Képviselőházi napló, 1931. XXII. kötet • 1934. május 01. - 1934. május 16.

Ülésnapok - 1931-270

70 Az országgyűlés képviselőházának 270, hogy e célra csupán 50-000 pengő irányozta­tott elő a költségvetésben és ezért ezek az agrogeológiai felvételek igen lassú ütemben haladhatnak csak előre. Függetlenül azonban ettől, sokkal előbbrevalónak tartom ezidősze­rint a tervgazdálkodásnak ezeket az előfelté­teleit, mint magát egy elsietett és talán majd a hozzáfűzött reménységeket be nem töltő terv­gazdálkodást megvalósítani. (Gr. Somssich Antal: 900.000 pengőt a spanyolországi konzul kapott öntözésre! Inkább erre a célra fordították volna ázt a pénzt! — Mai ásíts Géza: Azért kapta, hogy ne öntözzön!) A kedvezőbb értékesítés terén egyre job­ban fokozódik a jelentősége a belső piacnak, a belső fogyasztásnak, amelyet a kormányoz elmúlt esztendőben is eredményesen szolgált. Ttt elsősorban hálámat és köszönetemet kell ki­fejeznem a sok erőlködés és nehézség árán megteremtett fővárosi törvényjavaslatért, mert. a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság ettől a tervtől várja annak az áldatlan állapotnak a megszűnését, amely az egyes országok közé épített vámfalak mellé még a főváros és a vidék közá is ilyen vámfalakat emeltek. A belső fogyasztás emelése szempontjából nagy és elsőrendű fontosságú a különböző beruházá­soknak fokozottabb mértékben való beállítása. Nagy fontossággal bír az idegenforgalom alá­támasztása, amely idegenforgalom terén még számottevő eredményeket lehet produkálni. Ezt bizonyítja, hogy milyen örvendetesen ja­vult idegenforgalmunk a múlt esztendőhöz ké­pest már idén is. Am ennek előfeltétele,^ hogy az államvasutak menetrendje javíttassék, az útépítések fejlesztessenek és, — hacsak nagyobb és elsőbbrendű állami érdekeinkbe nem ütkö­zik — a vizumrendszer is lassan megszűn­tettessék. E nélkül ugyanis tényleg agilis ide­genforgalmat el nem tudok képzelni. Amikor ezekről megemlékeztem, nagyjá­ban bátor voltam vázolni azokat a tennivaló­kat, amelyek a kedvezőbb értékesítést vannak hivatva szolgálni. Es ha mindez változatlan intenzitású kereskedelmi politikára, továbbá pedig megbízható kereskedelmi lebonyolításra fog találni, amely kereskedelmi lebonyolítás gondosan fog őrködni, hogy a magyar export­cikkeknek és így elsősorban a magyar búzá­nak visszaszerzett jó hírneve konstans marad­jon, akkor nem kételkedem, hogy meg is lesz ezeknek az intézkedéseknek a kedvező hatása. összeállításom értelmében foglalkoznikívá­nok a mezőgazdaságot terhelő különböző ter­hek enyhítésének kérdésével is. És itt enged­jék meg, hogy három szemszögből foglalkozzam ezzel a kérdéssel: elsősorban az adókérdés szemszögéből, másodsorban az adósságok ka­mata és annuitása szempontjából, végül pedig a közismert agrárolló szempontjából. T. Ház! Ami az adóterheket illeti, erről igen sok szó hangzott el és azt hiszem, ebben a tekintetben mindannyian egy véleményen vagyunk, hogy egy átfogó és a megváltozott jövedelmezőségi viszonyokhoz simuló adóre­formnak elkészítése jóformán mulaszthatatlan dolog. Teljes mértékben megértem és osztom azonban a pénzügyminiszter úrnak azt az ag­godalmát, hogy a mostani viszonyok között, mikor a gazdaági konjunktúrák még állandóan fluktuálnak, egy ilyen átfogó adóreformnak el­készítése jóformán lehetetlen. Mégis szükség van erre, mert ennek az adórendszernek mai kivetési módja és megoszlása méltán adhat és szolgáltathat sok, elégedetlenségre alkalmat. ülése 1934. évi május hó 2-án, szerdán. Irányelvként talán azt volna szabad megálla­pítanom, hogy legyen az új adóreform egy­szerű. Mindannyian ismerjük azt az áldatlan állapotot, hogy még a tanult ember is alig is­meri ki magát a mai adórendszerben, annak a szegény embernek pedig, aki igazán midennapi kenyerét alig tudja megkeresni a rossz kon­junktúra közepette, nincs pénze ügyvédi költsé­gekre. Egy ilyen adóreform sokban hozzájá­rulna a lezüllött adómorál helyreállításához is. Mindezek mellett fel kell hívnom az igen t. kormány figyelmét arra, — örülök, hogy a földmívelésügyi miniszter úr éppen itt van -— hogy nem kellene-e ebben az esztendőben is ősszel az adógabona-rendszert újból életbelép­tetni, mint ahogy csinálták ezt tavaly. Termé­szetesen megfelelő magas árakat kellene érte biztosítani és ha a folyó adókat — mondjuk — nem is kívánja a pénzügyminiszter úr adó­gabona alakjában elfogadni, a hátralékok tekin­tetében talán lényeges eredményt lehetne elérni (Ügy van! jobbfelől.) és elérhetnők ezzel azt a célt, hogy éppen abban az időben, amikor igen számottevő kínálat rendszerint lenyomja a búza árát, ilyeténképpen ellensúlyozni lehetne annak árromboló hatását. A költségvetés összegének leszállítása ér­dekében is sok történt különösen a közigazga­tás racionalizálása terén, de ebben az irány­ban még fokozandó a munka. Meggyőződésem, hogy az autonómiáknál, különösen a városi autonómiáknál, lényeges megtakarítás érhető még el, mert hiszen elképzelhetetlen, hogy a folyton^folyvást olcsóbbodó tendencia mellett, az állami közszolgáltatások egyforma magas színvonalon álljanak, hanem feltétlenül követ­niük kell ezeknek a szolgáltatásoknak is az ol­csóbbodó tendenciát. Köviden csak az állam­vasutakra akarok rámutatni, mint az állam legdeficitesebb üzemére, ahol elkerülhetetlen a ma rendszeresített töméntelen kedvezmény megszüntetése, mert ez tűrhetetlen állapot. Ami a legsajnálatosabb jelensége az előttünk fekvő költségvetésnek, az az, hogy annak több mint 20%-a nyugdíjteher és több, mint 60%-a személyi kiadás. Ez olyan óriási teher a meg­csappant nemzeti jövedelemhez képest, amely­lyel megbirkózni a jövőben — félek — képte­lenek leszünk. Mindent el kell tehát követni ezeknek a terheknek csökkentésére úgyannyira, hogy hajlandó vagyok elfogadni Krüger igen t. képviselőtársamnak azt az indítványát, hogy ba másképpen nem, ideiglenesen, amíg vala­milyen jobb megoldást nem tudunk produ­kálni, azoknál, akiknek jövedelemadó-bevallá­sából kitűnik az, hogy gondtalan és nyugodt megélhetésük más úton és módon is biztosítva van, csökkentsék átmenetileg és progresszív módon a nyugdíjat. Más megoldást ezidősze­rint alig tudok elképzelni ezen a téren. (He­lyeslés jobbfelől.) Ezzel végeztem volna azzal a kérdés­komplexussal, amely az adózás köré csoporto­sul. Most legyen szabad áttérnem azokra a terhekre, amelyek különösen a gazdatársadal­mat adóssági kamatok és annuitások tekinteté­ben terhelik. (Az elnöki széket Bessenyey Zénó foglalja el.) El kell ismernem, hogy a kormány az el­múlt esztendőben e téren is számottevő köny­nyebbítéseket eszközölt. Legyen szabad utal­nom itt a rövid- és hosszúlejáratú kölcsönök kamatmérséklésére; legyen szabad hivatkoz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom