Képviselőházi napló, 1931. XXII. kötet • 1934. május 01. - 1934. május 16.

Ülésnapok - 1931-273

244 Az országgyűlés képviselőházának úgy, hogy a kartell 1000 kiló élesztő után 1419 pengő tiszta hasznot vesz be és így végered­ményben minden kiló élesztő után marad 1 pengő 42 fillér tiszta nyeresége az élesztő­gyáraknak. Van itt még egy egész csomó adat. amelyet felolvashatnék, de nem teszem, ha­nem csak ezt a két adatot voltam bátor felol­vasni. Felsorolhatnék még adatokat a cukor­kartell, a cementkartell, a szénkartell és a vaskartell dolgában. Amikor ezek a nyeresé­gek ilyen hatalmas összegeket tesznek ki, (Zaj. Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) akkor igenis, azt kell mondanom, hogy ez önző kapitalizmus, önző tőke, ez túlzott kinö­vése a kapitalizmusnak és ezt nemcsak hogy le kell nyesegetni, hanem ezzel minden intéz­kedéssel szembe kell szállni. Ennyit óhajtottam csak a kapitalizmus túlzott kinövéseiről mondani, vitatkozva Göm­bös miniszterelnök úrnak ebből a szempont­ból elmondott egyik mondatával. Már most legyen szabad még mondanom valamit arra vonatkozóan, amit a miniszter úr a külpoliti­kát illetően mondott. (Zaj a jobboldalon. •— Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon. — Kabók Lajos: Nem lehet ilyen zajban beszélni! — Propper Sándor: Ne tessék türelmetlenkedni, mindjárt szavazhatnak! — Jánossy Gábor: Nem türelmetlenkedik senki!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. (Propper Sándor: Látom, hogy szavazási inge­rük van! — Derültség a szélsőbaloldalon.) Büchler József: A szociáldemokratapárt álláspontja ebben a kérdésben a semlegesség. Magyarország a külpolitikában legyen semle­ges és gazdasági téren működjék együtt min­den állammal. Nem kell nekünk sem germano­fil politikát, sem ausztro-fasiszta politikát folytatunk. (Jánossy Gábor: Magyar politikát csinálunk!) de nem kell olasz fasiszta politikát sem folytatnlumk. Az olasz barátkozást nagyon kihangsúlyozta a miniszterelnök úr, de ez nem több, mint egy ígéret. Még mindig nines ez a váltó beváltva. Az olasz barátkozás eredményét gazdasági téren egyáltalában nem látjuk. Én kétlem ezt politikai téren is. Változatlanul a semlegesség álláspontját hangsúlyozzuk. A nemzet öncélú­ságát csak úgy szolgálhatjuk valóban, ha min­den szomszédországgal, — hangsúlyozom, minden szomszédországgal — jóban vagyunk, hogy áruinkat eladhassuk a külföld számára és viszont behozhassunk olyan árukat, amelyre Magyarországnak szüksége van. T. Képviselőház! Gyanús nekünk az a né­met barátkozás, amely most folyik az ország­ban. A t. képviselő urak bizonyára méltóztat­tak olvasni, a Gerle repülőgépről, amely meg­jelent egy kormánypárti beszámolón és horog­keresztes, vagy nyilaskeresztes röpiratokat do­bott le. Meg kellene vizsgálni, hogy ezeknek a műegyetemi sportrepülőknek milyen vonatko­zásaik vannak a hitlerista agitációval. (Jánossy Gábor: Bemilyen! Egyéni akció volt! Ostoba­ság volt!) Tiszteltetem az olyan egyéni akciót, hogy ezt a gépet, amelyhez mégis csak volna valami köze Magyarországnak, — nemde — ilyen náci—hitlerista-agitációra használják fel. Nekem jogom van feltételezni, hogy itt pénzek játszanak közre. Meg vagyok győződve róla, hogy Budapesten vannak cégek, amelyek nagy német cégekkel vannak összeköttetésben és ezek a cégek szolgáltatják