Képviselőházi napló, 1931. XXII. kötet • 1934. május 01. - 1934. május 16.

Ülésnapok - 1931-278

Az országgyűlés képviselőházának 278. ülése 19 3 A május 16-án, szerdán. 501 Bajcsy-Zsilinszky Endre: Egyszerű, munkásemberek százával!) akik semmi egyebet nem tettek, minthogy kenyerüket akarták becsülettel megszerezni. (Malasits Géza: Ahhoz a fajhoz tartoztak, amelyből Jézus származott-) Nemcsak azokat, hanem színészeket, színésznőket artistákat, olyanokat, akik odakint Németországban találtak kenyeret, vagy olyan embereket, akik más foglalkozási ágban találtak Németországban kenyeret, Németországból egynesen eltávolították, a legtöbb esetben akként, hogy egész egyszerűen a munkalehetőségeket vonták meg tőlük. e En azonban ma nemcsak erről akarok beszélni, hanem arról is, hogy igenis a világon minden kormánynak kötelessége saját állampolgárainak vagyonát megvédelmezni. Én állítom azt, hogy Németországban az utóbbi időben* az ott letelepedett magyar állampolgárokkal szemben olyan gyakorlat kapott lábra, hogy különféle címeken, nem is politikai okokra hivatkozva, hanem ahol már nem tudnak politikai okokra hivatkozni, ott igenis kitalált bűncselekményekre való hivatkozással teszik lehetetlenné a magyar állampolgárok életét. Példának okáért, akinek odakint vállalkozása van, az ellen azon a címen indítanak eljárást, hogy nyolc vagy kilenc esztendővel ezelőtt egy 100 vagy 200 márkára vonatkozó adóbejelentést nem tett meg és vállalatát gleichschalte! ják. Tudok például egy hatalmas nagy magyar vállalatról, — a napokban a külügyminiszter úrhoz ebben a tárgyban levelet is intéztem — amely vállalat 80%-ig magyar ember kezében van. Ezt a vállalatot részben gleichschaltolták, most pedig ennek a szerencsétlen embernek kezéDŐl, aki ellen semmiféle politikai okot nem tudnak felhozni, egész élete munkájának eredményét !ki akarják venni. Ügy tudom, hogy minden államnak kötelessége saját állampolgárainak vagyonát megvédelmezni; hiszen az a vagyon az illető állam vagyonának, a jelen esetben a magyar nemzeti vagyonnak egy része. Én tehát kérem az igen t. miniszter urat, — akiről nem tudom, hogy milyen befolyása van a német kormánynál — hogy mindenesetre méltóztassék utasítani a berlini magyar követséget, hogy találja meg a szívét azokkal a magyar állampolgárokkal szemben, akiket Németországban exisztenciájukból akarnak kiforgatni és abban az esetben, ha egy magyar állampolgár megjelenik az ottani magyar követségen, a magyar követ tartsa kötelességének, hogy az illető magyar állampolgár érdekében eljárjon és ne engedje magát a német hatóságok által azonnal elutasíttatni azzal, hogy az illető magyar állampolgár ilyen és ilyen vétséget követett el. Mert — ismétlem — az a vagyon, amelyet odakint magyar állampolgároktól különféle ürügyek és címek alatt elkonfiskálnak, a magyar nemzet vagyonának egy része. Ha mi olyan nagy mértékben konciliánsak, udvariasak és figyelmesek vagyunk a német követ úr látogatásaival szemben, akkor mi a magunk részéről megkívánhatjuk, hogy amikor ebben az országban jó dolga van, jó dolga volt és úgy tudom, hogy jó dolga is lesz a német állampolgároknak, Németországban a magyar állampolgárokkal szemben legalább azt a viszonosságot tanúsítsák, hogy különféle címeken ne üldözzék őket. A címet nem fogadom el. (Helyeslés a báloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Nincs feliratkozva senki. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az 1. címet elfogadni? (Igen!) A Ház az 1. címet elfogadja. Következik a 2. cím. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Esztergályos János jegyző (olvassa a 2. címet, amelyet a Ház hozzászólás nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a Ház a külügyi tárca költségvetését részleteiben is letárgyalta. Napirend szerint következik az igazságügyi tárca költségvetésének tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Őrffy Imre előadó: T. Ház! A megnehezült gazdasági viszonyok folytán beállott pénzügyi helyzet valamilyen metamorfózist teremtett a tárcák költségvetésénél is a tekintetben, hogy az eddigi rendszertől eltérőleg az előadók a tárcához tartozó intézmények ismertetése mellett nagyobb súlyt fektetnek a tárcák pénzügyi helyzetére. Ez a szempont teszi nekem is kötelességemmé, hogy mielőtt röviden áttérek a tárcához tartozó intézmények ismertetésére, egy-két adatot ismertessek a Ház előtt ennek a tárcának financiális részét illetően. T. Ház! (Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Abszolút számok ismertetése fárasztó és nem is mindig tanulságos. Több, mint tíz év óta azt a rendszert követem, — és úgy látom, követi igen sok előadótársam — hogy arányszámokkal dolgozom, magyarán mondva, százalékos számokkal, mert ez ad tiszta képet az összehasonlítás tekintetében. Ha be próbálom illeszteni az igazságügyi tárcát az általános költségvetési keretbe, az első szám, amelyre kíváncsinak kell lenni a jelenlegi helyzetben, — amely a takarékosság jegyében áll és amelyben minden előadó először azt nézi szorongó szívvel, hogy a tárca kiadási tételei az előző évvel szemben mennyivel csökkentek — az az arányszám, amely a költségvetés általános közigazgatási tételével szemben mutatkozik. Ezt az arányszámot 2-39%-ban jelölhetem meg, ami azt jelenti, hogy az összes tárcák kiadási tételei az előző költségvetési évvel szemben 2-89%-kai csökkentek. Ha ezzel a számmal szemben az igazságügyi tárca csökkenési tendenciáját keresem, akkor egy 2'9%-os arányszámot kapok, amelyet azonban korrigálni kell, mert ha méltóztatik megnézni a tárca sommázati tételét, ott az újabb rendszer folytán a nyugellátások külön szerepelnek. Ha a nyugellátásokat hozzáveszem a tárca összkiadásaihoz, egy 48 millió pengős tételt ^ kapok. Ha ezt összehasonlítom az előző év kiadásaival, akkor lényegesen kisebb arányszámot kapok, amely 1-69%-kai fejezhető ki; vagyis röviden szólva ennek a tárcának csökkenési tendenciája kisebb, mint az összköltségvetés csökkenése. Ez tulajdonképpen örvendetes volna, legalább is az előadó részére, aki illik, hogy tárcájával szemben azt a szimpátiát, szeretet és odaadást tanúsítsa, amellyel az előadónak saját tárcájával szemben viseltetnie kell. Mégis úgy érzem, hogy az összehasonlítás nem volna teljes, ha nem néznénk egy másik arányszámot is. Ez a másik arányszám abban jut kifejezésre, hogy az igazságügyi tárca összes kiadási tételeit arányba állítjuk az illető költségvetés köz-