Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-289

Az országgyűlés képviselőházának 289. kasok is, akik itten az erdő közelében kaptak földet a földreform folytán. r Tavaly a gyulai _ rokkantak tettek itten próbapert a gyulai járásbíróságnál és nem kaptak semmit, a bíróság elutasította őket. Mostan, amikor száz és száz embernek ki sem kelt a földből a tengerije a szárazság folytán, az enyém szépen kikelt, már másodjára kapáljuk és mostan meg a vad tönkreteszi. Már 1931-ben írtam a földmívelésügyi minisztériumba és azt a választ kaptam, hogy a fácán-, őz- és nyúlkárokat a vadtulajdonos nem tartozik megfizetni, csak a duvadak és a nagyvadak: dámvad és szarvas által okozott kárt. Hogy nekem és sok más földmívelőtársamnak 10—80% kárt tesz évente az őz, nyúl és fácán, ezt nem fizeti meg senki. Es a vadászterületet is ingyen használja a gróf. Én és tizenkét tagból álló családom és a többi társam valljuk a kárát. Négy év alatt hét kutyámat és macskámat agyonlőttek, ,a tehenem őrizet alatt átment a béruraság lekaszált és szántás alatt levő bükkönyföldjére és megbüntettek négy pengőre. Az én földemen meg évente ezer és ezer őz, nyúl és fácán teszi a kárt és nem kapok egy fillér kártérítést. Én a haszonbért minden évben előre fizetem. Hogy mennyi károsodásnak vagyok kitéve, azt dióhéjban itten leírom. 1932-ben 64 darab sertésből 63 elhullott vészben, ugyanazon évben 4 darab fejőstehenem hullott el, három darab elles után és egy darab tőgydaganatban. 1932-ben 18 hold búza a hőguta folytán 44 mázsa ocsút termett. Mostan itten vagyunk; a nagy eső híján a terményünk tönkremegy, tígy magunknak, mint a jószágunknak alig van mit ennie. És még hozzá a vad tönkreteszi a vetésünket. Kérem a képviselő urat, hogy adjon tanácsot, hogy négy évig sok káromat ki fizeti meg és a tavalyi károsodástól hogy tudjak szabadulni. Még sokat írhatnék panaszt, mert van elég. Az Ür Jézus szeretete maradjon velünk.« T. Ház! Mindenesetre nem olyan levél ez, amelynek íróját egyszerűen le lehetne kommunistázni. Felolvastam, látjuk, hogy milyen értelmesen, okosan írja meg a maga mondanivalóját. Nem hiszem, hogy a t. túloldal is ne ismerné be, hogy mindez igaz és hogy ezeken a bajokon mindenképpen segíteni kell. Ha a törvény rossz, akkor tessék a törvényt megjavítani és addig is, amíg a törvény rossz, gondoskodjék a miniszter úr arról, hogy megvizs

: g áltassanak ezek a károk és valami módját akár az erkölcsi pressziónak is találja meg arra, hogy megszűnjenek ezek a dolgok. Valósággal úgy van az ember, mintha a Bánk Bánból Tiborc panaszát olvasná. Azóta 700 esztendő múlt el, nem II. Endre idejében élünk és akkor is, ha már a Bánk Bánnál maradok, ő legalább egy nagylelkű nagyúr volt. Aki magát nagyúrnak tartja, egyáltalán úrnak tartja, ne engedje azt, hogy ilyen szegény emberekre ilyen károk súlyosodjanak és ezek a szegény emberek ott a grófi föld közvetlen közeléből lássák ezt a határtalan igazságtalanságot, embertelenséget és európaiatlanságot. Tessék ezen már egyszer segíteni. Tavaly a vásárügyrol panaszkodtam és az előző kereskedelemügyi miniszter úr azt mondotta, hogy az ebben a kérdésben fennmaradt középkori állapotokat meg fogja szüntetni egy új törvénnyel. Ez az új törvény még most sincs meg! A miniszter úr — beszéltem vele — azt mondotta nekem, hogy ő maga is kíváncsi arra, valóban okoz-e a nyúl, az őz és ezek a Kisebb KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XXIII. ülése, 1934-. június hó 6-án, szerdán. 