Képviselőházi napló, 1931. XXII. kötet • 1934. május 01. - 1934. május 16.

Ülésnapok - 1931-271

Az országgyűlés képviselőházának 271. ülése 193% május 3-án, csütörtökön. 157 napirendre hozása és a pragmatikának meg- ] hozatala elengedhetetlen. Ezzel kapcsolatban benyújtok egy határozati javaslatot, amely a következőképpen szól (olvassa): »Utasítsa a Ház a kormányt, hogy a közszolgálati alkalmazottak jogaira és kötelezettségeire vonatkozólag pragmatikát készítsen elő és terjesszen ilyenirányú javaslatot a Ház elé«. Mi elismerjük azt, hogy a kormány 95 pontjában — amelyet mi nem küldtünk múzeumba — sok olyan van, amit valóban meg kell oldani. (Farkasfalvi Farkas Géza: Az egész agrár-probléma benne van!) Mecsér igen t. képviselőtársamnak sok gondolatával egyetértünk, de nem mindegyikkel. Azonkívül rendkívül sok olyan kérdés van itt, amelynek megoldását méltóztattak beígérni. Mélyen t. Ház! Agrárkérdésekkel nem szeretek foglalkozni azért, mert csak olyan dolgokhoz szeretek hozzányúlni, amelyekhez értek. De meg kell állapítanom, hogy ma délután, miután tudtam, hogy estefelé rám kerülhet a sor, egy-két adatot kijegyeztem a ni. kir. Külkereskedelmi Hivatal legutóbbi kiadványából, amely vonatkozik egyes nemzeteknek Magyarországgal való viszonylatára a bevitel és a kivitel térén. Volt alkalmunk szóvátenni, hogy az igen t. kormánynak nem egy irányú külpolitikai kérdésben kifejtett álláspontjával, ténykedésével pártom nem ért egyet, ilyen például az ankarai út; erről már beszéltem, tehát, nem akarok most is beszélni róla. A miniszterelnök úr elment Rómába. En ezt a magam részéről rendkívül helyesnek tartom, és pártom is helyesli, hogy Olaszországgal — amely nemzettel szemben mi hálásak és elismeréssel teljesek vagyunk, mert megnyitotta az ajtót előttünk, —- sokkal jobb gazdasági kapcsolatot akar az igen t. miniszterelnök úr felvenni. A miniszterelnök úr hazajövetele után nyilatkozataiból reményeket tápláltunk, ezek a remények ma ugyan némi csökkenést szenvednek, azonban rnég mindig fennállanak és én csak azt kívánom és várom a kormánytól, hogy ezek a remények váljanak be, mert egy barátságos államtól ezt el is várhatjuk. Szeretnők, ha a múltban lebonyolított importunkat sokkal nagyobb mértékben felemelnék. Hogyan fest azonban ez az olaszországi viszonylat? Nincs időm a többi nemzetekkel foglalkozni, a Balkánnal egyáltalában nem akarok foglalkozni, de vizsgálom a helyzetet a nagy olasz nemzettel szemben és remélem, hogy a felsorakoztatott adatoknál sokkal jobb eredményt fog elérni az igen t. kormány. Egyes országok részesedése Olaszország bevitelében, — erről beszél a harmadik füzet, még pedig a 13. oldalon. Utánanézhetnek, mert fantasztikus adatok vannak benne. Olaszország bevitele 1933-ban 7413 millió líra, ebből Jugoszlávia 2*5%-kai, Ausztria 2'4%-kai, Eománia 2'1%-kal, Brazília l"7%-kal, Egyiptom 1*7%kal, Brit-Afrika 1'3%-kal, Csehország 1*2%kal, Spanyolország 1*1%-kai és az összes ellenséges államok után Magyarország 1%-kal részesült. Remélem, hogy ez az 1% a sokszorosára fog felemelkedni. De nézzük az olasz agrárbevitelt. (Büchler József: Hány métermázsa búzát vittünk ki oda?) Mindjárt meg fogom mondani. Az összbevitel volt 1933-ban 75 millió mázsa, ezzel szemben Ausztria 177 millió, Románia 158 millió, Csehország is 88 millió métermázsa búzát vitt be Olaszországba. Ez