Képviselőházi napló, 1931. XXII. kötet • 1934. május 01. - 1934. május 16.
Ülésnapok - 1931-270
90 Az országgyűlés képviselőházának 27 akik az agrár szövetkezetek révén akarnak segíteni a végső válságban levő földmívesszegénység és törpebirtokosok tömegén, akik érzik a hitelszervezet mai túldimenzionált hatalmának átkát és nehézségeit és a hitelszervezet megfelelő kontrolljával, ha kell, nacionalizálásával akarnak ezen segíteni, a kulcsiparoknak megfelelő ellenőrzés, megfelelő kontroll alá vetésével és csak ha a kapitalizmusnak ezekhez a hatalmi bázisaihoz már hozzányúltunk, csak akkor lehet szó arról és nem előbb, hogy adó, vám, hitel, a kereskedelem és árpolitika terén érdembe vágó és* komoly reformintézkedések történhessenek. Mi látjuk és érezzük, hogy itt a látszólagos nyugalom felszíne alatt mennyi elkeseredés, mennyi nyomor, mennyi panasz, mennyi fájdalom húzódik meg. Az emberek nagy része talán meg van félemlítve, az emberek másik része talán beletörődött sorsába, de ezt az átmeneti letargiát és ezt az átmeneti petyhüdtséget, a történelem tanúsága szerint, az életösztönnek kirobbanásszerű fellángolása szokta követni. Ezeket az energiákat egy konstruktív programm részére hasznosítani mindenképpen olyan cél és olyan Programm, amely, ha itt kevésbbé, de kint az országban mindenesetre széles nagy tömegek rokonszenvét és támogatását fogja megnyerni. Wells egyik utópisztikus és éppen ezért serkentő és nevelő hatású szép művében az istenek eledeléről ibeszél, arról, hogy egy tudósnak sikerül felfedeznie egy új tápszert, egy új tápanyagot, amelynek fogyasztása révén az emberek, a csecsemők az eddiginek többszörösére növekednek és lassan-lassan a föld különböző pontjain ilyen új gigászok, ilyen új Góliátok fejlődnek és növekednek, akiknek testi és^ szellemi képességei arányban állanak egymással, akik lassan-lassan észreveszik, hogy milyen törpe, milyen csenevész, milyen haszontalan, mennyire életképtelen az a társadalom és az a rend, amely körülöttük van és el kezdik építeni az egymáshoz vezető utat, el kezdik építeni az új világ mesgyéit. ... •• Mi a magunk eszmevilágában latjuk ezt a szellemi, ezt a lelki, ezt az ideológiai tápszert, ebben az eszmében és ebben a gondolatvilágban, mert csak ennek valóraváltása után következhet be olyan új társadalmi szerkezet felállítása és életbeléptetése, ahol nem azért dolgoznak az emberek, hogy másoknak hasznot hozzanak és nemcsak addig dolgoznak, amíg abból mások hasznot tudnak a maguk számára kicsiholni, hanem dolgoznak az egyetemességért, dolgoznak a közösségért, dolgoznak egymásért és a kollektív fennmaradás A költségvetést nem fogadom el. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Patacsi Dénes! Patacsi Dénes: T. Ház! Nem szándékozom mindenben végig követni előttem szólott képviselőtársam gondolatmenetét, azonban mégsem hallgathatom el szó nélkül, hogy itt hirdette a marxista elvet, a forradalmosítást, mégpedig igazán törvényhozói minőségben, — mert azt mondotta, hogy amit az utcára nem vihetnek ki, amit a sajtó nem mondhat meg, azt itt mondja el — tehát a forradalmosításnak lelkivilágát akarta itt minél jobban kidomborítani. (Weltner Jakab: Rettenetes! Borzasztó!) Azt mondotta, el fog következni az az idő, — micsoda idealizmus ez! — amikor Marxnak tanain fogják felépíteni az új vi). ülése 19'3%', évi május hó 2-án, szerdán. lágrendet. (Kabók Lajos: El is jön az!) Ezzel szembeállítom azt a régi világrendet, amelyet megalapozott az isteni Üdvövítő, Jézus Krisztus. (Weltner Jakab: 500.000 disznót az ölt meg a szemétdombon? — Zaj a jobboldalon.) En csendben hallgattam meg az önök szónokát, egy szót nem szóltam közbe. (Zaj. — Kabók Lajos: Akkor ne mondjon ilyeneket!) Azt hiszem, t. képviselőtársam, később önnek is joga lesz beszélni. (Csizmadia András: Mit mondott a képviselő úr? — Weltner Jakab: Csak kérdeztem, hogy 500.000 disznót az vitt-e szemétdombra?) Elnök: Csendet kérek! Patacsi Dénes: En pedig azt kérdezem, hogy a marxista elvek 1918-ban miért adtak a terroristáknak nem 500.000 disznót, hanem a nemzetnek 500, satt több mátftírt, és: kik voltak az urak, amikor a nemzet szegény volt. (Weltner Jakab: Az ellenforradalom adott 700-at! — Kabók Lajos: Öcska gramofonlemezeket tesz fel! Ön profitált az ellenforradalmon! Soha itt nem letit volna, ha nem lett volna ellenforradalom! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Méltóztassanak a szónokát csendben meghallgatni! (Zaj a szélsőbaloldalon.) Csendet kérek! Patacsi Dénes: Ha önökben megvan a képviselői tisztességérzet velünk szemben, úgy mint nekem megvolt önökkel szemben, akkor szóhoz engednek jutni. (Felkiáltások a, szélsőbaloldalon: Tessék! Tessék! — Kabók Lajos: Hol volna maga forradalom nélkül!) Elnök: Kabók képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Patacsi Dénes: Hol volna maga, hogyha a forradalomban fel nem cseperedett volna! (Zaj a szélsőbaloldalon.) A mi hitvallásunk az alapelvet, a szociális érzéket, a szociális tételeket, a szociális karitatív működést It el j es egészében magáénak vallja, mert Jézus Krisztus mondotta, hogy »a munkás érdemes az ő bérére«. Ezt igenis minden embernek magáénak kell vallania, de nem forradalmi eszközökkel, hanem az isteni és emberi érzés alapvető törvényeivel. (Propper Sándor: Ön mennyi napszámot fizet?) Azt mondom azután, én nem Marxot idézem, hanem igenis idézem a magyar lelket, a magyar érzést, (Helyeslés jobbfelöl.) Idézem Berzsenyit, akinek szava szerint »minden ország támasza, talpköve a tiszta erkölcs« és a Jézus Krisztus által is hirdetett szeretet é-i nem a gyűlölség. Mert a marxista gyűlölség megtermetté a gyümölcsét, széles e világban, megtermetté Németországban, ahol már a törvényhozás házát is felgyújították, megtermetté a párizsi barrikádokon, ahol annyi védtelen embernek vére omlott. Azt kérdezem, ez az az új világrend, amely boldogságot hoz? Hát gyilokkal, bombával, robbantással kell az új világrendet megteremteni? (Zaj a szélsőbaloldalon.) Igenis, elsősorban az ember egyéniségében kell meglenni annak az erkölcsi értéknek, amely , erkölcsi érték többi embertársaival szemben testvérré teszi, de nem úgy, mint a marxista elvek tanítják, hogy ott is hatalmat akarnak elsősorban. Mit hozott nekünk « IZ IX marxista elv? Hiszen Jászi Oszkárt idézte itt az előttem szólott képviselő úr. (Kertész Miklós: Jászi nem volt marxista!) Tudom ki volt Jászi Oszkár. Ott voltam a pécsi szabad tanítás kongresszusán. Méltóztassék elolvasni az 1918-i szabadtanítás kongresszusi naplóját. Itt azzal a világnézettel, amelyet Prohászka boldogult főpap, volt ' vezérünk képviselt Fényes Samuval és a többi
