Képviselőházi napló, 1931. XXII. kötet • 1934. május 01. - 1934. május 16.

Ülésnapok - 1931-278

Az országgyűlés képviselőházának 27 fajtánktniaik és nemzetünknek, ha ehhez a kérdéshez bizonyos túlzott szemermetességből nem kívánunk hozzányúlni'. Igenis foglalkoznunk kell ezzel a kérdéssel a nemzeti konzervatívizmuis gondolatában és' fajtánk iránt érzett jószándékkal, mert csak így tudjuk a kérdést helyesen nyugvópontra juttatni. A gazdavédelem kérdésének csak egyetlenegy részével kívánok foglalkozni. Itt ismételten ki kell hogy emeljem azt, hogy a gazdavédelmi rendeletek igenis sok jót tettek, sok gazdán, nemzetünk és fajtánk sok szerencsétlen tagján segítettek. Kétségtelen azonban az is, hogy minden olyan rendelkezésnek, amely a gazdasági élet szabadságába és rendjébe akar erőszakosan belenyúlni, mert kénytelen belenyúlni, két éle van. Az ilyen fegyver bizony másfelől sebez is. (Úgy van! Ugy van! a jobboldalon,) Ennek a sebzésnek a hatását enyhíteni kell. Es itt ismét a bankok figyelmébe kell ajánlanom valamit, azt, hogy nem szabad egészen kihasználni ezt a helyzetet. Mert ma úgy áll a dolog, hogy a gazdavédettség következtében az el nem adósodott gazda sem tud hitelt kapni. Arról nem is beszélve, hogy a védett gazdával nem állnak szóba. Akármilyen 10.000 holdas tehermentes földbirtokos próbáljon akár csak 5000 pengős kölcsönt is akár személyi hitel, akár betáblázott hitel formájában felvenni, a bankok vele sem állnak szóba, mert azt mondják, nem lehet tudni, hogy holnap a kormány ismét milyen védelmi intézkedéseket csinál. Ez nem járja, ez nem mehet így tovább. A hitelélet ilyen módon való megölésének meg kell keresni az ellenszerét, mert ez csakugyan megölése a gazdasági életnek. Megengedem, hogy a védett birtokosokkal szemben a tartózkodás indokolt, de a nem védett, a teljesen konszolidált és helyesen gazdálkodó birtokosokkal szemben a bankoknak ez a tartózkodása nem indokolt, és ennek valahogyan meg kell keresni az ellenszerét. Az igazságügyminiszter urat csak arra kérem, hogy azok mellett a bölcs rendelkezések mellett, amelyekkel a gazdavédelmi alaprendeletet kiegészítette az élet követelményeinek megfelelően, méltóztassék igyekezni megcsinálni az egyezségi eljárás szabályozását is. És itt bölcs figyelmébe ajánlom a t. miniszter úrnak azt, hogy az egyezségi eljárás kodifikálását nem úgy szeretném elképzelni, hogy egy külön országos szervet és egyéni elhelyezkedési alapot teremtsünk, hanem az országos hitelvédő egylet mintájára országos gazdahitelvédő egylet formájában gondolnám és képzelném a kérdést megoldhatónak, és pedig ugyanabban a keretben, amely keretben az országos hitelvédő egylet is elfér. Természetesen oda megfelelő szakembereket kellene delegálni, az az elgondolás azonban, — amint azt sokaktól hallani lehet — hogy ott majd végzett gazdatisztek és nem tudom kik fognak majd elhelyezkedni, a^ gazdatársadalomnak sem volna érdeke. Bízom az igazságügyminiszter úr bölcseségében, hogy ennek a rendezésnek az útját meg fogja találni. T. Képviselőház! Galoppban igyekeztem eleget tenni annak a kötelezettségemnek, hogy ezekhez a kérdésekhez hozzászóljak. Ismételten kijelentem, hogy különben a költségvetést a kormány és az igazságügyminiszter úr személye iránt érzett bizalomnál fogva elfogadom(Elénk helyeslés a jobboldalon. — Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Minthogy a napirend tárgyalására szánt idő letelt, a vitát megszakítom és előterKÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XXII. '. ülése 1934- május 16-án, szerdán. 517 jesztést teszek a t. Háznak legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap d. u. 4 órakor tartsa, és annak napirendjére tűzessék ki az egyes tárcák költségvetésének folytatólagos tárgyalása. Van-e valaki a napirendi javaslathoz szólásra feljegyezve? Patacsi Dénes jegyző: Feliratkozva nincsen senki. Elnök: Kíván-e valaki a napirendi javaslathoz szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e napirendi javaslatomat elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, ily értelemben mondom ki a határozatot. Következik az igazságügyminiszter úr írásbeli válasza Melczer Béla képviselő úrnak 1934évi április hó 20. napján a battonyai villamossági vállalat ügyében előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az igazságügyminiszter úr írásbeli válaszát felolvasni. Patacsi Dénes jegyző (olvassa): »Dr. Melczer Béla országgyűlési képviselő úrnak az 1934. évi április hó 20. napján előterjesztett írásbeli interpellációjára írásbeli válaszomat a következőkben van szerencsém megadni: A Battonyai Hengermalom és Villamossági Művek Közkereseti Társaság tulajdonosai, elsősorban Kallós (Kohn) Sándor gépészmérnök ellen a szegedi kir. ügyészség többek panasza alapján nyomozást tett folyamatba. Az 1933. évi november hó 25. napján 41.561/1. M. IV. szám alatt kelt rendeletemmel bekívánt jelentése szerint a kir. ügyészség a, helyszínén szakértő közbejöttével foganatosított nyomozás során megállapította, hogy Kallós Sándor az 1922. évben, — amikor a villamosvállalat jelenlegi tulajdonosainak kezébe került — az ezidőszerint állítólag Párizsban tartózkodó Vogel István nevű műszerész közreműködésével a fogyasztó közönségnél beállított áramszámlálókat átjayíttatta, s azóta állandó a panasz a túlmagas villanyszámlák miatt. A meghallgatott szakértők átvizsgáltak a telep gépeit, az áramszolgáltatás eszközeit, továbbá 49 áramszámlálót és e vizsgálat során 22 olyan áramszámlálót találtak, amelyek a fogyasztók kárára, a megengedett határon tul, lényegesebb eltérést mutattak. így például a járásbírósági áramszámláló 64%-kal több aramfogyasztást mutatott ki a ténylegesnél a fogyasztó kárára és a vállalat javára. A kir. ügyészség a terhelt kérelmére elrendelte a hibásnak és gyanúsnak talált árammérő óráknak törvényszéki szakértő közbejöttével való belszerkezeti megvizsgálását. Ugy ez a szakértői vélemény, valamint az ellentétes szakvélemények folytán szükségessé vált pótszakértői vélemény beérkeztek es az ezekkel összefüggésben szükségessé vált nyomozáskiegészítés is befejezést nyert. , Az 1934. évi április hó 27. napján befejezett nyomozás iratai ezidőszerint érdemi elintézés céljából az előadó kir. ügyész kezén vannak. A kir. ügyészséget utasítottam az ügynek sürgős és soronkívüli elintézésére. r Kérem válaszom tudomásulvételét. Budapest, 1934. évi május hó 11-én. Lazar Andor s. k.« .',».,"'. Elnök: Az interpelláló képviselő ur nincs jelen. Következik a határozathozatal. 73