Képviselőházi napló, 1931. XXII. kötet • 1934. május 01. - 1934. május 16.
Ülésnapok - 1931-274
Az országgyűlés képviselőházának 27. 1 pengőn felül? Ez nem mutatja azt, hogy önök szeretik a magyar népet. Önök csak azt kívánják, hogy mi szeressük a magyar népet. (Büchier József: Éhen hagyják pusztulni a magyar parasztot!) T. Képviselőház! Az eddigi földreformnak is volt egy bődületes nagy hibája, és pedig az, hogy sokat ígértek, azután húzták-halogatták a kérdést, végre amikor körmünkre égett a földreform kérdése, akkor megcsinálták hányd elvesd el módon, rosszul. Hogy így hányd el-vesd el módon rosszul történt, azt fényesen igazolja az, hogy nemsokára rá, két éven belül novellával kellett jönni, reparálni kellett az első földreform törvényt, ami azt mutatja, hogy rosszul volt megcsinálva. Most azt hallom, hogy a kormányzat telepítéssel fog foglalkozni. A miniszterelnök úr különösen hirdetője ennek a kormányzati programúinak, eddig ugyan még nem sikerült megállapítanom, hogy az ígéretnél többet is tett volna, mert nem tett semmi egyebet. Gondosan ' átnéztem, különösen ebből a szempontból, az állami költségvetést és azt láttam, hogy a földmívelésügyi tárca költségvetésében egyetlen egy fillér sincs beállítva erre a célra. Tehát még a kezdet stádiumában sem vagyunk, még az elindulás közvetlen előestéjén sem vagyunk ebben a kérdésben, már pedig ha jól akarják megoldani a telepítés kérdését, akkor azt idejében el kell kezdeni. Nem szabad, hogy megint az utolsó pillanatra maradjon ez a dolog, amikor majd szorít a csizma. Majd megint hebehurgyán, hányd el vesd el módon összepüfölünk valamit, amiből a magyar népnek nem lesz haszna. Mert állítom, ha úgy csinálják ezt meg, mint a múlt földreformot, akkor egyenesen katasztrófába sodorják a magyar parasztságot. Most az történt, hogy ezek az emberek, akik éveken keresztül fizették a haszonbért, elvesztik a birtokot, kitelepítik őket onnan, kirabolják őket és kénytelenek lemondani róla, kénytelenek átadni másnak. A parasztember egyszerűen be van csapva, elvették a pénzét, azonban a nagybirtokos megkapja a föld árát. A paraszt ráfizetett és ez a paraszt végeredményben ... Elnök: Lejárt a beszédideje, képviselő úr! (Büchler József: Kár, mert nagyon hasznos dolgokat hallottunk volna még!) Reisinger Ferenc: Azonnal befejezem. Méltóztassanak megengedni, hogy nagyon röviden hivatkozzam még egyszer arra, hogy tessék szintén szeretni a magyar parasztot. Rettenetesen katasztrofális órákat él a mezőgazdaság; ha még két hétig nem lesz eső az országiban, olyan katasztrófa előtt állunk, amelynek hatása, mérete kiszámíthatatlan. Méltóztassék emlékezni a két év előtti időre, amikor a rossz termés következtében egyes vidéke. ken, — hogy így mondjam népiesen -— már zajlott a paraszt, már nem bírta az éhséget, a koplalást. Ezidőszerint még búzafeleslegünk van az országban. Méltóztatott-e a földmívelésügyi kormányzatnak gondolkodni arról, hogy a búza ne menjen kii Vásároljon a mostani búzafeleslegből, mert úgyszólván egész világszerte szárazságot jelentenek a híradások, megtörténhetik tehát, hogy a búza ára fel fog szaladni és a kormány majd akkor fog kapkodni, amikor kényszerhelyzetbe kerül. Akkor majd nagyon drága áron és kisebb mennyiségben fogja megvenni azt a feltétlenül megveendő búzamennyiséget, amivel a nincstelenek ellátásáról a tél folyamán gondoskodnia kell. (Ügy KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XXII. ... ülése 1934 május 8-án, kedden. 