Képviselőházi napló, 1931. XXII. kötet • 1934. május 01. - 1934. május 16.

Ülésnapok - 1931-274

288 Az országgyűlés képviselőházának 2 mai helyzet mellett a vízfolyások mentén mé­telyterjesztő mocsaras területek adódnak, míg kellő rendezés mellett ezek a termékeny völ­gyek dús szénatermő területekké változtatha­tók át. A vízmosások megkötésére szolgáló költsé­get is 10.000 pengővel emelte a földmívelésügyi miniszter úr a multévi előirányzattal szemben­Azonban ezt a költségelőirányzatot is rendkí­vül csekélynek kell mondanom, mert hiszen kü­lönösen a Bükkben és a Hegyalján óriási kár­tételekkel állunk szemben és ezek a vízmosások sok esetben kultúrterületeket, sőt iskolákat, templomokat és más középületeket is veszélyez­tetnek. \ Tisztelettel kérem a földmívelésügyi mi­niszter • urat, hogy miután most már a költség­vetés tételein változtatni nem tud, majd a költ- ; ségvetésen kívüli összegekből talán adandó al- j kálómmal ínségmunkák során, szíveskedjék i gondoskodás tárgyává tenni, hogy ezek az ál- ! lami kezelés alatt nem álló folyóvizek és víz- I mosások minél előbb rendeztessenek. Gróf Esterházy Móric t. képviselőtársam- ! mai ellentétben, én örömmel üdvözlöm azt a ! kezdeményezést, amelynek első nyoma a kö- ï vetkező évi költségelőirányzatban található, ! tudniillik azt, hogy a földmívelésügyi kor­mányzat 40.000 pengőt vett fel az öntözési mun­kálatok megkezdésére. (Erdélyi Aladár közbe­szól.) Erdélyi Aladár t. képviselőtársam meg­ijedve teszi össze két kezét, én pedig azt mon­dom, hogyha ez a most elvetett mag kellő gon­dozásban részesül, akkor ebből közgazdasá­gunkra nagyon előnyös dolog fog kinőni, mert az öntözött, belterjes birtokok százai vagy ez­rei jöhetnek létre ilyen módon, ha a kormány­zatnak módjában lesz a jövő évben és a követ­kező esztendőkben minél nagyobb összegeket fordítani ennek a fontos problémának a meg­oldására. (Erdélyi Aladár: Összecsaptam a ke­zemet, hogy 40 pengővel mit lehet majd el­érni —) T. Ház! Legyen szabad felhívnom az igen t. földmívelésügyi miniszter úr figyelmét arra a körülményre is, hogy a költségvetésben egy 20.000 pengős tétel szerepel, amely úgy van előirányozva, hogy a vizügyi szolgálat terén megtakarításokat óhajt a földmívelésügyi mi­niszter úr elérni. Nem ismerem ennek a szerve­zetnek a belső életét, nem tudom, hogy talán a segédmunkaerők között lehet-e megtakarítást elérni, de annyi bizonyos, hogy a létszám a vizimérnökök karában, amely igazán nagy lel­kiismeretességgel és elismerésreméltóan telje­síti kötelességét (Erdélyi Aladár: A legkivá­lóbban! Európai nívón áll!) már nem csökkent­hető. Rendkívül örülnék, ha a földmívelésügyi miniszter úr erre azt a választ adhatná, hogy ez a csökkentés nem a vizimérnökök létszámá­nak csökkentésével áll kapcsolatban. Legyen szabad pár szót szólnom a búza ár­alakulásának a kérdéséről is, Sajnos, úgy néz ma ki a helyzet, hogy talán nem lesz szük­ség egy konstrukció kiépítésére, mert az Űr­Isten hosszú időn keresztül asszállyal sújt ben­nünket és lehetséges, — ne adja az Üristen — hogy nagyon kevés búzafeleslegünk legyen. Az igen t. földmívelésügyi miniszter úr azonban mindenesetre gondoskodjék arról, hogy minden körülmények között egy olyan megoldás álljon rendelkezésre, amely a magyar mezőgazdaság részére megfelelő búza és terményárakat biz­tosít. Szerény nézetem szerint 16 pengő lenne az a