Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-281

144 Az országgyűlés képviselőházának mákat megoldani. Nem politikai kérdések azok, amelyek megoldandók, hanem gazdasági problémák. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) A marxi tételek itt igazolódnak, — ha valaha szükség volt azok igazolására — hogy az egész világot nem a politikai, hanem a gazdasági kérdések mozgatják. Ez is bizonyltja, hogy mennyire igaz és helyes mindaz, ami történt. De mi az a nemzeti alap? Tessék megmondani: mi az, amit a túloldalon ezen értenek. (Propper Sándor: Majd a nemzetközi cukorkartell és az acélkartell megmondja!) Nem védekezésül — mert úgy érzem, erre semmi szükségem nincs — hangsúlyozom, csak ismétlésül mondom el azt, amit már költségvetési beszédem elején elmondottam. Felolvastam pártkongresszusunk különböző határozatait, amelyeket a revízió kérdésében, a kisebbség védelme érdekében elfogadtunk. Hivatkozhatnék a mi nemzetközi kongresszusainkon elfoglalt álláspontunkra, amikor különböző rezolúciókba igenis a mi követelésünkre vétetett be a békaszerződések revíziója. Tehát nagy i nemzeti fórumokon is képviseltük ezt az álláspontot. Hivatkozhatnék egy csomó konkrét példára. Nem ma történtek, nem a közelmúltban, hanem már jóval régebben, amikor a soproni népszavazás volt: a külügyminiszter úr személyesen köszönte meg azt a támogatást amelyet ott nyújtottunk és azt mondották, hogy ha valaki van, aki ebben a kérdésben döntő szereppel bírt, az csak a szociáldemokratapárt, mert a bányamunkások azok, akik ezt a kérdést ott bizonyos mértékig eldöntötték. (Kóródi Katona János: Ne tessék ilyeneket állítani! Brennbergben lemaradtunk a szavazatokkal! — Büchler József: Hivatalosan^ a külügyminiszter köszönte meg. — Kóródi Katona János: Ellenünk szavaztak a szociáldemokraták. Ne tessék ilyen lehetetlenséget állítani. — Zaj a sízélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek. Peyer Károly: ön sokkal jobban teszi, igen t. képviselő úr, ha szerb dolgokról beszél, mert ebben ön szakértő. Ön tudja, hogy mire célzok. Ön először intézze el az ön szerb dolgait, mert ott önt nagyon súlyosan megvádolták és még nem láttam, hogy ezek alól tisztázta volna magát. Ott többek között hazaárulással is megvádolták azokban a hírlapi közleményekben, amelyekről nem .tudom, hogy valaha elintézést nyertek-e. Ez különben a bírói fórumot is megjárta. (Kóródi Katona János: Sajtópert indítottam.) Tessék tehát egészen nyugodt lenni és ne avatkoz,zék be olyan dolgokba, amelyeket közelről nem ismer, meri én személyesen voltam ott. Báró Villani követ, aki annakidején ebben az ügyben ott tevékenykedett, talán sokkal illetékesebb ennek elbírálására, mint ön, aki ezt az esetet is heccelődésre próbálja felhasználni, hogy a maga személyét fontosnak tüntesse fel... (Zaj. — Kóródi Katona János: Tessék a statisztikát felolvasni!) és saját kis piszkos dolgait elleplezne. (Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek. (Kóródi Katona János: Tessék a statisztikát elolvasni.) Peyer Károly: Csak rámutattam erre az egy esetre. Hivatkozhatnék az esetek tömegére. Hivatkozhatnék arra, hogy ott voltak a francia képviselők irodánkban. Odahoztuk a térképet és ott a térképen vitatkoztunk velük, hogy melyek a magyar és melyek a nem magyar területek s a francia képviselők csodálkoztak, hogy mi ugyanolyan, sőt bizonyos