Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.
Ülésnapok - 1931-284
Az országgyűlés képviselőházának 28 U. ülése 193b május 28-án, hétfőn. 293 maguk!) Meg kell ezeket a kérdéseket oldani, akár akarják, akár nem és minél későbben oldják meg, annál súlyosabb áldozatokkal fogják ezeket megoldani. A munkanélküliség kérdéséről éppen most, a vasárnapi nap folyamán azt mondotta Szabó esperes^ az Országos Bethlen Gábor Szövetség gyűlésén, hogy a munkanélküliség családirtó és bomlasztó erő, mert nemcsak az egykéhez vezet, hanem általában az egész ország gazdasági életét megbénítja. (Zsindely Ferenc: Látja, pedig ez az esperes nem szociáldemokrata!) Ügy van, nem szociáldemokrata. De mit érünk azzal, t. képviselőtársam, ha felismerjük ezeket a bajokat és ridegen elzárkózunk az elől, hogy megoldjuk a kérdéseket? (Zsindely Ferenc: Dehogy zárkózunk el!) Az önök miniszterelnöke az önök helyeslése mellett mondotta azt, hogy munka lesz, munkanélküli segély ellenben nem lesz. Ez a kormányprogramra. Es mi történt? Szabad ilyen jelszavaknak és szólamoknak elhangzaniok akkor, amikor nem tesznek semmit? Nincsen munka és nincsen munkanélküli segély. A programmnak csak az egyik része valósult meg, az, hogy nincsen munkanélküli segély. De munka sincs. Inséglevesekkel akarnak fajfenntartást, inséglevesekkel és filléres órabérekkel akarják ezt a nemzetet erőssé tenni? Nem gondolnak arra, hogy ha rosszultáplált családapák és még rosszabbul táplált családanyák vannak, akkor olyan generáció következik, amely satnyaságban, nyomorúságban, nyavalyákban bővelkedik, hogy ezt a fajt nem lehet úgy fenntartani, ha állandó nyomorúságban és kultúrátlanságban tartják? Az igazi nemzeti munka az, ha nem a 10.000 holdak megmentésénél kezdjük, hanem ott kezdjük lenn a mélységben, ahol a szennyből, a piszokból, a nyomorúságból kell kiemelni az emberekéi;. Ez az igazi nemzeti munka és itt kell ezt a nemzeti munkát gyakorolni. (Farkas István: Ott kellene elkezdeni! Ez volna az alap, a kiindulás!) Hogy mennyire nem törődnek a munkásokkal, mutatja az, amire éppen előbb rámutattam : a diplomások elhelyezésénél minden követ megmozgatott az állam is és a magánegyesületek is. íme, el is helyeztek néhányezer diplomást. Nagyon örülünk, hogy sikerült ez a munka, nagyon üdvös munka volt, rá is szolgáltak. De ki törődik azzal, hogy száz- és százezren vannak munka nélkül? Ezek ^nem magyar emberek, ezek nem olyan polgárok, mint a többiek? Micsoda létjogosultsága van annak az államnak, amely nem tudja létrehozni, nem tudja megalkotni azt, hogy minden polgár, aki dolgozni akar, dolgozhassák? Ha ezt nem tudja biztosítani részére, akkor más úton kell az illetőnek megélhetését biztosítani, mert azzal, ha valakit megfosztunk a munka lehetőségétől, egyenesen a , bűnözésre kergetjük őt, mert utóvégre szó nélkül éhenpusztulni nem lehet. Senkitől sem lehet követelni az erkölcsi önfeláldozásnak azt a magasságát, azt a magasztosságát, hogy amikor gyermekei sírnak, amikor nincs sem fűtőanyag, sem élelem, s amikor télen hidegben, nyáron forróságban családjával együtt éheznie kell, akkor 'szó nélkül éhenpusztuljon. Erre nincs semmiféle erkölcsi joga a társadalomnak és az a társadalom, amely nem tudja biztosítani polgárainak legminimálisabb megélhetését, nem érdemes arra, hogy civilizált polgári társadalomnak nevezzék. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Azt kérdezem, mi akadályozza azt, hogy a miniszterelnök azokat a jószándékokat, amelyeket hirdetett, megvalósítsa? Tételezzük fel, hogy a legteljesebb jóhiszeműséggel akarja megvalósítani. Útjában állanak a különböző osztályérdekek, útjában állanak a különböző osztályklikkek. Es ez a parlament, amely nem a nép igazi képviselője, mindaddig nem fog gyökeres szociálpolitikai reformokat alkotni, amíg teljes összetételében meg nem változik. Mi ennek az eszköze? A megígért titkos választójog. A titkos választójog tényleg alkalmas eszköz arra, hogy a nép egészének véleménye tükröződjék vissza itt a parlamentben, de csak az a titkos választójog, amelyet nem hamisítanak meg mindenféle kautálékkal, amelyet nem úgy alkotnak meg, hogy mindenféle körmönfont r jogfosztó ^ rendelkezéssel megint csak egy egészen kis rétegnek legyen választójoga, az a titkos válaasztójog, 'amely általános, egyenlő, amely minden dolgozónak biztosítja, hogy minden akadálytól menten nyilváníthassa véleményét. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Nagyon sajnálom, bár nem csodálkozom rajta, hogy ellenzéki oldalról Eckhardt Tibor képviselőtársam részéről a kormánynak tettek üdvös javaslatokat, hogy szorítsa ki a választójogból ( nemcsak az ipari munkásokat, hanem a mezőgazdasági munkások nagy részét is. Mindenesetre csodálatos, hogy egy úgynevezett agrárpárt, amely rá van utalva és amelynek érdeke volna, hogy a mezőgazdasági népesség rászavazzon, a mezőgazdasági népesség jó részét is ki akarja szorítani a választójogból, mert az egyhelybenlakás időtartamának kitolása, meghosszabbítása, továbbá az inségsegélynek kiterjesztése a választójogra, nemcsak az ipari munkások óriási tömegét, hanem a mezőgazdasági munkások nagyrészét is kizárja a választójogból. Nem ér semmit az olyan választójog, amellyel olyan parlamentet kapunk, amely nem az igazi közvéleményt tükrözi vissza. Pedig csak az ilyen választójoggal lehet reformokra gondolni, amelyek egészen más irányúak, amelyek osztályjellegtől mentesek. En tehát azt hiszem, hogy a nemzeti szempontoknak az a hangoztatása, amelyet a miniszterelnök részéről többször hallottunk, nem a nemzeti szempontokat fogja érvényesíteni, hanem olyan szabályokat, amely az eddigi választóknak óriási tömegeit zárja ki majd a választójogból és így az új parlament, amely az ilyen titkos választójog alapján létesül, megint csak egy egészen szűk rétegnek lesz képviselete. Előre jelzem, hogy ezzel nem érünk semmit s így neim érjük el azt a megnyugvást, amelyet egy ilyen reform megalkotása céloz, s amely feltétlenül bekövetkeznénk abban az esetben, ha becsületesen alkotnák meg ezt a választójogi reformot. Abban a pillanatban a magunk részéről is egészen másképpen néznők a parlamentet. Ma nyugodtan mondhatjuk, hogy ez a képviselőház nem a nép képviselője. Abban a pillanatban, amikor egy becsületes választójog megalkotásával jönnének itt össze a képviselők akármilyen csoportosulásban^ el kellene fogadnunk, hogy az a képviselőház a nép közvéleményének igazi akarata és meg kellene hajolnunk az itt történő törvényalkotások előtt. A választójogot tehát úgy kell megvalósítani, hogy igazán, becsületesen érvényesülhessen^ a népakarat, hogy minden tekintetben új kép42*