Képviselőházi napló, 1931. XXII. kötet • 1934. május 01. - 1934. május 16.

Ülésnapok - 1931-272

208 Az országgyűlés képviselőházának 2 Farkas Gyula: T, Képviselőház! Ugyanebben a tárgyban óhajtom nagyon röviden igénybe venni a it. Ház türelmét, teljese ellentétes álláspontot foglalva el a házszabályok rendelkezései tekintetében, mint az előttem szólóit igen t. Peyer Károly képviselőtársam. (Halljuk! Halljuk!) Tényleg az van a házszabályok 128. §-ában, hogy a tanácskozóképességhez és a jegyzőkönyvhitelesíitéshez 40, a 'határozatképességhez pedig 50 képviselő jelenléte szükséges. Azonban látjuk különösen most a költségvetési vita során, hogy ritka eset az, amikor 40 képviselő jelen van és ennek ellenére a Képviselőház mégis folytatja tanácskozásait. (Büchler József: De nem veti fel senki a kérdéstl) Ne méltóztassanak félreérteni, igazán nem akarok senkivel szemben éllel dolgozni, tisztán csak az a célom, hogy a kérdést tisztázzam. Méltóztassanak megengedni, hogy ezt meg.tegyem anélkül, hogy valaki ellen is támadni akarnék. Ha tovább méltóztatnak olvasni a házszabályokat, akkor meg méltóztatnak látni, hogy a 128. § végén rendelkezés van arról, hogy mi az eljárás, ha megállapíttatik, hogy a Ház nem tanácskozóképes. Azt mondj rendelkezés, hogy »az elnök az ülést egy óránál nem hoszszabb időre felfüggeszti«. (Peyer Károly: Ez a névsorolvasás előtt van!) Tehát az elnök tanáoskozóképtelenség esetén a Ház ülését legfeljebb egy órára függesztheti fel. Hogy egy órán belül mennyi időre függeszti fel, a felett az elnök diszponál. Mi történik az egy óra után? A Ház tanácskozását folytatni kell, még pedig azért, mert a 132. §-ban csak a határozatképtelenség esetére van intézkedés, hogy tudniillik ilyenkor nem lehet tovább folytatni az ülést, a napirend sem állapítható meg, hanem az ülés folytatását a következő napra kell kitűzni, amikor előbb a napirend állapítandó meg, és azután kell határozni az illető kérdésben. (Büchler József: Mindez nem történt meg!) Nem történt meg azért, mert nem volt határozatról szó, nem kellett határozatot hozni, 'tisztán tanácskozásról volt szó, amelyet pedig a tanácskozóképtelenség megállapítása nélkül folytatni kell, a tanácskozóképtelenség megállapítása esetén pedig az elnöknek egy órán belüli időre discretionális joga az ülést felfüggeszteni. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Es minthogy hosszabb időre felfüggeszteni nem lehet, ennek az egy órának, vagy az elnök úr által kitűzött időnek leteltével a tanácskozás folytatandó. (Büchler József: Ea rabulisztika, nincs igaza! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek. (Peyer Károly: Hogy lehet így magyarázni a házszabályokat? — Esztergályos János: Sok mindent lehet, de ezt nem lehet!) Méltóztassék nyugodtan meghallgatni a szónokot. (Peyer Károly: Az elnök megsérti, a képviselő úr pedig félremagyarázza a házszabályokat!) Farkas Gyula: Én Peyer Károly igen t. képviselőtársammal szemben semmi invektív vagy agresszív szót nem használtam. Ellentétes véleményen vagyunk. Méltóztassék elhinni azt, hogy nekem, aki nem ma tanultam jogot, meglehetős praxisom van a jogban, annak olvasásában és magyarázásában. (Peyer Károly: Én sokszor megmondtam, hogy a jogászok nem értik az igazságot!) Tehát ismétlem onnan, ahol kényszerítettek, hogy abbahagyjam szavaimat: a Ház tanácskozását az idő letelte után folytatni