Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-279

Az országgyűlés képviselőházának 279 met, hogy gondolkodik arról, vájjon a hitel túlságosan liberális elveinek áttörésével is nem volna-e célszerű bizonyos, végrehajtás alól mentes létminimumot megállapítani a falusi ingatlanokra nézve. Ezt a kérdést én már felemlítettem a költségvetés általános vitája alkalmával és örülök, hogy az igazságügyminiszter úr is gondol arra, hogy amikor a tisztviselőknél is van a végrehajtás alól mentes bizonyos minimum, — a magántisztviselőknél éppúgy, mint a köztisztviselőknél — amikor vannak a végrehajtás alól kivett minimális ingók, akkor feltétlenül szükséges, hogy létminimumot biztosítsanak a kis családi ingatlanok terén, a két-háromholdas földön, az egészen apró kis falusi ház egy-két szobakonyhás kis belsőségén, hogy ezek a végrehajtás és az árverés alól, a közterheket, a vételárhátralékot és az építési költségeket kivéve, teljesen mentesíthetők legyenek. (Erdélyi Aladár: Kétélű kard!) Gondolkodtam róla (Erdélyi Aladár: Vigyázat!) és úgy látom, a mostani gazdavédelmi rendelkezések is legnagyobbrészt azokat az apró embereket kénytelenek védeni, akiknél nem volna szükség most t kivételes intézkedésekre, ha annakidején védelemben részesültek volna a hitel igénybevételével szemben. (Erdélyi Aladár: Aki a falut ismeri, az vigyázzon erre!) Nem mindig szükséges az a hitel, amit az egészen kis minimális falusi ingatlannal rendelkező ember igénybeyesz. (Erdélyi Aladár: Tévedés, vigyázat!) Éppúgy nem mindig szükséges, mint ahogyan nem szükséges tisztviselőnél sem, akinek a fizetése a létminimumot nem éri el. (Erdélyi Aladár: A köztisztviselőnél az állam gondoskodik a szükséglet kielégítéséről, de ott nem!) A parasztot miért fosszuk meg attól, hogy szükségleteiről kis ingatlanából gondoskodjék? (Erdélyi Aladár: De akkor nem kap semmit és uzsorástól lesz kénytelen pénzt felvenni!) Akkor a tisztviselő is az uzsoráshoz kénytelen menni! Tessék elhinni, így van. Kétélű fegyver, (Erdélyi Aladár: Azért mondom!) de azt hiszem, az az éle, amely a hitelezők túlkapása felé akar sújtani, több eredményt fog elérni, mint amennyivel a másik éle a hitelszükségletet érinti. (F. Szabó Géza: A köztisztviselők eladják nyugtájukat féláron!) Ha könnyelműek. A könnyelmű kisemberek is el fogják adni házaikat féláron. A könnyelmű hitelezésnek útját fogjuk vágni. (Erdélyi Aladár: Borzasztó veszedelmes!) Mindenesetre nehéz a probléma, de ha már a miniszter úr is felvetette, én ismételten

1 rá akarok mutatni, hogy szükséges vele foglalkozni, annál is inkább, mert ha a hitbizományokat fenn akarjuk tartani magasabb birtokegységekben, akkor az egészen apró birtokegységekben az ilyen hitbizományrendszerű védelemre még inkább szükség van. A gazdavédelemmel kapcsolatban kívánom az igazságügyi kormányzat figyelmét felhívni arra, hogy a gazdavédelem szempontjából, mindazokon a szép rendeleteken túlmenőleg, amelyeket az igazságügy miniszter úr iga zán minden körülmény bölcs mérlegelésével kellő időben bocsátott ki, sokkal többet érne az, ha a kamatlábat az egész vonalon leszállíta; nák. A rendeletek legnagyobb része feleslegessé válnék, különösen most, amikor a mostani időjárás mellett arra van kilátásunk, hogy nemcsak a tőkét nem tudja fizetni az adós, hanem a 8%-os kamatot sem, sőt még ha leszállítjuk a kamatot, a leszállítandó kamatot sem tudja fizetni a védett birtokok legnagyobb része, a hozzáírt kamatról meg ne is beszéljünk. Nagyon kérem az igazságügyminiszter urat, aki ülése 19

