Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-282

212 Az országgyűlés képviselőházának 282, A belügyminiszter úr kíván szólani. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügymi­niszter: T. Képviselőház! Egy pár szóval ref­lektálni kívánok a címnél elhangzott felszóla­lásokra. Elsősorban reflektálok Kertész Miklós képviselő úr felszólalására, aki, ha jól tudom, már tavaly szóbalhozta és kívánta a Magánal­kalmazottak Biztosító Társaságával vonatko­zásban a korhatár leszállítását. Ez a probléma nem olyan egyszerű. Mint méltóztatik tudni, a Magánalkalmazottak Biztosító Intézeténél is, mint minden biztosítóintézetnél, matematikai számítások alapján vannak megállapítva a biz­tosítás módjai, illetőleg a járadékfizetések módjai. Elvileg^ nem zárkózom el attól, hogy azok­ban a kivételes esetekben, amelyekre a kép­viselő úr célzott, tudniilik hosszabb idő óta tartó rokkantság esetén esetleg a korhatár le­szállíttassék, de ezt -alapos vizsgálat alá kell vetnem, mert sem a biztosítási mérleg egyen­súlyát nem tudom felborítani, sem pedig az állani nem tud ma erre a célra nagyobb áldo­zatokat hozni. Amennyiben lényegesebb áldó­zatok^ nélkül és a matematikai egyensúly fel­borítása nélkül ilyen megoldás lehetséges volna, (Kertész Miklós: Lehetséges!) akkor nagyon szívesen belemegyek,' mert elvileg egé­szen logikusnak és méltányosnak tartom a dol­got. Ezt mindenesetre meg kell vizsgálnom és mindenesetre azt a cseh megoldást is vizsgálat tárgyává fogom tenni, hogy lehet-e az adott helyzetben valamit tenni. (Kertész Miklós: Csak pár száz emberről van szó!) Csilléry András képviselő úr ismét szóba­hozta a rendőrlegénység hozzátartozóinak be­tegápolási kérdését. A bizottságban már meg­mondottam, hogy ez a kérdés le van tárgyalva, életbeléptetni azonban azért nem lehetett, mert a nyugdíjalap közös a fogalmazói személyzet­tel, tehát csak úgy lehet, hogy parallel a fo­galmazói személyzet betegellátásának megoldá­sával oldjuk meg a legénységi személyzet be­tegápolási kérdését is. Miután a fogalmazói sze­mélyzet betegápolási kérdése az Otba.-val kap­csolatban megoldódik, ezzel automatikusan, illetőleg párhuzamosan meg fog oldódni a le­génység hozzátartozóinak betegápolási kér­dése is. Malasits Géza t. képviselő úr egy még soha­sem hallott panaszt hozott fel, azt, hogy Buda­pesten a rendőrség feltűnően rigorózus módon, az ő 'beállítása szerint, egészen nevetséges mó­don jár el a cenzúrázások tekintetében (Ügy van! Ügy van! a, s'zélsőbaloldalon.) Ennek min­denesetre utána fogok nézni. A rendőrségnek természetes kötelessége megakadályozni min­den olyan előadást, akármilyen formában tör­ténik az. akár ének, akár szavalat formájában, amely a közrendet, vagy a társadalmi békét veszélyezteti, (Büchler József: Ábrányinak egy csomó versét nem szabad szavalni!) de nincs semmi értelme annak, hogy ebben a tekintetben túlzások történjenek. Mindenesetre utána fogok nézni ennek a dolognak és ha szükséges, közbe fogok lépni. Ami a szavalókórusokat illeti, ezeket nem azért tiltottam be, mintha elvileg kifogásom volna a szavalókórusok ellen, illetve a szavalás­nak ez ellen a módja ellen, hanem azért, mert, mint az urak maguk is nagyon jól tudják, ezek a szavalókórusok igen sok esetben a. bolsevista propaganda fészkei voltak. (Peyer Károly: Majd megtisztítottuk volna.! Nem lett volna nagyobb baj!) Az uraknak módjukban lett volna ezt a megtisztítást hosszú időn át keresz­ülése 193 If. május 24-én, csütörtökön tülvinni. Hosszú ideig figyeltem a helyzetet s amikor azt láttam, hogy a megtisztításra még csak kísérlet sem történt, (Peyer Károly: De igen!) akkor más eszközhöz nem folyamod­hattam, mint a betiltás eszközéhez. Még egyszer mondom, ne méltóztassék itt egyoldalú elbánásról panaszkodni, mert nekem nem a szavalókórus ellen van kifogásom. Nagyon szívesen megengedem a szavalókórus működését, csak az a. kérdés, hogy mit szaval. Ha olyat szaval, ami nem árt, az ellen soha­sem fogok kifogást emelni. (Peyer Károly: Ak­kor, ha újak alakulnak, azokat méltóztassék működni engedni!) Erről lehet beszélni, ha az urak bizonyos garanciákat szolgáltatnak arra­nézve, hogy a történtek nem fognak megismét­lődni, mert mondhatom, hogy a történtek na­gyon súlyos dolgok voltak. Ezeket kívántam megjegyezni. Elnök: Szólásjoga többé senkinek nincs. A tanácskozást 'befejezettnek nyilvánítom. Követ­kezik a határozathozatal. Az 1. cím meg nem támadtatván, azt elfo­gadottnak jelentem ki. Következik a 2. cím. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Takách Géza jegyző (olvassa a költségvetés 2—10. elmeit, amelyeket a Ház hozzászólás nél­kül elfogad.) Elnök: Ezzel a Ház a belügyi tárca költség­vetését részleteiben is letárgyalta. A belügyminiszter úr kíván szólni. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügymi­niszter: T. Képviselőház! Van szerencsém a gyógyfürdőkről, az éghajlati gyógyintézetekről, a gyógyhelyekről, az üdülőhelyekről és az ás­vány- és gyógyvízforrásokról szóló 1929. évi XVI. törvénycikk egyes rendelkezéseinek ki­egészítéséről szóló törvényjavaslatot benyúj­tani. Kérem a t. Házat, méltóztassék a törvény­javaslatot kinyomatni, szétosztatni s előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a társadalom­politikai bizottsának kiadni. Elnök: A benyújtott törvényjavaslatot a Ház kinyomatja, tagjai közt szétosztatja, s elő­zetes tárgyalás és jelentéstétel végett a társa­dalompolitikai bizottságnak kiadja. Az ülést 15 percre felfüggesztem. (Szünet \Ktán.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Napirend szerint következik ia pénzügyi tárca költségvetésének tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó Temesváry Imire előadó: T. Képviselőház! Az idő előrehaladott voltára való tekintettel tisztelettel kérem, méltóztassék megengedni, hogy beszédemet a legközelebbi ülésen mond­hassam el. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak a kért halasztást meg­adni 1 ? (Igen!) Ha igen, ezt határozatkép mondom ki. E határozat következtében a vitát megsza­kítom és előterjesztést teszek legközelebbi ülé­sünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket hol­nap, pénteken délután 4 órakor tartsuk, s an­nak napirendjére tűzessék ki a pénzügyi tárca költségvetésének és vele kapcsolatban a költ­ségvetés IV., V. és VI. fejezetének, továbbá az állami üzemek költségvetése XXIV. és XXV­fejezeteinek, valamint XXVI. fejezete 7. és 8. címeinek folytatólagos tárgyalása. (Helyeslés.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom