Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-282

184 Az országgyűlés képviselőházának '282 kormánynál, mert sorra-rendre tiltja be a gyű­léseket. Meg kell állapítanom az igazság ked­véért, hogy nemcsak ő teszi ezt és nemcsak Hódmezővásárhelyen tiltanak be gyűléseket, hanem Szentesen, Békéscsabán, Orosházán, Sárváron és az egész országban. (Esztergályos János: Nálunk két év óta nem lehet gyűlést tartani!) Miért nem lehet nekünk gyűléseket tartani? Hogyan lehet az, hogy lehetetlen ki­fogásokat, (hazugságokat állítanak ezekben az indokolásokban? Itt vannak nálam végzések, de, sajnos, az idő kevés arra, hogy ezeket fel­olvassam, hogy láthassa a t. Képviselőház és főképpen a t. belügyminiszter úr, micsoda le­hetetlen, indokolással tiltanak be gyűléseket. Azt mondják, hogy itt nincsen szükség arra, hogy a szociáldemokratapárt gyűlésezzék. Te­hát árhatósági közeg megállapítja, hogy nincs szükség arra, hogy a szociáldemokratapárt itt gyűlést tartson. Egy másik indokolás így hangzik: Köztu­domású tény, hogy itt a faluban, vagy itt a városban a szociáldemokráciának nincsen ta­laja és ennek következtében nem engedélyezem a gyűlést. Van olyan indokolás is, amely úgy hangzik, hogy olyan súlyos a gazdasági, vagy árpolitikai helyzet Szentesen, vagy Hódmező- : vásárhelyen, hogy nem lehet megengedni a szociáldemokrata gyűlést. Vagy pedig azért, mert nem tekinthető zárt helynek a vendéglő udvara, amelyről a végzés beismeri, hogy ke­rítéssel van ellátva; még sem ismeri el. hogy az zárt hely, mert ha a körülkerített udvaron beszél a szónok, akkor a beszéd áthallatszik a másik portára. Ilyen lehetetlen és huta indoko­lással tiltják be a gyűléseket. (Esztergályos Já­nos: Csak egy bejárat van, ezért nem engedé­lyezik a gyűlést! — Buchinger Manó: Ötven esztendővel ezelőtt éppen így indkolták!) Szol­gabírói véghatározatokkal sorra-rendre tiltják be a pártszervezeteket. Legutóbb Fegyverneken, Mosondarnón. Zseliben, Jászfelsőszentgyör­gyön, Koppánymonostoron, Jászladányban, Jászalsószentgyorgyön, Horvátkimlén, a bok­rosparti tanyákon és Hajduszováton tiltották be pártszervezeteinket. Azonkívül pedig nem engedélyezték a pártszervezet működését azért sem, (Esztergályos János: Csinálják a nemzeti egységet!), mert X. és Z. helyen alkalmatlan a pártszervezet helyisége. így például nem en­gedélyezték Rakamazon, Tiszadobon és Tóal­máson. Ezt nem lelhet tűrni, ezt szóvá kell tenni az ország fórumán és fel kell hívni a belügymi­niszter úr figyelmét ezekre az anomáliákra, ha ezekről nem tudna. A belügyminisztériumba , kétségtelenül beérkeznek azok a jelentések, ; amelyekből megtudhatja a belügyminiszter űr az illetékes ügyosztályvezető révén, hogy mi történik vidéken. Kérem a belügyminiszter j urat, legyen szíves és vegyen egyszer annyi fáradtságot magának, hogy átnézze ezeket a jelentéseket és akkor meg fogja látni, hogy az Ön közigazgatási tisztviselői fegyelmit érde­melnének meg azokért az indokolásokért, ame­lyekkel betiltják vidékeh a gyűléseket és a pártszervezeteket. (Ügy van! a szélsőbalol­dalon.) T. Képviselőház! Még néhány szót kell szól­nom a fővárosi törvényes kapcsolatos dolgok­ról (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldaon.) és meg kell kérdeznem a belügyminiszter urat arra vonatkozólag, hogy a fővárosi törvény körülbelül már hat hete készen van, mi várjuk eiiiiek & fővárosi törvénynek végrehajtási uta­ülése 1934 május 24-én, csütörtökön sítását, mindezideig azonban sem a főpolgár­mester nincs kinevezve, sem pedig a végrehaj­tási utasítás nem jelent meg. TTgy látszik, hogy az új fővárosi törvény hajója léket ka­pott, ez a 15 millió pengő torpedózta meg. TTgy látszik, a fővárosi törvény végrehajtási uta­sítását .. .