kell. (Esztergályos János: 2. ülése 193% május h-én, pénteken» Akkor mi célja van a határozatképtelenség megállapításának? — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Farkas Gyula: Az, hogy obstruktiv jellegű dolgot csináljanak a képviselő urak.) Méltóztassanak csendben maradni, elnöki kijelentést óhajtok tenni. (Halljuk! Halljuk!) Mindenekelőtt bátorkodom felolvasni a házszabályok 128. §-ának második ibekezdését, amely erre az esetre vonatkozik. (Olvassa): »A tanácskozóképesség megállapítását csak a napirendre tűzött ügyek tárgyalása során lehet kérni s ilyen kérelmet csak a szólásra felhívott képviselő terjeszthet elő«... (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ez megtörtént!) — csendet kérek! — »még pedig beszédének megkezdése előtt. Ilyen kérelem előterjesztése esetében a szólásra felhívott képviselő köteles beszédét megkezdeni s hacsak a Ház nem szemmellátha tólag tanácskozóképes, az elnök, anélkül, hogy a szólót félbeszakítaná, intézkedik a Házban tartózkodó képviselők megjelenése iránt.« (Zaj a szélsőbaloldalon.) Méltóztassék nyugalommal megvárni, míg az elnök megmagyarázza eljárását. (Tovább olvassa): »Ha az elnök megítélése szerint a Ház tagjai 5 perc múlva sincsenek jelen tanácskozóképes számban, a szóló beszédének félbeszakításával elrendeli a teremben tartózkodó képviselők összeszámlálását. Ha megállapítást nyer, hogy a Ház nem tanácskozóképes, az elnök az ülést 1 óránál nem hosszabb időre felfüggeszti s a szünet után elrendelheti a névsor felolvasását.« Ennek az eljárásnak folytatását a 203. §. szabályozza, amely a következőket tartalmazza (olvassa): »Ha a Ház tagjai nem jelentek meg kellő számban s ezért határozatot hozni nem lehet, az elnök az ülést bizonyos időre, mely egy óránál hosszabb nem lehet, felfüggeszti. Az ülés újabb megnyitása után, ha a Ház akkor sem határozóképes, az elnök a képviselők névsorát felolvastatja s erről a távollevők jegyzékének bemutatása mellett a Háznak a legközelebbi ülésben jelentést tesz.« Ebből látszik tehát, hogy amit Peyer Károly képviselő úr kifogásolt, az kizárólag az elnök diszkrecionárius joga. Abban Peyer Károly t. képviselő úrnak teljesen igaza van, hogy az elnök megállapíthatta volna azonnal a tanácskozóképtelenséget, ha jónak látta volna és abban is igaza van Peyer képviselő úrnak, hogy az elnök bármikor megállapíthatja a tanácskozó- és határozatképtelenséget és névsort olvastathat, egy ülésben több ízben is, azonban képviselő részéről ilyen kezdeményező tevékenység kizárólag a beszéd megkezdése elején történhetik. Miután Mojzes János képviselő úr ezzel a jogával már élt, ezzel a joggal még egy ízben csak a következő szónok élhetett volna. (Esztergályos János: Félbeszakították a beszédét, de újra megkezdte!— Peyer Károly szót kér.) Milyen címen két szót a képviselő xír? Peyer Károly: Személyes megtámadtatás visszautasítása és félreértett szavaim helyes értelmének helyreigazítása címén. Elnök: A képviselő űr a mai ülésen csak félreértett szavai helyes értelmének visszaállítása címén kérhet szót. A képviselő úrnak a szót ezen a címen megadom. Peyer Károly: T. Képviselőház! Az előttem szólott t. képviselő úr nem értelmezte helyesen azt, amit én elmondottam, mert én nem hivatkoztam arra, hogy mi van benne a házszabály további rendelkezéseiben. Én arra hivatkoztam, hogy a 128. § 2. bekezdésében világosan benne