Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-289

Az országgyűlés képviselőházának 289. Elnök: Az előadó úr nem kíván szólani. Szólásjoga többé senkinek nem lévén, a ta­nácskozást befejezettnek nyilvánítom. Követ­kezik a határozathozatal. (Örgr. Pallavicini György: Mi lesz az interpellációkkal? Fél kilenc elmúlt, most tehát nem lehet határozni! — Zaj.) A Ház határozata értelmében az utolsó félórában kell áttérni az interpellációkra. A képviselő úrnak, aki a házszabályokkal inten­zíven szokott foglalkozni, ezt tudnia kell. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e elfo­gadni az imént tárgyalt törvényjavaslatot ál­talánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen, vagy nem'? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, szívesked­jenek felállani. (Megtörténik.) Többség! A Ház a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alap­jául elfogadja. Most pedig kérdem a t. Házat, mél­tóztatik-e a 33-as országos bizottság jelentését tudomásul venni, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik tu­domásul veszik, szíveskedjenek felállani. (Meg­történik.) Többség! A Ház a 33-as országos bizottság jelentését tudomásul veszi. Következik a törvényjavaslat részletes tár­gyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Patacsi Dénes jegyző (olvassa a törvény­javaslat címét, amelyet a Ház hozzászólás nélkül elfogad. Olvassa a törvényjavaslat szö­vegét. — Zaj a bal- és u szélsőbaloldalon. — Egy hang a szélsőbaloldalon: Azt sem tud­juk, miről van szó!) Elnök: A képviselő urak kézhez vették a törvényjavaslat szövegét és mint lelkiismere­tes képviselők azt bizonyosan elolvasták. (He­lyeslés jobb felől. — Rassay Károly: Nem lehet mást a naplóba bevenni, mint amit felolvas­tak! — Zaj.) Csendet kérek! Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a törvényjavaslat szövegét el­fogadni,, igen, vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslat szövegét elfo­gadja. T. Ház! Minthogy a napirend tárgyalására szánt idő utolsó félórájában az interpellációk meghallgatására kell áttérnünk, a vitát meg­szakítom és előterjesztést teszek a t. Háznak legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap, folyó hó 7-én, csütörtökön délután 5 órakor tartsa s annak napirendjére tűzessék ki: 1. a 33-as országos bizottság hatáskörének további meghosszabbításáról szóló törvény­javaslat harmadszori olvasása; 2. a m. kir. iparfelügyelők 1927., 1928., 1929., 1930. és 1931. évi tevékenységéről szóló jelentés folytatólagos tárgyalása; 3. az 1932. évi adóstatisztikáról szóló je­lentés ; 4. a Magyarország és Csehszlovákia kö­zött létrejött árucsereforgalmi megállapodás életbeléptetéséről; 5. a hántolt rizs behozatali vámjának fel­oldása tárgyában Spanyolországgal kötött pót­egyezményt módosító megállapodásról; to­vábbá 6. a Franciaországgal létesített kereskede­lempolitikai megállapodások életbeléptetéséről szóló jelentések; végül 7. a mai napirenden szereplő, de még le ülése, 193A. június hó 6-án, szerdán. 487 nem tárgyalt mentelmi bizottsági jelentések tárgyalása. Van valaki a napirendi indítványhoz fel­iratkozva? Patacsi Dénes jegyző: Ulain Ferenc! Ulain Ferenc: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) A múlt heti egyik ülésen a zárszámadásokkal kapcsolatosan Bródy Ernő képviselő úr szóvá­tette az úgynevezett Euttkay-ügyet és azt a választott bírósági döntést, amely ezzel az üggyel kapcsolatosan hozatott. Tekintettel arra, hogy a választott bíróságnak én is egyik tagja voltam, indokoltnak és (helyénvalónak tartom, hogy ezt az ügyet itt ismertessem, már amennyire az időm megengedi, hogy a Képviselőháznak fogalma legyen^ arról, mi van emögött az odiózus és rettenetesen veszedelmes ügy mögött. (Bródy Ernő: Egymillió pengő!) Egymillió pengő van mögötte, teljesen igaza van, csakhogy ez az egymillió pengő hogyan került tapétára? Az 1929. év nyarán az akkori miniszter­elnök, gróf Bethlen István úr Barcelonába utazott. Ott a miniszterelnök úr megismerke­dett egy Euttkay nevezetű úrral, aki akkor már harminc éve élt kint Spanyolországban és a spanyolországi öntözőműveknek volt va­lami vezetője, vagy ott öntözőművek létesíté­sével és tervezésével foglalkozott. Gróf Bethlen István megismerkedett Euttkay val s felvetette előtte azt a kérdést, vájjon az Alföld öntözése szempontjából nem lehetne-e valami megfe­lelő tervet kieszelni. Bethlen felkérésére Eutt­kay megnézte a Tisza-áradási területeket és egy prepozíciót tett gróf Bethlen Istvánnak. (Halljuk! Halljuk!) Kifejtette, hogy kétmillió katasztrális hold földet lehetne öntözni, ha a Tisza árterületeit a gátakba beszorított vízzel' megtöltik és a tavaszi áradással^ kapcsolatosan gondoskodnak a szükséges tárolásról. Ennek a prepozíciónak alapján gróf Bethlen István egy magánlevélben — legalább is mi választott bírák, annak kellett, hogy tekintsük — azt írta Euttkaynak, hogy ezennel felkéri őt, hogy a magyar Alföld öntözési terveinek elkészíté­sével foglalkozzék, a szükséges előmunkálato­kat végezze el. (Égy hang a szélsőbaloldalon: Fizette volna meg! — Zaj. — Halljuk! Hall­juk! a baloldalon. — Hegymegi Kiss Pál: Negyedórát beszélhet csak! — Elnök csenget.) Soha a minisztertanács ezzel a kérdéssel nem foglalkozott, soha a Képviselőháztól felhatal­mazást gróf Bethlen István vagy kormánya nem kapott arra, hogy Euttkaynak megbízást adjon a magyar Alföld öntözésére vonatkozó tervek elkészítésére. Euttkay ennek ellenére otthagyta a spanyol munkálatokat, átköltözött Magyarországra és itt megkezdte az alföldi öntözési munkálatok szempontjából szükséges tervek előkészítését; felállított egy irodát s 25 emberrel dolgozott az 1929., 1930. és 1931. évek folyamán. ' (Gr. Apponyi György: Egy magánlevélre?) Gróf Bethlen Istvánnak egy levelére. Egyéb bizonyítékot nem mutattak fel a választott bíróság előtt. (Farkasfalvi Farkas Géza: Alá volt ez írva a miniszterelnöktől? — Zaj a baloldalon.) Euttkay megkezdte munkálatait. Bethlen István gróf utasítására a földmívelésügyi minisztérium, amelynek akkori vezetője, Mayer ő exoellenciája, itt ül, Euttkaynak rendelkezé­sére bocsátotta a földmívelésügyi minisztérium vízügyi osztályában lévő összes adatokat; Euttkay a vízügyi osztály segédletével és ada­taival dolgozott, állandó érintkezést tartott fenn a vízügyi osztállyal, s valószínűleg érint-

Next

/
Oldalképek
Tartalom