agressziói, ülése l9Bi május ES-án, szerdán vebb álláspontot foglalunk el, mint amilyent ők más politikai pártoknál tapasztaltak és hallottak, amint hogy mi tényleg agresszívebb álláspontot is foglaltunk el ezekben a kérdésekben és sokkal messzebbmenő követeléseink is vannak ezen a téren. Ne játsszunk a szavakkal! Mi az a nemzeti alap? Méltóztassék egyszer már megmondani. Talán az, hogy beálljak a nemzeti egység pártjába, vagy, hogy kimenjek a Tattersallba, fel tűzzem a kócsagtollat és azt kiabáljam, hogy éljen Gömbös Gyula? Avagy kitűzzem a kerékbetört kalászt, mert talán ez a nemzeti alap"? Amiért én ezt nem teszem, azért én éppen olyan jó magyar vagyok és ezt senki sem vonhatja kétségbe azért, mert nem tartom helyesnek a miniszterelnök úr politikáját. Azután hol van a garancia arra, hogy ő itt marad örökre? Ha holnapután lemond, akkor mit csinálok az egész nemzeti alappal? Akkor új nemzeti alapot keressek? Jön esetleg Károlyi Gyula, Bethlen, vagy más, aki szöges ellentétben más politikát fog képviselni, aki nem a kerékbe tört kalászt tűzeti fel, hanem majd valami más jelvényt, s akkor majd azt tűzzem fel? Ne játsszunk komédiát ezekkel a szavakkal! Ne kívánják, hogy egy komoly párt, amelynek megvan a tudományos megalapozottsága, s amelynek Programm ját nem máról-holnapra változtatták meg, beálljon kortesnek esetleg a választások alkalmával, vagy lampionvivőknek és ezzel a lampionvivéssel demonstrálja azt, hogy a nemzeti alapra helyezkedett. T. Képviselőház! Tessék megkérdezni a mi dalárdistáinkat, akik Miskolcon voltak vasárnap, hogy ők a nemzeti kultúrának milyen szolgálatokat tettek. Tessék megnézni azokat az egyesületeket, amelyekben mi eltiltottuk a kártyajátékot és a szeszes italokat (Elénk helyeslés a jobboldalon.) és tessék megnézni azokat a tömegeket, amelyeket mi nevelünk, hogy azok intelligenciában, tudásban, műveltségben mennyire felette állnak annak a tömegnek, amely sehová sem tartozik. (Kelemen Kornél: Ki vádolja ezzel önöket?) A miniszterelnök úr! Mennyivel különb ez a tömeg, amelynek arca, öltözéke, megjelenése, fellépése mutatja azt, hogy az illető egy szervezett, öntudatos munkás, aki a maga érdekeit öntudatosan, értelme sen képviseli, aki nem duhajkodik, akit nem fognak ott találni az ügetőversenyeken, hanem aki igenis, kimegy csónakkal, hátizsákkal turistáskodni vagy hódol más szórakozásnak, hódol a sportnak, amelynek érdekében nagy tömegeket mozgattunk meg, mert mi a munkásság körébe egészséges kultúrát, egészséges szellemet akarunk bevinni. Tessék megnézni a mi előadásainkat, a könyvtárakat, amelyekkel pótoljuk mindazt, amit az illető az iskolában nem tudott megtanulni, mert nem adódott mód arra, hogy középiskolába, vagy egyetemre járjon. Az analfabéták tanításától kezdve a francia, angol és német nyelv tanításáig megadjuk mindazokat az eszközöket, minden kormánytámogatás nélkül, ezt hangsúlyozom, sok esetben nem a kormány, hanem a hatóságok akadékoskodásával, (Büchler József: Üldözésével! — Darányi Kálmán: Ne beszéljen üldözésről!) amelyek rendelkezésünkre állanak ë cél érdekében. (Zaj. — Elnök csenget.) T. Ház! Még csak pár szót a nemzetköziségről. Azt mondják, hogy mi nemzetköziek va^ gyünk. Azt hiszem, hét éve járok ki a genfi nemzetközi munkaügyi konferenciák tanácskozására és látom, mi az a nemzetköziség, hogy 1 az milyen módon van megszervezve és mi az a