minimális ár, amelyet a gazdának egy 7A, ülése 193A május 8-án, kedden. métermázsa búzáért a helyszínen biztosítani kell. Ezzel kapcsolatban azonban nélkülözhe­tetlenül^ szükségesnek tartom, hogy az idei meglévő készletek felvétessenek. Kimondom nyíltan, hogy ebben az esetben még a rekvirá­lástól sem riadnék vissza. (Ellentmondások a baloldalon.) Ne^ méltóztassanak megijedni, nem olyan rekvirálásokra gondolok, amilyenek a múltban voltak^ (Erdélyi Aladár: Evés iközben jön meg az étvágy.) Méltóztassanak csak meggondolni, hogy kinél van ma Magyarországon búza­készlet. Vagy a kereskedőnél, aki spekulációra vette, vagy pedig olyan gazdánál, aki nem szo­rult rá, hogy nemzeti ajándékot kapjon azért, mert a kormány a következő termésű búza árát fölemeli. (Élénk helyeslés és taps a jobbolda­lon.) Általában a magyar mezőgazda búzakész­letét eladta ősszel, amikor adót kellett fizetnie, vagy eladta később, a tél folyamán, de min­denesetre alacsonyabb áron adta el, mint a milyen árakat most a tőzsde jegyez. Éppen ezért azt kérem az igen t. földmívelésügyi mi­niszter úrtól, méltóztassék felhívást kibocsá­tani, hogy legyen köteles minden gazda és minden kereskedő záros határidőn belül beje­lenteni a nála .tároló készleteket. Ezeket a kész­leteket méltóztassék a mai tőzsdei áron, de maximálisan a bolettával együtt az államnak 12 pengőért t métermázsánként megvásárolni. Aki nem adja be ezt a készletet, attól tessék olcsóbb áron elrekviráltatni, mert ha van va­lakinek joga keresni a tavalyi termésből fenn­maradt búzán, az ne legyen a spekuláns, ha­nem legyen a magyar állam! (Helyeslés a jobboldalon.) Ezzel a kérdéssel kapcsolatban felhívom a mélyen t. földmívelésügyi miniszter úr figyel­mét arra is, hogy éppen a sorozatos csapá­sok, a téli fagykárok, a .téli rovarkárok és a tavaszi egyéb károsodások folytán lesznek vidékek az országban, ahol ínség fog beállani. Akkor ne méltóztassék megengedni, hogy eze­ken az ínséges vidékeken a gazda kétféle mó­don szenvedjen, először azért, mert az Úristen nem adott neki termést, másodszor azért, mert erőszakos eszközökkel 16 pengőre emeltük fel a búza árát. Az ínséges vidék gazdája kapja meg az állam által 12 pengőért megvásárolt búzát minden haszon és ráfizetés nélkül. (Helyeslés és taps a jobboldalon.) Ha pedig nem lesz szükség ennek a meglévő búzakészletnek ilyen módon való kiosztására, — és adja Isten, hogy ne legyen szükség ilyen kiosztásra — akkor vigye ki a földmívelésügyi miniszter úr ezt a búzát az országból, remélhetőleg magasabb áron, mert hiszen azt reméljük, hogy az oszt­rák és az. olasz relációban . magasabb árakat fog elérni a kormány és az ebből elérendő hasznot méltóztassék az agráralap javára for­dítani és méltóztassék ebből állatexportunkat támogatni. (Erdélyi Aladár: Es akinek nincs kövér ökre, azzal ossza meg az, akinek van!) Az állatexporton keresztül minden kisgazda hozzájut a támogatáshoz, mert nyilvánvaló, hogy az állatexport elősegítése a belső állat­árakat általában emeli. Legyen szabad felhívnom a földmívelés­ügyi miniszter úr figyelmét a népházak ügyére. A népházak nagy kulturális feladatokat telje­sítenek az országban. Sajnálatosan kell azon­ban tapasztalnunk azt, hogy ezek a népházak súlyos adósságokkal vannak terhelve. Nagyon kérem a földmívelésügyi miniszter úr gondos­kodását, méltóztassék intézkedni abban az

Next

/
Oldalképek
Tartalom