Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-287

Az országgyűlés képviselőházának 287. befejezettnek nyilvánítom. Következik a hatá­rozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot általánosság­ban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a javaslatot elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Több­ség. Kimondom tehát a határozatot, hogy a Ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a tör­vényjavaslat címét felolvasni. Patacsi Dénes jegyző (olvassa a törvényja­vaslat címét és 1—5. §-mt, amelyeket a Ház hoz­zászólás nélkül elfogad). Elnök: A Ház a törvényjavaslatot részle­teiben is letárgyalta; annak harmadszori ol­vasása iránt később fogok a t. Háznak előter­jesztést tenni. Napirendünk szerint következik a gyógy­fürdőkről, az éghajlati gyógyintézetekről, a gyógyhelyekről, az üdülőhelyekről és az ás­vány- és gyógyvízforrásokról szóló 1929 : XVI. törvénycikk egyes rendelkezéseinek kiegészíté­séről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó vitéz Téglássy Béla képviselő úr, őt illeti a szó. vitéz Téglássy Béla előadó: T. Képviselő­ház! Azt hiszem, nincs magyar ember, aki féltő gonddal ne őrködnék azon, hogy a magyar kultúra megmaradhasson azon a fokon, amelyre évszázados harcaink és éles küzdelmeink között is felemelkedni tudott. Nem frázis az, hogy a nyugati kultúrának keleti védbástyái voltunk, és hogy azon a ponton, ahol a határt átléptük kelet felé, megszűnt Európa. Ezt nemcsak én mondom, akit, mint vérbeli magyart, joggal lehetne elfogultsággal vádolni, de ezt mondja minden idegen is, aki elfogulatlan tud lenni az igazsággal szemben. T. Képviselőház! Az ország székesfőváro­sában megélénkült idegenforgalom a legtelje­sebb bizonysága annak, hogy Magyarországon rend van. Ez a rend a belügyminiszter úr eré­lyes és szakavatott tevékenységének legtelje­sebb bizonysága. A legnagyobb elismeréssel és megbecsüléssel kell tekintenünk azt a tevé­kenységet, 'amely lehetővé teszi, hogy akkor, amikor mondhatnám Európában minden for­rong, Magyarországon, — ha a szociális vál­ság és a gazdasági közállapotok romlása meg­nehezítette is az élet járását — mégis az ál­lamélet nyugodt mederben folyik és vagyoni biztonsága minden tekintetben meg van védve. T. Képviselőház! A társadalompolitikai bizottság tárgyalása során az előttünk fekvő törvényjavaslatot két szempontból taglalta részletesebben. Eámutatott tudniillik a tör­vényjavaslatnak idegenforgalmi és szociális vonatkozásaira. Idegenforgalmi szempontból ez a törvényjavaslat kiegészítője annak az ál­talános idegenforgalmi politikának, amely a magyar idegenforgalom megszervezésénél ér­vényesül. Minthogy a magyar idegenforgalom legjelentősebb tényezője Budapest székesfővá­rosának, ennek látogatását pedig fokozni csak olyképpen lehet, ha ennek eddig kevésbbé ér­vényesített kincsét, amelyet a gyógyfürdői, ás­ványvizei és üdülésre alkalmas részei képvi­selnek, teljesen speciális célból kimunkáljuk. Az egészségügyi propaganda teljesen kü­lönleges elbírálást kíván: és annak gerincévé a magyar orvosi kart kell tenni, mely a kér­déseket tudományosan feldolgozva, a nemzet­ulése 193Jp. évi június hó 4--én, hétfőn. 425 közi balneológiai irodalomban olyan tekintélyt szerezhet, amely külföldi kollegáit a betegek ideküldésére bírja. Már történtek is eredmé­nyes kísérletek, például Hollandia felé, ahon­nan nagyobbszámú beteganyag ideirányítása remélhető. Ez az egészségügyi propaganda ép­pen különleges jellegénél fogva nem azonos az általános propagandával, bár mint annak egyik kiegészítő része, a legnagyobb harmóniá­val fog dolgozni, de mint az előbb hangsúlyoz­tam, egészségügyi szempontból orvosi közre­működéssel. Másik szempont, amelyet meg kell fontolni, a szociális tekintet. Ugyanis a törvényjavaslat a szociális igazság szempontjait a legmesszebb­menőén érvényesíteni fogja: ennélfogva nem­csak az ingyenes fürdők közönsége fog mente­sülni a törvényjavaslattal kapcsolatos díjfize­tés alól, hanem a legszegényebb néprétegek ál­tal igénybe vett fürdő jegyek is vagy teljesen mentesülnek, vagy pedig egészen csekély díj­jal lesznek csak megterhelve. Ezenkívül még egy külön szempontra kell rámutatni: ez a tör­vényjavaslat van arra hivatva, hogy Budapest területén a gyógy- és üdülőhely kérdésének megoldására a szükséges anyagi erőket meg­teremtse. Minthogy Budapest nem kizárólag gyógy­hely és fürdőtelep, hanem Magyarországnak metropolisa, a kereskedelmi és gazdasági élet centruma és meglehetősen kiterjedt ipari kö­zéppont, mindezen érdekek összhangbahozata­lával kell a fürdőtörvény végrehajtási utasí­tásának készülnie. Budapest fürdőinek szeren­csés elhelyezkedése következtében nem lesz ne­héz a látszólag heterogén szempontokat össze­egyeztetni, minthogy a gyógyfürdők és forrá­sok túlnyomó része olyan helyeken van, melyek egyrészt a további fejlesztésre alkalmasak, másrészről az ipartelepek meglehetős nagy távolsága nem veszélyezteti a fürdőknek köz­érdekű szempontjait. Egyébként az ipar és ke­reskedelem érdekei azonosak az idegenforga­lom érdekeivel, mert Budapestnek és Csonka­Magyarországnak megfogyatkozott vásárló­erejét az idegenforgalom új fogyasztópiacaival kell megnövelni, nincs benne semmi kétség, hogy ha Budapestre tudjuk irányítani főkép­pen a rheumabetegek ezreit, hogy azok, mint vásárlók a budapesti kereskedelemnek és ipar­nak új éltető erőforrásaivá fognak válni. Ép­pen ezért Budapesten a fürdők fejlesztésének problémája nem kizárólag egynéhány fürdő és szálloda magánügye, hanem az egész gazda­sági élet vitális érdeke. Míg a vidéki gyógy- és üdülőhelyeknek megvan a maguk külön bevétele, a mérsékelt gyógyhelydíjakból igénybevehetik a községi házadóknak 30—50%-át, addig Budapestnek e célra csak ez a javaslat biztosít jövedelmet. A bevételek remélhetőleg nemcsak a propaganda­kiadásokat fogják fedezni, 'hanem ezenkívül nyilván elégséges fedezet fog maradni azoknak a fürdőegészségi ós fürdőfejlesztési céloknak megvalósítására is, amelyeket az orvosi közvé­lemény már évek óta erélyesen sürget. Kámu­tatok a rheuma-kórház kérdésére is, amilyen még a világon nincs, amely eddig csak azért akadt meg, mert nem tudták a szükséges fede­zetet biztosítani. A törvény végrehajtása során kell majd eldönteni, hogy ez a rheuma-kórház a Tabánban vagy másutt épüljön-e fel^ azon­ban a megvalósítását elhalasztani közegészség­ügyi és gazdasági szempontból, de főleg az idegenforgalom fokozása szempontjából sem­miesetre sem szabad. Rá kell továbbá mutat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom