Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-284

Az országgyűlés képviselőházának 28 b. En ezt a példát egyrészt mint szomorú példáját hoztam fel gazdasági jelenségeinknek, de másrészt felhoztam annak láncszeméül, amit egyetlen,.egyszer .sem fogok elmulasztani, amíg a közélet fórumán a legkisebb módon és lehetőségem lesz beszélni, hogy minden esetben 'bebizonyítsam azt, amit a gazdasági élet törvényszerűsége könnyűvé tesz bebizonyítani, hogy mihelyt a gazdasági élet automatizmusát megbontjuk, mihelyt egyeseknek kedvezményeket, kiváltságokat, különleges jogokat biztosítunk a tervgazdálkodás és az irányított gazdálkodás jelszava alatt, ennek nyomában nem jöhet más, mint a gazdasági élet egészséges funkcionálásának megbontása, nem jöhet más, mint a nemzeti termelés gyengülése, nem jöhet más, mint az, hogy egyesek jogosulatlan előnyökhöz és kiváltságokhoz jutnak mások rovására, akik szenvednek ennek a súlya alatt. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) T. Képviselőház! Beszéljek az irányított gazdálkodásnak eddig felkarolt egyéb területeiről ? A múlt évnek nagy alkotása volt annak a krumpli-monopóliumnak létesítése, amely Budapesten valóban sokkal nagyobb haszonhoz juttatott egynéhány krumplinagykereskedőt, mint amennyit azelőtt a kereskedelmi élet automatikus funkcionálása mellett a kereskedelem elért. Erről mondottam én kamaránk Jegutóbbi teljesülésén azt, hogy mi az ilyen kereskedőket, az ilyen magyar királyi szabadalmazott kereskedőket nem vagyunk hajlandók mint kereskedőket védelmünk alá venni, mert mi a szabad kereskedőket, azokat a kereskedőket védjük, akik viselik a munkáját és kockázatát annak a tevékenységnek, amelyet kereskedelemnek nevezünk, nem pedig az állam által juttatott jogok kihasználását teszik a kereskedelmi tevékenység helyébe. Most olvasom azonban, hogy Nyíregyházán összeültek a szabolcsmegyei burgonyakereskedők és orvoslást kérnek a kormánytól azért, mert szerintük azokat az árakat, amelyek mint minimálisan fizetendő árak elő voltak írva, valósággal nem tartották be, azok csak papíroson voltak, de azokat az ottani bur gonyatermelő gazdák a maguk egészében egyáltalában nem kapták meg. Most olvasom, hogy viszont a külkereskedelmi hivatal elküld Makóra egy bizottságot, megállapítani, hogy azok a vádak és azok a panaszok, amelyeket az irányított gazdálkodás jegyében ott megalakult hagymaszindikátus ellen emeltek, menynyiben valók. Egy egész kommisszió szállt ki ezeknek a vádaknak és panaszoknak megvizsgálására. Ezt látva, azt mondom t. Képviselőház, a legnagyobb csodálkozással tölt el, hogy amikor a kormány közgazdasági politikájának egyéb ágaiban, nevezetesen pénzügyi politikájában a megfontoltságnak, a kalandnélküliségnek, a higgadtságnak és józanságnak példáját követi, olyan példáját, amely előtt tisztelettel kell meghajolnunk, akkor teljesen illogikus, hogy viszont azt gondolja, hogy a gazdasági élet automatizmusába való ilyen beavatkozásokkal lehessen az ország érdekében pozitív eredményeket elérni. T. Képviselőház! Eötvös Józsefnek van egy gyönyörű mondása, amely úgy szól, hogy nincsen az a gazdasági jólét, amely a szabadság kockáztatásának árán túlságosan megfizetve ne volna. En tisztában vagyok azzal, hogy liberális gazdaságpolitika mellett is vannak szenvedések, vannak nélkülözések, vannak áldozatok, amelyeket a termelőnek, a kereskedőnek, *az iparosnak hoznia kell. De az az érzése KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XXIII. ülése 193% május 28-án, hétfőn. 291 akkor annak a termelésben részes mezőgazdának, iparosnak vagy kereskedőnek, hogy ezt a gazdasági erők automatikus műtködése, ezt a szabad piac automatikus működése hozta magával, amely szabad piacnak mozgása ellen végre neki módjában állott védekeznie, míg ellenben ezek mellett az elnyomások, áldozatok, küzdelmek és szenvedések mellett, amelyeket ilyen »hatósági tervgazdálkodási intézkedések« idéznek elő, azok az elnyomottak és szenvedők látják egyidejűleg azokat, akiket ugyanezek az intézkedések felemelnek, kiváltságokhoz és előnyökhöz juttatnak el. Ez az, ami elviselhetetlen és ami olyan súllyal nehezedik a lelkekre, hogy ezt a súlyt a mai nehéz viszonyok között azokról le kell venni. T. Képviselőház! Befejezem felszólalásomat. Ismételten kijelentem, hogy nagy elismeréssel a közgazdasági nyugalomnak azért az állapotáért, amelyet a kormány kalandmentes közgazdasági és pénzügyi politikája által előidézett, a bizalom jelét képviselő törvényjavaslatot elfogadom, de ehhez kapcsolom azt a kérést, bogy az ország érdekében, a közgazdasági béke és a lelkek nyugalma érdekében méltóztassanak tartózkodni ezektől a kísérletektől, amelyek, meg vagyok győződve róla, jóhiszeműleg és jószándékból azt célozzák, hogy a szabad piac és a gazdasági automatizmus helyébe ilyen alakulatok lépjenek. Méltóztassék ezeket a kísérleteket befejezni, mert ezekből nem származhatik egyéb, mint a lelkek elnyomása és annak az elkeseredésnek a felidézése, amelyet annyira el kíván kerülni az igen t. kormány. Tudom azt, — és erre Kassay L barátom rá is utalt mai felszólalásában — hogy a mai kötött gazdálkodási rendszer természetszerűleg igényel olyan beavatkozásokat a gazdasági életben, amely beavatkozásokat egyébként a legenergikusabban visszautasítanék. Arra kell törekedni azonban, hogy ezek a beavatkozások legyenek a minimumra redukálva, legyenek haszonnélküli altruisztikus irodák tevékenységére korlátozva, ne legyenek üzleti tevékenységek, ne legyenek vámszedői és haszonvevői ennek a mai rendszernek. Ezzel az óhajtással van szerencsém kijelenteni, hogy a törvényjavaslatot elfogadom. Elnök: Szólásra következik? Brandt Vilmos jegyző: Weltner Jakab! Weltner Jakab: T. Képviselőház! Eber Antal t. képviselőtársam beszédének azt a részét, amelyben a monopol-gazdálkodásról és a móri opó M umadásokról beszélt, amelyek a nép széles rétegeit megkárosítják, teljesen magamévá teszem. Nem vagyok azonban abban a helyzetiben, hogy magamévá tegyem a kapitalista társadalomról vallott nézeteit. A kapitalista társadalmat Kassay képviselőtársam is úgyszólván olyannak tüntette fel, mint amely az emberiség érdekeit képviseli és megvédelmezi. Nem vagyok abban a helyzetben, hogy megnyugvással nézzem ezt a gazdálkodást, amelyről annyi szépet és jót tudnak elmoindani. Azt hiszem, hogy inkább saját magukat nyugtatják meg, amikor látják azt a döbbenetes válságot, amely nem abból származik, ;hogy a kapitalista társadalom liberalizmusa veszélyeztetve van, nem abból származik, hogy nincs szabad verseny, hogy nincs szabad

1 kereskedelem^ hanem amely önmagában a termelés imódjában és rendszerében rejlik, amely teljesen túlélte magát. Ezekről a dolgokról azonban beszédem későbbi részében fogok megemlékezni. A tárgyalás ala^t álló javaslatra vonatko42