Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-286

390 Az országgyűlés képviselőházaim — Felkiáltások jobbfelől: Legyenek csendben!) Udvariasságomnak kifejezést akarván adni, előbbre jövök, hogy közelebbről méltóztassanak meghallgatni. (Felkiáltások balfelől: Köszönjük! — Rassay Károly: Voltál te már közelebb is! — Derültség balfelől. — Elnök csenget.) Mondom, ezalatt az idő alatt nem igen szoktam a t. Ház türelmét személyes kérdésekben igénybe venni. Az iménti szavazás alkalmával azonban a túloldalról néhány olyan, a nevemet aposztrofáló megjegyzés hangzott el, amelynek kétféle jelentőséget tulajdoníthatok. Ha az az én állásfoglalásomat stigmatizáló rosszalás akarna lenni, ez ellen nem hadakozhatom, mert politikai állásfoglalásom a nyilvános kritika, különösen pedig a parlament tagjainak kritikája előtt áll. (Rassay Károly: Az a baj, hogy politikai állásfoglalás!) Ezt tehát ilyen módon rosszalással elintézni igazán nem lehet. Ha azonban ez terror akart lenni... {Ellenmondások balfelől. — Meskó Zoltán: Itt ült, tehát tudja, hogy nincs terror!) Elnök: Csendet kérek! Létay Ernő: Ismétlem, hogyha ez terror akart lenni, akkor ezt a megjegyzést visszaadresszálom azzal, hogy ez csakis olyan intenciókból indulhatott ki, hogy ezt az én rovásomra, a szabadságjogok tekintetében döntő házhatározat alkalmával történt stigmatizálást, csakis annak az inszinuációnak szándéka vezethette, hogy én a szabadságjogok kezelése tekintetében vallott korábbi álláspontommal ellentétbe jutottam volna. En a magam meggyőződését sokszor a pártkeretektől teljesen függetlenül szoktam kialakítani és tartozó kötelességemnek vélem kijelenteni, hogy a magam véleményét ez alkalommal is a pártkeretektől függetlenül alakítottam ki és ezt óhajtom alkalmazni a jövőben is. Ha tehát ez terror -akart lenni, akkor azt tiszteletteljesen visszautasítom. (Elénk helyeslés jobbfelől. — Rassay Károly: Akkor volt terror, amikor közösen vittek ki bennünket ebből a teremből! - Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Hegymegi Kiss Pál képviselő úr a házszabályok 143. §-ának a) pontja alapján kért felszólalásra engedélyt. A szót a képviselő úrnak megadtam. Hegymegi Kiss Pál: T. Ház! (Halljuk! Halljuk! balfelől.) Létay Ernő képviselő úrnak kívánok válaszolni. Azt a kijelentést, hogy: »Csodálkozom Létay Ernőn« — én tettem. Minden terror nélkül tettem ezt azért, (Meskó Zoltán: Joga van csodálkozni! — Derültség balfelől.) mert én személyes szavahihetőségemre hivatkoztam ezen alkalommal, mint ottlevő tanú, abban a tekintetben, hogy a dolog úgy történt, a hogy előadtam. Létay Ernő eddig barátom volt és csodálkozom rajta, hogy az én szavamat nem vette készpénznek. (Nagy zaj a jobboldalon.) Erre vonatkozott ez a közbeszólás. (Zaj. — Elnök csenget.) Hogy pedig képviselőtársamnak mi az álláspontja a szabadságjogok tekintetében, errenézve az a válaszom: amikor képviselőtársam volt hasonló helyzetben, mint ellenzéki: ezen az oldalon mindnyájan ott voltunk mellette, most pedig az egységespárt — legalább az első szavazás, mint láttam — nem tette ezt pártkérdéssé, tehát engedjen meg képviselőtársam, belőlünk, akik azt hittük, hogy velünk egy gondolaton van a szabadságjogon: kezelése tekintetében, a csodálkozás érzése kiváltódott, hogy képviselőtársunk ezt a határozatot a 286. ülése 193k május 30-án, szerdán. maga részéről megszavazta. (Zaj a jobboldalon.) ,„ , Ezt akartam képviselőtársamnak megjegyezni. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Következik a mentelmi bizottság 752. számú jelentése. Kérem annak ismertetését.. Váry Albert előadó: T. Képviselőház! Meskó Zoltán országgyűlési képviselő a Képviselőház 1934. évi január hó 17-én tartott 233-ik ülésében bejelentette mentelmi jogának megsértését. (Folytonos zaj. — Farkas István: Miről van szó? Tessék az egészet felolvasni! — Rassay Károly: Kiről van szó? — Zaj.) Elnök: Ha a képviselő urak folyton beszelnek, akkor egyáltalán nem fogják megérteni az előadó urat! Váry Albert előadó: Meskó Zoltán képviselő úr a Képviselőház említett ülésén bejelentette mentelmi jogának megsértését, mert a Házban tartott beszéde miatt és beszéde után nyomban a Képviselőház folyósóján, Reisinger Ferenc országgyűlési képviselő kétszer-háromszor öklével beléje döfött. (Rassay Károly: Ezt már letárgyaltuk! — Zaj.) A kérdésnek nem ezt a részét tárgyaltuk le. A mentelmi bizottság a Képviselőház naplója alapján s Meskó Zoltán és Reisinger Ferenc országgyűlési képviselők meghallgatása után megállapította, hogy Meskó Zoltánt képviselőházi felszólalása miatt s beszéde befejezése után nyomban a Képviselőház folyósóján Reisinger Ferenc tényleg tettleg bántalmazta. Meskó Zoltán ugyanis napirendi felszólalásában kijelentette, hogy a nemzeti szocialisták vigyáznak azokra a vörös patkányokra, kik utasítást kaptak, hogy a mozgalom tisztaságát komprommittálni akarják. Reisinger Ferenc Meskó Zoltán felszólalása alatt többször közbeszólt, mire a Képviselőház elnöke őt kétszer is rendreutasította s figyelmeztette, hogy a mentelmi bizottság elé való utasítása iránt tesz előterjesztést. Reisinger Ferenc erre izgatott hangulatban kiment a folyósóra, hova beszéde befejezése után csakhamar kiment Meskó Zoltán is. Reisinger Ferenc felháborodásában Meskó Zoltán felé ment s kérdőre vonta, kire értette a vörös patkányok kitételt? (Farkas István: Ne tessék úgy sietni!) Meskó Zoltán kijelentette, hogy nem Reisingerre, hanem a kommunistákra. Reisinger Ferenc izgalmában talán be sem várva vagv nem is értve Meskó Zoltán válaszát, Meskó Zoltán előadása szerint kétszer-háromszor Öklével beléje döfött. (Rassay Károly: Beléie vagy feléje?) mfg Reisinger Ferenc azt állítja, hogv az ő izgatott fellépése folytán karjával védekező Meskó Zoltánt karjával magától eltolta. A mentelmi jog a törvényhozás szuverenitását és függetlenségét védi. A törvényhozás tagja, a törvényhozó azért, amit mint törvényhozó hivatása gyakorlatában a Házban vagy a Házon kívül mond vagy tesz, csak az országgyűlés által vonathatik feleletre. Ez a törvényhozói felelőtlenség biztosítja a törvényhozó szólásszabadságát s az országgyűlés tanácskozási szabadságát kívülről jövő minden támadás ellenében. A Ház gyakorlatának megfelelően nem vitás, hogy ez a támadás: erőszak, fenyegetés, akadályozás, tettleges bántalmazás, felelősségrevonás vagy különféle befolyásolás formájában úgy a hatóságok, mint egyesek ré széről is bekövetkezhetik. Minden ténykedés, mely alkalmas arra, hogy a képviselőt törvényhozói hivatásában bármily módon befő-