár nem tudásból, akár szándékosan való elkövetésével nem érdemes egy törvényhatóságban a helyzetet felborítani, mert ha ezeket a kérdéseket a törvényhatóság­nak joga van a maga részéről panasz tárgyává

Next

/
Oldalképek
Tartalom