a 14. oldalon van. 1933-ban 2924 millió volt a bevitel, Ausztria 2*4%-kai, Magyarország 2'3%-kal van képviselve az agrártermékekben. Reméljük, — megint esdekelve, reménykedve mondom — hogy ez a 2'3% a sokszorosára fog felemelkedni. Itt van a búza. A búzáról annyit hallottunk, amikor az érdekeltek hazajöttek Olaszországból, hogy óriási mennyiségben vihetjük majd ki. Beszéltek itt több millió métermázsáról. Mi majd leültünk, olyan fantasztikus volt ez. Ennyit mégis értünk hozzá. Mecsér képviselőtársam helyesen, nagyon helyesen nevet, (Nánássy Andor: Lehet nem helyesen is nevetni?) mert ismeri a belső dolgokat. Olaszország búzaimportja 1933-ban 4,655.060 kg. volt. Tehát fel tudta volna venni Magyarország teljes feleslegét, amely közel ennyi volt, hirtelenében nem találom meg a pontos adatot. Olaszország búzalisztbevitele 1933-ban 173.327 métermázsa volt és ebből Magyarország 20.000 métermázsát vitt he, .búzát pedig összesen 820 métermázsát. (Reisinger Ferenc: Ezért az a nagy szerelem?) Ez Ü"01%. (Büchler József: Na, külügyminiszter úr, ehhez mit szól?) Minthogy be kellett ugranom beszélni, megtettem azt, hogy miután napokkal ezelőtt utána néztem az adatoknak, most behozattam a könyvet a parlamentbe és két képviselőtársamnak kinyitottam a szemét, nézzék meg, nincs-e ott egy tizedes pont hiba. De mind a hárman megállapítottuk, hogy 1933-ban 820 métermázsa búzát vittünk ki Olaszországba, az olasz import 0'01%-át. (Reisinger Ferenc: Igaz ez, vagy nem igaz? — Kánya Kálmán külügyminiszter^ 820.000 volt!) Nem 820.000, hanem 820 métermázsa. (Kánya Kálmán külügyminiszter: Lehetetlen!) Lehetetlen külügyminiszter úr? En is azt gondoltam, én nem hittem a szememnek, de aztán 'hárman is megnéztük. Méltóztassék, megnézni: ez egy kék füzetben a magyar Külkereskedelmi Hivatal 3-ik füzetében, a hatodik ország adatainak felsorolása között található, hiszen mint méltóztatnak tudni, országonkint van csoportosítva az anyag. Ez a 13. oldalon található. (Kánya Kálmán külügyminiszter: Tudom, hogy több ment ki! — Büchler József: Akkor ez a könyv hazudik, úgylátszik!) Borzasztóan örülnék igen t. külügyminiszter úr, de én vagyok annyira elővigyázatos, hiszen 15 esztendő óta vagyok ennek a Háznak a tagja, hogy soha olyant nem hozok ide, amire ciankálit ne lehetne venni. (Derültség.) Én csak örülnék, ha az igen t. külügyminiszter úr azt mondhatná, hogy 820.000 métermázsa a helyes adat. Én mégis fenntartom, hiszen két képviselőtársammal együtt, harmadmagammal állapítottam meg, hogy 820 mázsa van a füzetben. De épületes dolog a gyapjú kivitele is. Olaszország összbevitele 1933-ban 777.597 métermázsa gyapjú volt. Ennyi volt az olasz import. Ebből Magyarország egy grammot nem szállított. (Mecsér András: Hiszen behozatalra szorul!) Ez az a bizonyos termelés, amelyről Mecsér képviselőtársam is beszélt. Tőlem, városi képviselőtől igazán ne tessék részleteket kérni, mert szamárságot nem akarok mondani, (Derültség.) de amikor ezt méltóztatott helyesen forszírozni, talán rá lehetne térni a magyar birkák gyapjútermelésére. Mi ezt nagyon helyeselnénk. (Mecsér András: Úgy van! Már öt hónap óta folyik! — Reisinger Ferenc: Most mosómedvét tenyészt! — Farkasfalvi Farkas Géza: Űgylátszik! — Reisinger Ferenc: Egyséi gespárti egyenruhát készíthetnének belőle! — 1 Derültség és zaj.) Ismétlem, hogy a legmesz-