az anyagiakat ennek a náci-mozgalomnak a fejlesztésére. (Úgy van! Úgy van! a szélsőbaloldalon.) — 278. ülése 19 3 U május 7-én, hétfőn. Malasits Géza: Deutsche Farbenindustrie!) Amikor német cégek azt írják budapesti üzle­teknek: tessék ezt az összeget átadni az itteni nemzeti szocialista mozgalom céljaira, és hogy űzessék ki ezeket az öszegeket X. Y. úrnak ke­zéhez, akkor jogom van azt mondani, hogy ezeket az urakat külföldről pénzelik, s meg kell vizsgálni, hogy a Gerle-dologban nem játszik-e közre külföldi pénz. (Simon András: Meg is vizsgálják!) Nem a mi szempontunkból fontos ez, hanem a t. kormánypárt presztízsének vé­delme szempontjából, (Simon András: Ebben igaza van!) fontos az, hogy miként történt, hogy az ő beszámolójuk alatt megjelent egy repülőgép. Hiszen minden repülőgépről, amely Magyarországon van, tudnia kell a Légügyi Hivatalnak, mert privát kezekben nálunk re­pülőgép nincs. És ének meg van a neve, a Gerle, amely dicsőséget szerzett Magyaror­szágnak. (Malasits Géza: Cigarettát is nevez­tek el róla!) Es mert ez így van, ezért van szükségük ezzel szemben arra, hogy a legszigo­rúbb vizsgálatot indítsák meg ebben a dolog­ban. (Felkiáltások jobbfelől: Megtörtént!) Meg akarok még említeni egy dolgot, amelyre nézve a minszterelnök úr beszédében, — mondhatnám — lakonikus rövidséggel vá­laszolt nekünk, amennyiben azt mondta, hogy erről az oldalról egyes képviselő urak azt mondták, hogy a szocializmus örökké élni log­és a miniszterelnök úr azzal válaszolt, hogy azt kell mondania, hogy valóban a szocializmus örökké él, a szociális tartalom örökké élni fog, pártok azonban nem örökéletüek. T. Képviselőház! Én azt mondom, hogy mi, j akik hordozói vagyunk a tiszta szociaiizmus­j nak, akik szétvisszük ezt az eszmét hírül az | egész országba, egész Európába és az egész vi­i lágba, akik hirdetjük a szocializmus tanításait, | akik hirdetjük a szocializmus igazságát, reuge i teget szenvedtünk ezért az eszméért, és mindig esznek is emberek, lesznek férfiak, akik ennek az eszmének a szolgálatába állanak, ezt az esz­mét viszik és terjesztik, szenvednek érte és hogyha kell, ezért az eszméért meg is tudnak halni. Mi álljuk azt, hogy a szocializmusért, an­nak győzelméért, azért a szocializmusért, ­amelyet mi szocializmus alatt gondolunk, min­den cifraság, minden sallang, minden irány­jelző nélkül, mint például keresztényszoeinli? mus, meg nemzeti szociaiiznut-s — ezért a tiszta szocializmusért dolgozni és küzdeni fogunk utolsó csepp vérünkig és ha kell, — ha már szenvedtünk érte eddig is — szenvedni fogunk ezután is és lesznek férfiak, akik, ha kell, éle­tük feláldozásával is szolgálni fogjak a szocia­lizmus eljövendő győzelmét, minden poklokon keresztül. A költségvetést nem fogadom el. (Élénk Itelyealés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Dénesfay-Dinich Ödön jegyző: Nincs fel­iratkozva senki! Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Miután szólásjoga többé senkinek sincs, a tanácskozást befejezettnek nyilvíntom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e elfogad­ni az imént tárgyalt költségvetést általános­ságban, az egyes tárcák tárgyalási alapjául, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a költségvetést általá­nosságban, az egyes tárcák tárgyalási alapjául

Next

/
Oldalképek
Tartalom