273 van! Ügy van! a szélsőjobboldalon.) Erre hívom fel a t. Képviselőház figyelmét. Még néhány nagyon fontos kérdéssel szerettem volna foglalkozni. Elnök: Méltóztassék beszédét befejezni, képviselő úr! Reisinger Ferenc: Miután ezeket a nagy szempontokat vagy egyáltalán nem, vagy csak kismértékben veszi a kormány figyelembe és minden más alárendelt jelentőségű kérdést fontosabbnak méltóztatnak venni a költségvetésben, ezen indokok alapján ezt a költségvetést sem fogadhatom el. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Dénesfay-Dinich Ödön jegyző: Vitéz Kenyeres János! vitéz Kenyeres János: T. Képviselőház! Amit Reisinger t. képviselőtársam a szemléltető szakoktatásról mondott, abban nagyrészt egyetértek vele. De azt hiszem, mulasztás nem is történt ezen a téren. Kérem t. képviselőtársaimat, nézze meg a vidéki mezőgazdasági szakiislkolákat és meg fogja látni, hogy nemcsak a tanulók a szakiskolákban, hanem a környék egész lakossága is mennyire érdeklődik a mintaszerű gazdálkodás iránt, amely ezekben az iskolákban folyik. Reisinger t. képvislőtársam most elmondotta azt, amit különben a túloldalról már igen sok képviselő hangoztatott. Ugyanis valahányszor olyan intézkedés történik, amelyet a túloldal is helyesnek tart, mindjárt hangoztatják, hogy tulajdonképpen ők sürgették azt az intézkedést és a kormány az ő programmjukat vette át, amikor azt a dolgot megvalósította. T. képviselőtársaim, — ez inkább szól a független kisgazdapárt üres pads órainak — én azt mondom, ne vitatkozzunk azon, hogy melyik pártnak van nagyobb rés'ze abban, hogy egy helyes^ intézkedés megtörtént; önérzetesen és igazságunk teljes tudatában mégis koncedálom azt, hogy az ellenzéknek is nagy része van abban, hogy bizonyos kérdéseket napirenden tart. Nem akarok most azon sem vitatkozni, hogy melyik oldalon folytatják az alaposabb és kitartóbb munkát; a fődolog az> hogy ezek a rendelkezések megtörténnek, amiből azt látjuk, hogy a kormánynak igenis van érzéke az ilyen kérdések iránt. Még csak azt akaroui leszögezni, hogy nem lehetnek olyan rosszul sikerült gyermekek azok, akiknek apaságát mind a két oldalról szívesen látják. Igen t. képviselőtársaim, úgy érzem, hogy a magyar gazdaközönség elvárja tőlünk, hogy mi most politikamentesen, szakszerűen tárgyaljuk a magyar mezőgazdaság súlyos problémáit és ne lebegjen előttünk más^ cél, mint a magyar gazdasorsnak jobbrafordítása és ezáltal az. egész ország lakosságán való hatalmas segítés. Ezen az alapon és ezzel a célkitűzéssel mi hajlandók vagyunk túloldali agrárérzelmü képviselőtársainkkal együttműködni. Csak arra kérem őket, hogy amikor mi megigérjük nekik, hogy segíteni fogunk, ha mezőgazdaság érdekében megteendő szükséges intézkedéseket sürgetnek, akkor viszont legyenek ők is a kormány mögött és adjanak támaszt a kormánynak akkor, amikor a sorsiközösséget meg nem értő, önző célú érdekeltségek ellen kell harcot folytatnia. (Helyeslés jobbfelől.) f Mi is résztveszünk a tárgyilagos bírálatban, de adják meg ők is a kellő elismerést akkor, ha az igazságérzetük úgy diktálja. Elismerem, hogy a túloldalról igen sok tár39
