Képviselőházi napló, 1931. XXII. kötet • 1934. május 01. - 1934. május 16.

Ülésnapok - 1931-276

Az országgyűlés képviselőházának 276. ülése 1934. évi május hó 14-én, hétfőn, Almásy László, Czettler Jenő és Bessenyey Zénó elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Az 1934/35. évi állami költségvetés kereskedelemügyi tárcája. Felszólaltak : Görgey István előadó, Fábián Béla, Söpkéz Sándor, Petrovácz Gyula, Őrffy Imre, Kabók Lajos, Gáspárdy Elemér, Sándor Pál, Körmendy Mátyás, Magyar Pál, Éber Antal, Kertész Miklós, Scheuer Róbert, Müller Antal, Felmer Pál, gr. Somssich Antal, Tóth Pál. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen voltak: Fabinyí Tihamér, lmrédy Béla. (Az ülés kezdődik d. u. i óra 3 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést megnyitom. A niai ülés jegyzőkönyvét vezeti Herczegh Béla jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Pataosi Dénes jegyző úr. a Javaslatok ellen felszólalókat pedig jegyzi Esztergályos János jegyző úr. Bemutatom a t Háznak gróf Festetics Sándor képviselő úr levelét, amelyben a házszabályok 103. §-ának (2.) bekezdésére való utalással bejelenti mentelmi jogának az enyingi főszolgabíró által történt megsértését. A bejelentést a házszabályok 103. §-ának (2.) bekezdése értelmében a mentelmi bizottsághoz utasítom. Napirendünk szerint következik a kereskedelemügyi tárca költségvetésének éis a vele kapcsolatos állami üzemek költségvetésének tárgyalása. Az előadó Görgey István képviselő úr, őt illeti a szó. Görgey István előadó: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A kereskedelemügyi tárca és az alája tartozó három legnagyobb állami üzem költségvetésének ismertetését rendkívül nagy és elágazó voltára való tekintettel előadói beszédemben igyekezni fogok a lehető legrövidebbre szabni, hogy a házszabályok által megszabott időn belül azon képviselőtársaimnak, akik a tárcához hozzá szándékoznak szólni, minél több idő álljon rendelkezésükre a tárca körébe tartozó kérdésekkel foglalkozni. Ez alkalommal tehát mellőzni fogóim azokat az általános gazdaságpolitikai megállapításokat, amelyeket a múltban mint ennek a tárcának előadója mindenkor megtenni bátor voltam, hiszen a kereskedelemügyi miniszter úr előadandó expozéjában bizonyára mindazokat a kérdéseket KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XXII, érinteni fogja, amelyek ma a gazdasági világot érdeklik ás rá fog mutatni azokra a módokra és eszközökre, amelyekkel a kormányzat igyekszik Magyarországot és Magyarország gazdasági életét a jelenlegi válságból kivezetni. Csupán annak a megállapítására szorítkozom tehát, hogy amikor egy évvel ezelőtt ugyancsak erről a helyről bátor voltam ismertetni a kereskedelmi tárca költségvetését, még nyomát sem láttuk a gazdasági válság javulásának és ehhez képest a költségvetés múlt évi tárgyalásakor a költségvetés kereteit igyekeztünk a lehető legszűkebbre méretezni és a takarékosságban elmenni addig a határig, ameddig csak el lehetett menni. Ezzel szemben ma határozottan meg kell állapítanunk, hogy bizonyos gazdasági tereken már a javulás jelei tapasztalhatók; a javulás pozitív jele az optimizmus is. Igen nagy erkölcsi erőnek látom ezt az optimizmust, amelyet Magyarországon ma már minden téren tapasztalhatunk, mert ez az optimizmus azért nagyon fontos, t. képviselőtársaim, mert optimizmus nélkül nem lehet semmit sem alkotni, nem lehet üzleti vállalkozásokba belemenni! Ez az optimizmus szükséges ahhoz, hogy a gazdasági élet vérkeringése újból meggyorsuljon. I Kétségtelen, hogy ehhez az optimizmushoz Magyarországon nagyban hozzájárultak azok a gazdasági eredmények, amelyeket a kormánynak a nehéz viszonyok közepette is sikerült elérnie. Nem akarok az elmúlt év fontosabb gazdaságpolitikai eseményeire rámutatni, csak a legutóbbi igen nagy jelentőségű római paktumra utalok, amely azért jelentős, mert három állam kormányfője üzent hadat ezen a római konferencián az egyre erősebbé váló autarchikus ' gazdaságpolitikának. Ebből biztató jelét láthatjuk annak, hogy ennek az irányzatnak a jövőben mégis csak meg kell változnia és ennek rövidesen gazdaságilag is gyakorlati eredményeit fogjuk látni, mert kétségtelen, hogy ha a mérleget felállítjuk, hogy melyik termelési ág szenvedte meg a legnehezebben a gazdasági válságot, akkor teljes objektivitással meg kell 51