Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-285

322 Az országgyűlés képviselőházának zsolni nem tudunk, a demokrácia csak a startinai való egyenlőséget adja meg, azt, hogy mindenki egyformán indulhat és mindenki ugyanazt a célt tűzheti ki maga elé a törvény, a jog és a kötelességek arányos egyenlősége mellett. Azt jelenti tehát a demokrácia, hogy csak két szempont van, amely az érvényesülésnek útját megszabhatja, a tisztesség és tehetség szempontja és mindezeknek az alapján két intézményen nyugszik, amelyek különösen a mi országunk ezeréves alkotmányával egyeznek és abból alakultak ki és ez a két intézmény az alkotmányosság és a parlamentarizmus. Az alkotmányosság és parlamentarizmus az a két intézmény, amelyet erről a helyről — ahol mái* emléktábla hirdeti eszméit és itt eltöltött hosszú életét — Apponyi Albert hirdetett, akinek a születésnapja a mai napon van. És én ezt kötelességemnek tartom a kegyelet jegyében a parlamentben megemlíteni, ha ezen a napon szólhatok. Apponyi Albert gróf mindenkor az alkotmányosságnak és a parlamentarizmusnak volt a harcosa és ma is ezt szolgálná, ha élne, azzal a két eszmével együtt, amelyet legutóbb a miniszterelnök úr most már kormányképessé tett, amely két eszme: a titkos választójog és a nemzeti egység eszméje. A választójogról gyakori követeléseink ellenére, sajnos, mindenkor csak annyit hallottunk, csak annyit árult el a kormány, hogy titkos választójogot óhajt alkotni, óhajt teremteni. Mindeddig nem volt hajlandó egyetlenegyszer sem nyilatkozatot tenni arranézve, hogy milyen lesz a választási eljárás, milyen lesz a választási rendszer, mi fogja helyettesíteni azt az ajánlási rendszert, amelyet maga a belügyminiszter úr is megbukottnak és erkölcstelennek nevezett, úgy itt a plénumban, mint a fővárosi törvényről tanácskozó bizottságban. Köd, homály fedi még azt, hogy a választási eljárás, a választási rendszer, a kerületi beosztás a választás alkalmával, milyen lesz. Szeretném, ha megszólalna a kormány felelős tényezőképpen ebben a kérdésben és nem kellene ! idézni a régi költő szavait: Jöjj Ossián ködös, homályos énekeddel. Ködös, homályos ének minden, ami eddig a választójog területén a •kormány részéről elibénk tárult. Olyan hirek terjedtek el, amelyek valóságában kételkedem, mert lehetetlenek egy jogállamban, egy kul túrállamban, hasonlóak egyes balkáni diktatórikus, álparlamentarizmussal bíró országok berendezéséhez, olyan hirek terjedtek el, hogy az új választójogi törvény olyan intézkedést fog magába foglalni, hogy a választásokon csak olyan párt indulhat el, amely már Öt vagy tíz képviselővel rendelkezik ebben a parlamentben. T. Képviselőház! Ez azt jelentené, hogy új párt sohasem .alakulhat, hogy fiatalemberek soha el nem indulhatnak, hogy megcsontosodik a pártélet és akkor tényleg nemcsak a közélet i szakad el az élettől, hanem az élet és a parla- j ment tökéletesen elszakadnak egymástól. Nem ; azért szólok ez ellen, mert akkor nem indulhatna i az a párt sem, amelyet itt képviselni szerencsém j van, amely párt a legrégibb pártja ennek a par- j lamentnek, az egyetlen, amely történelmi múlttal túrva, még a régi Nagymagyarország parlamentjébe nyúlik vissza, hanem azért szólok ez ellen, mert ha gróf Apponyi Albert születésnapján beszélek, meg kell állapítanom, hogy ilyen rendszer mellett gróf Apponyi Albert soha nem lehetett volna képviselő Magyarországon. De nem lehetett volna képviselő akkor sem, ha lajstromos szavazás lenne az egész országban, 285. ülése 19SU május 29-én, kedden. mert lajstromos szavazás esetén mindazok, akik a pártkereteken kívül, vagy azok az egyes nagy értékek, akik pártkereteken felül állanak, nem tudnak elhelyezkedni a politikai élet területén. Éppen •' azért az egyéni. választásnak lehetek csak híve, annak az egyéni választásnak, amely nem szakítja el ,a képviselőt kerületétől és szavazójától, annak az egyéni választásnak, amely nem egészen az angol rendszer szerint igazodik, nem a relatív, hanem az abszolút többséget ajándékozza meg bizalmával. T. Képviselőház! Méltóztassanak nekem'megengedni, :hogy a titkos választójog első beterjesztője halálozásának évfordulóján azt kérjem a Képviselőháztól, hogy a titkos választójog kérdésében a kormányt ne engedje tovább a titkolódzás mezében maradni, ne legyen a kormány szándéka titkos a választási eljárás, a választói ajánlás és a kerületi beosztás tárgyában, elég, •ha a választás titkos lesz. Éppen ezért azt szeretném, ha ebben a nagy kérdésben, amely 40 év •óta uralja a magyar közéletet, amely 40 év óta izgalmat is okoz a magyar közéletben, a parlament egy bizottságot küldene ki, — úgy, amint azt 1918-iban tette az 1917. évi december 21-én beterjesztett javaslatra vonatkozóan — amely a magyar alkotmány kérdésével is foglalkozzék, azoknak a szempontoknak 'megfelelően, amelyek jobbról és balról elhangzottak az államfői jogkört illetően, s ebben a bizottságban .mind a Képviselőház, mind a Felsőház képviseltetné magát és szakértőként meghivatnának oda a jogtudomány és a nemzetgazdaság kiválóságai, hogy ez a kérdés végre 40 évi vajúdás után teljesen és tökéletesen nyugvópontra jusson. Amíg ez nyugvópontra nem jut, amíg állandóan csak korrektívumokról hallunk azonnal a titkos választójog említésekor, addig a timeo Danaos álláspontján kell állanunk. Különösen akkor, ha arra gondolunk, hogy 1922-hen a nem nagyon enyhe választási eljárás vezetője a jelenlegi miniszterelnök úr volt és 1926-ban az ugyancsak nem nagyon enyhe választási eljárás vezetője a jelenlegi kormánypártnak, a nemzeti egység pártjának elnöke: Sztranyavszky képviselőtársam volt, aki azóta revideálta álláspontját a titkos választójog kérdésében s azóta egy nagy beszédet mondott azalatt az átmeneti rövid idő alatt, amíg itt ezen az oldalon velünk együtt foglalt helyet, és tudom, hogy a _ miniszterelnök úr nem is revideálta álláspontját, mert mindig a titkos választójog alapján állott, de ez egyedül nem elegendő. Hangsúlyoznom kell ismételten, hogy a kerületi beosztásnak^ becsületes arányossága, a választási eljárás tisztasága és becsületessége nélkül és a jelenlegi bukott és nem tökéletesen fairnak nevezhető ajánlási rendszer megszüntetése nélkül ez a kérdés nyugvópontra soha sem juthat. r Titkos szavazás mellett is, ha ezek a kautélák, amelyekről szólani bátor voltam, megvalósítva nincsenek, mindenkor meghamisítható a valóságos eredmény. Annak az akadályversenynek kell megszűnnie, amely eddig jellemzője volt minden magyar választásnak időkről időkre egészen mostanáig, talán az egyetlen 1920. évi Friedrichféle választás kivételével. Parlamentáris országban az igazi nemzeti egység csak a titkos választójog útján valósítható meg, mert a nemzeti egység más és más a nemzeti egység pártja. Az egy-párt rendszer megvalósítható diktatúrával, de a nemzet egysége csak titkos választójog útján, szabadon választott népképviselettel valósítható meg.