Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.
Ülésnapok - 1931-281
Az országgyűlés képviselőházának 2 ismét rátért erre az útra, amelyet 1919-ben én jelöltem ki és ismét municióval segítette a lengyeleket. Akkor még nagyobb mennyiségű muníció, Összesen 30 millió aranykorona értékben ment ki Lengyelországba és ez tette képessé a lengyel hadsereget arra, hogy ellenálljon a bolseviki hadseregnek. Összesen tehát 49 millió, vagyis majdnem 50 millió aranykorona értékű munícióval segítettük a lengyel államot. Ezt azért hangsúlyozom, nehogy valaki azt gondolja, hogy ez csak olyan kis mellékes segítség volt. Ez igen lényeges és döntő segítség volt. Két dolgot eredményezett: megmentette Lengyelország függetlenségét és megakadályozta a bolseviki hatalom előrenyomulását Európába. Ezeket akartam elmondani, mert tudomásomra jutott, hogy állítólag a miniszterelnök úr ő excellenciája Varsóba szándékozik menni és azt gondoltam, jó szolgálatot teszek ennek a kormánynak és ennek az országnak, ha mind a magyar, mind a lengyel közvélemény előtt ismét életre keltem ezeket a múlt történelmi eseményeket. Elnök: Kíván még valaki szólni 1 ? (Nem!) Ha- szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Az előadó úr nem kíván szólni. Szólásjoga többé senkinek nem lévén, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a miniszterelnökségi tárca költségvetését és a vele kapcsolatos költségvetési fejezeteket általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség! A Ház a miniszterelnökségi tárca költségvetését és avele kapcsolatos költségvetési fejezeteket általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Napirend szerint következik a miniszterelnökségi tárca és a vele kapcsolatos költségvetési fejezetek részletes tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az I. fejezetet felolvasni. Patacsi Dénes jegyző (olvassa az 1. fejezetet). Meskó Zoltán! Meskó Zoltán: Igen t. Képviselőház! Előbbi beszédemet nem bírtam befejezni, kénytelen voltam egy témánál abbahagyni. Folytatni fogom ezt a beszédemet. Tudom, hogy a miniszterelnök úr más irányban van elfoglalva és ezért röviden vagyok bátor hozzá egy tiszteletteljes kérdést intézni. Ha mi gyűléseinket megkérjük, egymásután kapjuk az elutasító végzéseket. Mindenféle lehetetlen címen utasítanak el bennünket s így lehetetlenné teszik azt, hogy gyűléseinket megtarthassuk. Nem akarom a Házat untatni azokkal a mesékkel, amelyeket egyik-másik hatóság kitalál, igazán most már nem is erőltetik meg fantáziájukat s egészen gyermekes indokolásokkal utasítanak el bennünket. Mondom, nem akarom a Házat ezekkel untatni s nem akarom ezeket a bölcs hatóságokat itt a nyilvánosság előtt nevetségessé tenni. Nagyon jól tudom, hogy az igen t. miniszterelnök úr is — hiszen az előbb itt kijelentette, hogy már 1918-ban nemzeti szocialista volt lelkileg, meggyőződésből... (vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Nem ezt mondtam!) Körülbelül ezt! (vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Körülbelül sem! — Derültség.) Az igen t. miniszterelnök úr nagyon helyesen beszélt a szociális kérdésről; tudom, hogy abszolút keresztény alapon áll és nacioU. ülése 193 U május 23-án, szerdán 147 nalista; aki ezt a hármat magában egyesíti, nem is lehet más, mint nemzeti szocialista. {Derültség. — vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Merész logika!) Tekintve azt, hogy ez a mozgalom színtiszta magyar mozgalom s nemzeti alapon áll, nagyon csodálkozom azon, hogy a hatóságok olyan ellenszenvvel viseltetnek velünk szemben. Mivel pedig az egész országban, minden megyében majdnem ugyanaz a helyzet s majdnem ugyanezt tapasztaljuk, fel kell tételeznem s jogosan tételezem fel, hogy ez talán bizonyos felsőbb utasításra történik. Miniszterelnök úr, mi minden felforgató tendenciának, törekvésnek legnagyobb ellenségei vagyunk. Mi magunk küzdünk elsősorban mindazok ellen, akik a nyomor vámszedői. Mi azokat a becsületes munkástestvéreinket, akiket a múltban, a komműn alatt lelkiismeretlen agitátorok a nemzetközi kommunista vizekre vittek és helytelen irányba tereltek, a nemzeti alapra akarjuk terelni. Mi igenis a nemzeti egységet akarjuk az országban létrehozni, de azt tartjuk, hogy — ma az egész világon így van, s nálunk sem lesz másképpen — a nemzeti egységet csakis a közös világnézet alapján lehet megteremteni, ebben az esetben a keresztény világnézet alapján. A következő választási harcban az egyes országokban nem pártok fognak egymással szemben állani, hanem világnézetek küzdenek majd egymással, így többek között a keresztény világnézet fog megküzdeni mindazokkal, akik ellentétes állásponton vannak és feltétlenül a keresztény világnézet fog az egész világon győzni és dominálni. Ügy tudom, nincs gyűléstilalom Magyarországon, úgy tudom, hogy az egységespárt tartja gyűléseit, még pedig nem, ahogy a törvény rendeli, ahogy előírja, zárt helyiségben. Nem kifogásolom, hogy a mostani meleg időben nem kényszerítik az embereket szűk szobába, mert nagyobb helyiséget nem szívesen bocsátanak rendelkezésre a falun a kormánytól és egyéb hatóságoktól függő egyének. Mondom, nem kifogásolom, hogy az egységespárt a szabadban tartja gyűléseit, de arra kérem az igen t. miniszterelnök urat, mérjünk egyenlő mértékkel. A miniszterelnök úr nagyon korrekten, katonához méltóan ki jelentette,. hogy senkinek sem akarja a meggyőződését letiporni. Hogy valaki meggyőződését követhesse, meggyőződését hirdethesse, arra csak népgyűléseken van módunk, ha nem akarjuk a föld alatt tenni, ha nem akarjuk ezt titokban tenni. Kérem az igen t. miniszterelnök urat, utasítsa másként közegeit, akik úgy látszik, félreértették egyik-másik itt elhangzott beszédét, amelyet a nyilaskeresztről mondott; kérve-kérem őt az ország érdekében, igyekezzék odahatni, hogy gyűléseink megtartását a hatóságok engedélyezzék, mert mi igenis a nemzet érdekeit szolgáljuk. Mi nemzeti szocialisták vagyunk és vegye tudomásul itt Magyarországon mindenki, — a miniszterelnök úr, a kormány és mindenki más — hogy ha nem engedélyezik azt, hogy a mozgalom népgyűléseken terjessze Programm ját, népgyűléseken világosítsa fel a népet, kénytelenek leszünk röpiratok formájában és egyéb módon — mi majd elég találékonyak leszünk — eszméinket terjeszteni. De én a politikai morál és a miniszterelnök úr iránti tiszteletből is bensőmben meg vagyok róla győződve, hogy nem fogja megengedni, hogy ne egyenlő fegyverekkel vívjuk meg a csatát, annál is inkább, mert mindketten a nemzeti egységet akarjuk megteremteni; ő talán tágabb
