Képviselőházi napló, 1931. XXII. kötet • 1934. május 01. - 1934. május 16.
Ülésnapok - 1931-270
Az országgyűlés képviselőházának 270. ülése 1934. évi május hó 2-án, szerdán, Almásy László, Czettler Jenő és Bessenyey Zénó elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — A magyar állam költségvetése az 1934—35. számadási évre. Hozzászóltak: Molnár Imre, gróf Esterházy Mórié, báró Urbán Gáspár, Fenyő Miksa, Payr Hugó, Kertész Miklós, Patacsi Dénes, Farkas Tibor.. — A következő ülés idejének és napirendjének megállapítása. — A pénzügyminiszter írásban válaszolt Eckhardt Tibornak a gyufakartel tárgyában előterjesztett interpellációjára. — Interpellációk : Tauffer Gábor — a pénzügymmiszterhez és a kormányhoz — az 1931. évi 5%-os deviza-kölcsön visszafizetése tárgyában. — vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre — a földmívelésgyi miniszterhez — a vasmegyei bogáti uradalom befagyasztott parcellázása ügyében. — Hegymegi Kiss Pál — a belügyminiszterhez — a debreceni közigazgatási vizsgálat és a Vásáry-család bérleti ügye tárgyában. — A belügyminiszter válasza. — Az interpelláló képviselő víszonválasza. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen voltak: Itnrédy Béla, Kállay Miklós, vitéz Keresztes-Fischer Ferenc. (Az ülés kezdődik délután 4 óra 1 perekor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Frey Vilmos jegyző úr, a javaslatok mellett felszólal ókat jegyzi Herczegh Béla jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Petrovics György jegyző úr. Bemutatom a t. Háznak a Felsőház elnökének átiratát, amelyben tudatja, hogy a Felsőház a m. ikir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szervezéséről szótó törvényjavaslatot a Képviselőház szövegezésében változtatás nélkül elfogadta. A bejelentést a Ház tudomásul vészig az ilyen módon létrejött törvényt pedig további alkotmányos eljárás céljából a miniszterelnök úrhoz fogom áttenni. Napirend szerint következik az 1934/35. évi állami költségvetés folytatólagos tárgyalása, (írom. 729.) Szólásra következik Molnár Imre képviselő úr, aki ibeszédének elhalasztására előző ülésünkön halasztást kapott. Molnár Imre képviselő urat illeti a szó. Molnár Imre: T. Képviselőház! (Halljak! Halljuk!) Mielőtt felszólalásom tulajdonképpeni tárgyára rátérnék, a fennálló gyakorlat folytán foglalkozni kívánok előttem szólott igen tképviselőtársamnak, Rakovszky Tibor képviselő úrnak beszédével. T. képviselőtársam igen tartalmas és mélyenjáró beszédét azzal kezdte, hogy sokban egyetért 'az előtte felszólalt képviselőtársával, csakhogy ő más konklúzióra jutott. Én is azzal kezdem beszédemet, az ő beszédére vonatkoztatva, hogy sajnos, beszédidőm rövidsége miatt nem térhetek ki annak mindenKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ XXII. egyes pontjára s azért csak beszédének egyes részletkérdéseivel foglalkozom. Két nagy horderejű kérdéssel azonban már elöljáróban kívánok foglalkozni. Egyik a restauráció kérdése. E tekintetben nem írhatom alá Rakovszky Tibor igen t. képviselőtársamnak azt a megállapítását, hogy történelmi motívumok a^ restauráció kérdését annyira előtérbe hozták volna, hogy ez immár aktuálissá vált- Magával a legitimista elmélettel szemben pedig hivatkozom Ottó királyfinak a világsajtóban azonos szövegezésben megjelent nyilatkozatára, amely szerint azt mondta volna állítólag, hogy a trón betöltésének kérdését régi alapon ő sem tartja megoldhatónak. Ebből a nyilatkozatból csak arra lehet következtetni, hogy Ottó királyfi maga is feladta a pragmatica sanctióra alapított közjogi elméletet. (Fenyő Miksa: Ez nem valószínű!) Ezen ne vitatkozzunk, t. képviselőtársam. Rakovszky Tibor t. képviselőtársam a restauráció kérdését egyébként az integritással hozta kapcsolatba. Sem én, sem annak a kerületnek a lakossága, amelyet képviselni szerencsés vagyok, nem legitimista. (Grieger Miklós: Majd meglátjuk. Odamegyek legközelebb!) Kijelentem azonban, hogy ha azt látnám, hogy a restauráció kérdése vitális nemzeti érdeket jelent, (Ügy van! Ügy van! a balközépen.) ha a restauráció egyben a haza restaurációját is jelenti, ha nemzetközi bonyodalmak, kockázatok nélkül megvalósítható, úgy a Tiszántúl népe, amely nem legitimista, hazafiúi kötelességgel fog meghajolni a sarus rei publicae előtt. (Éljenzés 1 és taps a balközépen.) A másik kérdés a választójog kérdése. A miniszterelnök úr és pártom programmjukká tették a választás titkosságát, tehát ebben a kérdésben különbség köztünk nincsen. Nincs közöttünk különbség a választás időpontjára nézve sem. Pártunk a hazafias kötelesség lelkiismeretes teljesítésének teljes tudatában bár- mikor kész a választók elé kiállani . 9