(Zaj és ^mozgás.) A belügyminiszter úr nemet int. Erre vonatkozólag csak a követ­kező tiszteletteljes megjegyzésem van. A belügyminiszter úr a Képviselőház köz­igazgatási bizottságában, majd pedig a plé­numban fülem hallatára azt mondotta, azzal indokolta a fővárosi törvényt: azért kell meg­csinálni, mert ott 10 usque 15 millió pengő de­ficit mutatkozik, (vitéz Keresztes-Fischer Fe­renc belügyminiszter: Usque sokkal többet mondtam!) Kérem, a bizottságban ezt méltóz­tatott mondani. Itt azután közbeszólás alakjá­ban 20 millióig méltóztatott feltornázni ezt a deficitet. Akkor azt mondotta a miniszter úr: azért kell a főpolgármesternek abszolút dikta­tórikus hatalmat adni, hogy a deficitet el tudja tüntetni. Kérem: deficit nincs, a 15 mil­lió megvan. Vizsgáló-bizottságot küldtünk ki, amely megállapította, hogy megvan. A tanács elé még nem került, remélem azonban, .hogy az utolsó tanácsülés elé kerül a vizsgáló bizott­ság jelentése, de úgy tudom, a lapokban úgy olvastam, hogy a deficit eltüntetésére a 15 mil­lió pengő megvan. Ha tehát deficit nincs, miért kellett diktatórikus hatalommal felru­házni a főpolgármestert? Éppen azért, mert most már nincs deficit, fel kell hívnom a miniszter úr figyelmét arra, hogy most már tekintsen el attól, hogy a fővá­rosi üzemekben dolgozó munkások bérét leszál­lítsa. Amint ez kiszivárgott, amint igen illeté­kes emberektől hallottam, a miniszter úr ab­ban a tervezetben, amelyet a törvény alapján ki akar bocsátani, beszélni akar a fővárosi üzemekben dolgozó munkások bérének leszál­lításáról és a mostani igen silány béreket — Kabók Lajos igen t. képviselőtársam, a fővá­rosi törvény tárgyalása alkalmával igen ko­moly és igen értékes tanulmányok útján ki­mutatta, hogy ilyen magas bérek csak a hold­ban vannak, de a valóságban a fővárosi üze­mekben ilyen magas bérek nincsenek — most már méltóztassék békében hagyni és ne. mél­tóztassék a fővárosi üzemekben dolgozó mun­kások kis darab kenyeréből lecsípni. (Zaj a azélsőbaloldalon. — Farkas István: Máshol tes­sék takarékoskodni! Ahol van miből! Miért kellenek az éjjeli ülések, amelyek 60.000 pen­gőjébe kerülnek az államnak? — Buchinger Manó: Ugyanakkor mások koplalnak! — Zaj. — Elnök csenget.) Szólanom kell még arról is, hogy a belügy­miniszter úrnak a tárca tárgyalása alatt való­színűleg módja és alkalma lesz majd arra, hogy bővebben nyilatkozzék a választójogot illető­leg, hiszen ez a kérdés belügyminiszter úr tár­cájához tartozik. A miniszterelnök úr mostani és múltkori költségvetési beszédében is igen szűkszavúnak mutatkozott a választójogi terve­zetet illetőleg. Kérjük a miniszter urat, mél­tóztassék nyilatkozni arról, hogyan képzeli el a választójogi törvény megalkotását, (Farkas István: Halljuk a részleteket! — Mozgás a jobb­oldalon.) milyen részleteket akar felvenni. Minthogy a belügyminiszter úr, illetőleg a kormány működése iránt bizalmatlansággal vi­seltetem, a költségvetést nem fogadom el. (He­lyeslés a szélsőbaloldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom