Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-286

384 Az országgyűlés képviselőházának Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki nem kíván szólni, a vitát bezárom és a tanácskozást 'befejezettnek nyilvánítom. Követ­kezik a határozathozatal. t Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént tárgyalt törvény javaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen van nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául* elfogadta. ; Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat cí­met felolvasni. Dénesfay-Dinich Ödön jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és a törvényjavaslat szövegét, amelyet a Ház hozzászólás nélkül el­fogad.) Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. Annak harmad­szori olvasása iránt később fogok a t. Háznak javaslatot tenni. Napirend szerint következik a mentelmi bizottság 731. számú jelentésének tárgyalása Erdélyi Aladár képviselő úr mentelmi ügyé­ben. Van szerencsém bejelenteni, hogy miután az előadó, Lányi Márton képviselő' úr, akadá­lyozva van, a házszabályok 186. §-ának 5. be­kezdése értelmében az előadói tisztre Váry Al­bert képviselő urat kértem fel. Az előadó urat illeti a szó. Váry Albert előadó: T. Képviselőház! Tol­na vármegye tiszti főügyésze, Erdélyi Aladár országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a dunaföldvári já­rás főszolgabírájának megkeresése szerint Er­délyi Aladár országgyűlési képviselő bünte­tendő kihágást követett el azáltal, hogy kétfo­gatú járómüvén névjelző táblát nem alkalma­zott. (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) A bizottság megállapította, hogy a megke­resés illetékes hatóságtól érkezett, az össze­függés a vélelmezett bűncselekmény és neve­zett képviselő személye között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, minthogy a cse­lekmény közveszélyes, ezért a bizottság java­solja a t. Képviselőháznak, hogy Erdélyi Ala­dár országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. (Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Dénesfay-Dinich Ödön jegyző: Gál Jenő! Grál Jenő: T. Képviselőház! Megdöbbenés­sel hallgattam a mélyen t. előadó úr előterjesz­tését, hogy egy képviselő mentelmi jogának felfüggesztését javasolja azért, mert az illető elfelejtett jelzőtáblát tenni egy kétfogatú ko­csira valahol az országúton, s ezért az illetőt kiadják és bűnvádi eljárást indíthatnak ellene. (Felkiáltások a jobboldalon; Kihágási eljá­rást!) Kihágásért nem igen szokott a Ház ki­adni képviselőt, különösen olyankor, mikor a közelmúlt időben törvényt hoztunk arról, hogy a minima non curat praetor elvét alkal­mazni kell és mellőzni lehet az eljárást olyan esetekben is, amikor nyilvánvalóan fennforog valamelyes ilyen jelentéktelen kihágási cse­lekmény. (Felkiáltások a baloldalon: Zakla­tás!) Nem nagy jelentőségű a kérdés, azonban egy képviselőtársunkról van szó és a mentelmi jognál azt az elferdülést akarom konstatálni, hogy a Ház kezd elfeledkezni nemcsak ebben az esetben, hanem más esetekben is arról, hogy a mentelmi jog nem az egyes képviselő joga, Î8B. ülése 1984 május 30-án, szerdán. hanem a törvényhozás joga. Kérdezem t. kép­viselőtársaimtól, hogy a törvényhozásnak azt a jogát, amellyel kíméletet követel azok szá­mára, akik tagjai a parlamentnek, ilyesmikért kitenni ilyen eljárásoknak, nem vexálás-e, nem zaklatás-e? Semmi szükség nem volt erre. A jognak kiegyenlítő igazsága nem igényli ezt az eljárást. Éppen azért nagyon kérem a Ház t. tag­jait, tegyenek itt félre minden más szempon­tot (Helyeslés júbbfelől.) és nézzék azt a he­lyes, jogkiegyenlítő szempontot, amelynek ilyen esetben nem szabad megengednie, hogy kiszolgáltassunk képviselőt, különösen a köz­igazgatási eljárásnak, (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Mert itt arról van szó, hogy egy ellenzéki képviselő a közigazga­tásnak adatik ki eljárás végett. Tiltakozom ez ellen az eljárás ellen és e javaslat ellen, mert ez a pártatlanság rovására esnék. Tud­nék felsorolni egész csomó olyan esetet, amely­nél megtagadta a mentelmi bizottság kihágási ügyekben a képviselő kiadatását. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Tehát akkor, amikor a Háznak egy puritán kiváló tagjáról van szó, ezt nem tartanám opportunusnak s_ a mentelmi jog súlyos sérelmét látnám ebben és annak a nagy elvnek megsértését is, amely nemcsak egy képviselőnek, hanem minden polgárnak kijár. A minima non curat praetor elve alapján utasítsuk el ezt a kiadatási kérel­met és mondjuk ki, hogy a közigazgatási ha­tóságnak ebben a kérésében zaklatás foglal­tatik. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Dénesfay-Dinich Ödön jegyző: Farkas István! Farkas István: T. Képviselőház! Nekünk szocialista képviselőknek gyakran kell men­telmi ügyekben szerepelnünk, de éppen azért éreznünk kell azt, hogy a jelen esetben egé­szen furcsa, egészen rendkívüli esettel állunk szemben. Hiszen ez a jelentés azt mondja, hogy a képviselő úr egy kétfogatú jármű jel­zőjének hiánya miatt követett el valami vét­séget. Jgaza van az előttem szólott képviselő úr­nak abban, hogy semmire sem becsülik ezt a mentelmi jogot akkor, ha egy ilyen csekély ügyben kiadnak valakit, és éppen a közigaz­gatásnak adnak ki; az illető a közigazgatás, a rendőrség elé kerül, azt pedig, aki oda kerül, akár igaza van, akár nem, megbüntetik. Ez a rendőri eljárás. Tessék végigmenni a dolgo­kon. Ha kiragasztanak egy plakátot, megbün­tetik azt, aki kiragasztja és megbüntetik azt, aki levakarja. (Rassay Károly: Aki elolvassa!) Talán még azt is megbüntetik, aki elolvassa. (Derültség.) Ez a rendőri közigazgatási eljá­rás. A mentelmi bizottságunk nem tud any­nyira felemelkedni, hogy ne látná ezt a hely­zetet. Csodálom, (hogy éppen az előadó úr terejszti elő ezt a javaslatot, aki főügyész volt, aki nagyon jól tud disztingválni, hogy a közigazgatás nem olyan ítélő szerv, mint a bíróság, nem olyan objektivitással és nem olyan mélyen bírálja el az eseményeket, mint a bíróság. Éppen azért csatlakozom ahhoz, amit Gál Jenő képviselőtársam mondott, hogy a jelentést a Ház nem fogadja el. (Helyeslés.) Elnök: Szólásjoga többé senkinek nincs. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, követ­kezik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a men­telmi bizottság javaslatát, amely szerint Er-

Next

/
Oldalképek
Tartalom