SU május 17-én, csütörtökön. 20 látom, a kormányzatban nemcsak a saját tárcáját nézi, hanem a saját tárcája által annyira védett kisemberek érdekeit is, hogy méltóztassék a kamatleszállítás érdekében a kezdeményező lépéseket megtenni, már csak azért is, mert egy csomó végrehajtási eljárás feltétlenül elkerülhetővé fog válni. Ha már a gazdavédelemnél tartok, innen csak egy lépés a bekapcsolódás a földbirtokrendezésbe. A földbirtokrendezéssel kapcsolatban a kishaszonbérletek terén nagyon sürgős intézkedéseket kérnék az igazságügy miniszter úrtól. A földbirtokrendezésnek volt nagyon sok bölcs és helyes intézkedése, helyes elgondolása, de volt olyan helyes elgondolása is, amely azután a gyakorlatban balul ütött ki s ez a kishaszonbérletek mai formája. A kishaszonbérleteknek senki sem lehet lelkesebb híve, mint én, aki azonban az uradalmakban, amelyeknek jogi képviselője voltam és vagyok, lehetőleg mindenütt kishaszonbérleteket alakítottam ezer és ezer katasztrális holdakon. Minden egyes kishaszonbérleti szerződést lehetőleg úgy igyekeztem megkötni, hogy a kisbérlőknek is és a földtulajdonosnak is az érdekei meg legyenek védve és ezt az egyetemleges felelősségben találtam meg. Most jött a földbirtokrendezés, amelynek során az egyetemleges felelősség kizárásával alakítottak ezer és ezer katasztrális holdon kishaszonbérleteket. Amíg a viszonyok jók voltak, a 30 és 35 pengős búzaár idején, elég pontoson fizettek is. Amikor azonban nehezedtek a viszonyok, amikor már egyéb fizetnivaló is akadt és arra is nehezen telt akkor hol az egyik, hol a másik, hol a harmadik hátralékban maradt; látták a kisbérlők, hogy a szomszédnak nem történik semmi baja, ha nem fizet, ők sem fizettek s így az egyes földtulajdonosok súlyos válságba kerültek, például éppen a vallásalapítványnak, olyan nagy^ öszszegű követelései vannak a kishaszonbérlőkkel szemben, hogy a vallásalapítványnak az exisztenciája van veszélyben, mert amint tudoni a hátralékok ma már 600.000 pengőt tesznek ki. Hogy megy a behajtási eljárási A földtulajdonos az Ofb.-hoz fordul, az Ofb. a behajtási kérvényt kiadja a községnek véleményezés és jelentéstétel végett, hogy miért nem fizettek azok a szegény emberek s mire a községi elöljáróságnak ideje jut a mai munkatorlódás mellett azt a három-négy-ötszáz embert kihallgatni, mire egyenként jegyzőkönyvet vesz fel, hogy miért nem fizettek és mikor fognak fizetni, régen eltelt az esztendő és behajtás nincs. Miután a pontos fizetők látják, hogy a pontatlan fizetőknek semmi baja nem történik, ők sem fizetnek. Egy bizonyos nemfizetési hajlandóság lesz úrrá a kishaszonbérleteken, aminek további következménye az, hogy a földtulajdonosok örökre elvesztik a kedvüket attól. hogy mégegyszer kishaszonbérleteket alakítsanak. Ellenben van az Okh. kebelében működő földbérlő szövetkezetekben egy megfelelő forma, amely az egész országban nagyszerűen bevált: 42 vagy nem tudom hány földbérlő^ szövetkezet működik egyetemleges felelősség alapján. Ők maguk zárják ki a maguk köréből a pontatlan fizetőket, viszont ők maguk részesítik bizonyos kíméletben azt, akinél indokoltan van fedezet-hátralék. Ez^ a /hátralék azonban az egyetemlegesség révén pontosan befolyik, a földtulajdonos megkapja az őt megillető járandóságot s a legjobb, a legértelmesebb és a legpontosabban fizető gazdák jutnak kishaszonbérlethez. Arra kérem az igazságügy; miniszter urat, méltóztassék törvényhozási