497 vadak kárt egyébben, mint a fában. Azt ő is mondotta, hogy a facsemetéket és egyáltalában a fát erősen károsítják. (Moizes János: A nyúl köztudomás szerint a levegőből él!) Itt van ez a bűnjel a miniszter úr rendelkezésére, s a miniszter úrnak megvannak az exponensei, te? s ék megvizsgáltatni a gazdasági felügyelővel ezeket a dolgokat. De nemcsak Sarkadról jönnek a panaszok; mutathatnék a t. Háznak egyéb leveleket is. Az egyik levél Lövőről, Sopron megyéből panasz. kodik, hogy ott a gyümölcsösökben okoz a kisebb vad rengeteg kárt. Ugyanerről a vidékről egy másik levélben a következőket olvashatjuk (olvassa): »Vidékünkön díszpéldányai találhatók meg azon nemes személyeknek, kik földváltság fejében sokszor, eltekintve a talaj minőségétől, saját birtokuktól körülzárva, adták le földjüket, hol most más munkáját a korlátlan vadtenyésztés teszi lehetetlenné. Itt van Iván, Család, Csapod, Böjtök, Muzsaly, Szentmiklós, Lózs, Kövesd és elsorolhatatlan sok más község. Vidékünk azok közé tartozik, hol még 102 darab szarvast látni egy csordában — 50—80 darab együtt nem is ritka — hol a fácánok tyúkfarmszerűen lepik el a szegény ember földjét, a búzából csak a pipacsot hagyva meg aratásra; hol minden évben halottak és nyomorékok bizonyítják nemes vadásztörvényünk mindenhatóságát, isemmibevéve a környező községek forrongásszerű felzúdulását, mely egy-egy szegény családapa szerencsés hátbalövését követi.« T. Ház! Ezek nem olyan viszonyok, amelyeket sokáig elviselni lehetne. Apellálok a miniszter úr emberséges gondolkozására s a t. Ház szociális gondolkodására és ezekben az elviselhetetlen és elsősorban a legkisebb embereket sújtó visszaélésekben — mert azoknak kell minősítenem ezeket — gyors, határozott, erélyes és intézményes intézkedést kérek. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a földmívelésügyi miniszter úrnak. Következik Mojzes János képviselő úr interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Patacsi Dénes jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. pénzügyminiszter úrhoz sürgőd illetékügyi rendezések tárgyában. 1. Van-e tudomása a pénzügyminiszter úrnak arról, hoigy a pénzügyi hatóságok az öt évnél nem régibb vagyonátruházási illetékhátralékok miatt ingatlanárveréseket is kitűzetnek, hogy mentesüljenek az 1920 : XXXIV. tcikk 62. §-ában meghatározott felelősségtől, s ezáltal az egyéb adósságokkal is küszködő illetékhátralékosokat — tekintet nélkül a gazdasági lehetetlenüléssel határos rossz gazdasági viszonyokra — likvidálásra kényszerítik és teljes anyagi romlásba döntik 1 Hajlandó-e a pénzügyminiszter úr intézkedni az iránt, hogy a telekkönyvileg bekebelezett illetékhátralékok elsőbbségig jogára vonatkozó törvényes rendelkezés -akként módosíttassák, hogy a jelenleg érvényes ötévi előnyös kielégítési határidő — a gazdasági lehetetlenüléssel határos rossz gazdasági viszonyokra való tekintettel — a kényszerárvereltetések elkerülése céljából megfelelően fölemeltessék, esetleg I 10 évi időtartamra? 2. Van-e tudomása a pénzügyminiszter úr72