Képviselőházi napló, 1931. XXII. kötet • 1934. május 01. - 1934. május 16.

Ülésnapok - 1931-276

368 Az országgyűlés képviselőházának hogy az átalakítások száma 446, 510, 473 és 516 volt, vagyis szintén olyan számsort mutat, amely emelitedő irányzatú, s hogy termeltetett évente átlag e négy év alatt 4600 lakás, és míg Budapest évi lakószaporulatát a statisztika 0 ' 83 százalékra teszi, ami egy millió embernél kereken 8300 ember. Ez a 8300 ember és a 4600 lakás egymással körülbelül mégis arányban vannak. Hogy mit tesz a 30 évi adómentesség megvonása, azt is igazolja a fővárosi statisztikai hivatalnak az építési engedélyek kiadásáról szóló első harmadévi jelentése. Május l-ig a múlt évben és ebben az esztendőben a következő lakásépítési engedélyek adattak ki: öt- és hatemeletes lakóházak: tavaly 8, az idén 4; kéthárom- és négyemeletes bérházak: tavaly 57, az idén csak 17; egyemeletes bérházak: tavaly 33, az idén 22; egyemeletes családi házak: tavaly 31, az idén csak 4; földszintes családi házak: tavaly 282, az idén csak 129; vagyis lakóházra kiadott építési engedély május l-ig tavaly 411,. az idén 176, vagyis 43%-kal csökkent a lakásépítési tevékenység. (Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi minisztetr: Ez természetes, mert lejárt a kedvezmény! De 30 évig nem építettek ilyen tempóban, csak kapuzárás előtt!) A statisztika azt bizonyítja, hogy a miniszter úr abban is tévedni méltóztatik, hogy nem építettek ebben a tempóban. A múlt esztendőiben a 30 éves adómentesség utolsó esztendejében sem volt jobban foglalkoztatva az építőipar, mint 40 százalékban s az építőipar 60%-a még tavaly sesm kapott foglalkoztatást. Ha ez most újabb 45%-kai csökkent, akkor a 45 százaléknak, csak 40%-a, tehát összesen 18% dolgozik ma az építőiparból. (Mozgás.) A butiapesti építőmesterek közül a legutóbbi négy évben dolgozott 314, azután 325, azután 351, s az után 385, vagyis szépen emelkedő vonal volt, amely most hirtelen leesik. Az építőmunkások közül a szakmunkások tekintetében dolgozott 2470, azután 2327, azután 2288, azután 2113, tehát itt egy kielégítő vonalat látunk. A napszamos munkások közül — a részletes adatokat nem olvasom fel — átlagban 8000 dolgozott, tehát összesen az építőmunkásoknak csak 48, 40, 45 és 42%-a dolgozott. Ha most még leszáll az építőmunkások foglalkoztatása, akkor csak körülbelül 20% lesz az, amely munkát kap. De azok a munkások is, akik munkában voltak, aránylag kis munkát kaptak, amennyiben a legtöbbet foglalkoztatott építőmesterek is esak 3—5 munkást foglalkoztattak: 5—10 munkást alig 20%, s 40-nél több munkást csak öt építőmester foglalkoztatott a múlt esztendőben átlagban. Ez olyan kis kvantum, amely azt mutatja, hogy az építőipar még a múlt évben sem 'érte el azt a virágzási fokot, amelyet tőle vártunk, és amely tényleg lakástúltermelésre vezethetett volna. Csak mellékesen említem meg, hogy téglából 1932-ben elfogyott 91 millió, s ez a múlt évben leszállt 81 millióra, cementből 1932-ben elfogyott 6800 vágón, ez leszállt 1933-ban 6000 vagonra, mészből 1932-ben elfogyott 3000 vágón, ez leszállt 1933-ban 2450 vagonra, tehát a felhasznált építőanyagok mennyismége is erőteljesen csökkent. (Müller Antal: Az ára nem szállt le!) Itt megkell állnom egy pillanatra, mert az építő ipart a, nemzet szempontjából, amelyet az ajkakon annyiszor hallunk emlegetni, a legnemzetibb munkának kell mondanom. Ez az ipar külföldi anyagot nem használ, vagy legalább is alig használ. Az építőiparban szükséges anyagok termelése itt történik az országban, az 276. ülése 1934 május 14-én, hétfőn. építőipar anyagainak termelése, szállítása és feldolgozása mindenütt magyar kezeket és eszközöket foglalkoztat, tehát az építőiparnak a nemzeti munka jelszavával való felemelése szintén elsőrendű kötelessége a kormánynak. T. Ház! Most jön egy építőipari fázisadó, amelynek a kulcsa óriási magas, sokkal magasabb, mint amilyen eddig volt, amikor több kezen ment át az építőipari anyag. Ez a fázisadó egy újabb drágító tényező, amely igenis alkalmas arra, hogy az építtető kedvét szegje és nemcsak, hogy kedvét szegje, hanem a jövedelmezőség határát is megingassa. Ennek következtében a fázisadó életbeléptetése még ' csak osökenteni fogja az építőipar tevékenységét és nehézségeket támaszt abból a szempontból is, hogy a miniszter úr az építőipari fázisadót a szezon közepén, június, vagy július 1-én akarja életbeléptetni, amikor már bizonyos munkák le vannak kötve és e lekötött munkák elszámolása az időközben életbeléptetett és az építte tőre áthárítható fázisadó révén rendkívüli nehézségeket fog okozni. Nagy örömmel hallottuk a miniszter úrtól, hofv az új közszállítási szabályzatot a közeljövőben, június 1-én életbelépteti. Ez végtelenül üdvös, hasznos és régen várt intézkedés. Kernel jük, hogy ez az új közszállítási szabályzat teljesen kiírtja a vállalkozói irrealitást s tökéletesen biztosítja a vállalkozóknak a hatóságok előtti egyenlőségét s biztosítja és elose gíti a tisztviselők számára az odaítélésnek étfy olyan megnyugtató formáját, amely mindenkire nézve, aki a közszállításban részt vesz» i^efi n y up. tatásul fog -szolgálni. Nagyon szeretném, ha a .miniszter úr egy lépéssel tovább menne és megcsinálná az építési és szállítási feltételek revízióját is. Ezekhez az építési és szállítási feltételekhez igazodik ma, különösen elszámolás tekintetében, mint^ jogforráshoz, nemcsak a köz-, hanem a magán építkezés is, holott bizony ezek az építési és szállítási feltételek ma már elavultak. A^sok új szerkezet, a sok új műszaki találmány és a mai építési mód ezeket a régi építési és szállítási feltételeket teljesen kiforgatta a sarkakból. A székesfőváros a maga részéről már a múlt esztendőben megcsinálta ennek a revízióját, s nagyon kérem a miniszter urat, méltóztassék ezeknek a szállítási és építési feltételeknek a revízióját a maga hatáskörében is megcsinálni, mert míg a székesfőváros szállítási és építési feltételei csak a székesfővárosra irányadók, addig a ^kereskedelemügyi miniszter úr által megállapítottszállítási és építési feltételek az egész országban érvénnyel bírnak és a bíróságok előtt is mint egyedül bizonyító és irányadó jogforrások szerepelnek. Nagyon helyes volna, ha a költségvetési kiírások normalizálásáról is méltóztatnék gondoskodni, arról, hogy egy . költségvetési kiírás alatt mindenki ugyanazt érthesse- Roppant egyszerű dolog egy racionalizálást végezni ezen a téren is. Nem szükséges, hogy minden egyes kiíró hatóság és minden egyes kiíró magánépítész a saját szövegezésében és a saját frazeológiájában ismertessen, illetve írjon körül normál dolgokat; sokkal egyszerűbb volna, amint ez másutt is megvan, ha a hatóságok maguk írnák elő minden egyes építési munka nemének a normáltípusát és ez lenne azután kötelező úgy az országos, mint a magánépítkezésben egyaránt.