Képviselőházi napló, 1931. XXII. kötet • 1934. május 01. - 1934. május 16.
Ülésnapok - 1931-269
Az országgyűlés képviselőházának például csak azt, hogy valamely Bécs felé, illetve a nyugati határon fekvő birtok szarvasmarha- es gabonakivitel szempontjából ma feltétlenül ítöbbet ér, mint egy, mondjuk, Budapest kornyéken esetleg rosszabbul fekvő birtok. A városok körüli telepítésnek szociális okait nem szükséges taglalnom. Mindenesetre az, akinek, ha gyári munkás is, egy kisebb birtoka van Budapest környékén, vagy Budapestnek egy bizonyos körzetén belül, vagy ha az illető családtagjának vagy apjának van egy ilyen kisebb birtoka, nem lesz kapható szélsőséges elemek izgatásaira, mert az, aki• nek a földdel valami Összefüggése, vonatkozása van, erre sohasem lesz rávehető. (Ügy van! Ügy van! jobb felől) A városok élelmezése mindenesetre előny ösebb telepítés mellett, mert ha a nagybirtoknak kötelessége azokat a termeivényeket termelni, amelyek vasúttal nagyobb távolságra szállíthatók, akkor a kisbirtok predesztinálva van arra, hogy főzelékféléket, baromfit, tojást és más hasonló produktumokat juttasson a városok piacaira, ha a kiépítendő közlekedési utakon hamar érheti el az illető várost. Ez a telepítés prosperálni is tud, ez a telepítés nem fog tönkremenni, mert hiszen már maga az, hogy a gazda közvetlenül a fogyasztóval léphet érintkezésbe, azt jelenti, hogy megtakarítja azt a hasznot, amelyet minálunk még mindig nagyon nagyra becsülnek és nagyon nagyra értékelnek: a közvetítői hasznot. A legutóbbi évek telepítéseinek legfőbb baja a telepek hihetetlen drágasága, az annuitásoknak hihetetlenül magasan való megállapítása, ez pedig főképpen azért van, mert ha magánosok vagy bankok telepítettek nálunk, borzasztó nagy haszonnal telepítettek, (Ügy van! Ügy van! a középen.) ha pedig altruista intézményeink telepítettek, akkor a költséget, a rezsit olyan magasra vették, hogy ezek a telepek teljesen életképtelenek voltak. Itt van pl. az a bizonyos sokat emlegetett múthpusztai telepítés, a legutóbbi .telepítés, amely iskolapéldája annak, hogy milyen hibákat nem szabad elkövetni a [telepítésnél. Mert ennél a telepítésnél kumulálva van minden hiba. Ennek a múthpusztai telepítésnek »sikere« abban látszik legjobban, hogy egy hold földre vonatkoztatva évenkint 115 pengő körüli az az összeg, amelyet annak a telepesnek fizetnie kell, illetve amennyit természetes, hogy nem fizet. (Felkiáltások jobbfelöl és középen: Nem is bírja!) A másik hiba az, hogy azok a telepesek rögtön, amint beiktatták őket abba a földbe, a telepítő által teljesen magukra hagyattak. Amint egyszer a telepítésnek vége volt, a telepítőnek nem maradt más dolga, mint az annuitások behajtásának szorgalmazása, az adó- és illetékterhek behajtása és ezeknél a behajtásoknál nem riadtak vissza attól sem, hogy ügyvédi költségekkel, árverési- és egyéb illetékekkel még nagyobbá és még elviselhetetlenebbé tegyék azt a nagy terhet, amely úgyis nyomta ezeket a szegény telepeseket. Azok a telepesek, akik hazánkban megerősödtek, — tehát, mint előbb mondottam, a nemzetiségi telepesek — a legnagyobb kedvezményekben részesültek: ingyen földre telepíttettek le. Ilyen ingyen telepítést ma természetesen nem kérhetünk, de nem is lenne szabad kérnünk. Ha azonban azt akarjuk, hogy az a telepes boldoguljon, akkor feltétlenül olyan kedvezményeket kell neki adnunk, amelyek megkönnyítik a megtelepedést. Kruger igen tisztelt képviselőtársam ugyancsak em269. ülése 198'4- május Uén, kedden. 3 lítette, hogyha harmincéves adómentességet lehet adni egy bérház építésénél, akkor miért ne lehetne egy pár esztendei adómentességet vagy adóbehajtási türelmet adni annak a telepesnek, aki mindenét befekteti abba az egy par hold földbe. Nem is kívánom, hogy egészen engedjük el az adójukat. Csak az első négy esztendőt; kellene, mondjuk a további tíz esztendőre elosztva fizettetni velük és nem kellene olyan adószekatúrával nyomorítani meg őket, mint például a jövedelmiadó kivetése, amikor úgy sincs még jövedelmük. Bármennyire szükségesnek tartom a hitélet felébresztését, nem szabad egy ilyen községben mindjárt, amint megindul valami nagy plébániával, felekezeti iskolával terhelni ezt a telepet, mert az egyházi terheket ma a konszolidált községek sem bírják, lehetetlen tehát, hogy egy telepes, aki akkor jön egy községbe, mindjárt ilyen terhekkel küszködjék. (Kocsán Károly: ö akarja!) Meg lehet ezt máskép is oldani. Nem szabad azt kívánni a telepesektől, hogy weekend-házakat és villákat építsenek. Ez is nagyon sokszor szokott kívánság lenni. Nem szabad kötelezni a telepest, hogy ilyen nagy költséggel épített házakat átvegyen. A magyar paraszt igénytelen, nem szabad igényességre szoktatni. Nem mondom, hogy az egészségügyi szempontokra ne legyen tekintettel akkor, amikor új otthonát felépíti, semmi értelme sincs azonban olyan dolgok létesítésének, amelyekre nincs szükség. A terheket különben is az ő zsebéhez kell mérni, engedjünk olyan épületeket építeni, amilyeneket akar és amilyenekre futja neki. (Ügy van! a jobboldalon.) Nem szabad, ha egy telepítés megtörtént, rögtön a kataszteri tiszta jövedelmet fölemelni. Ez is régi szokás, hogy amint egy birtokot parcelláznak, a kataszteri tiszta jövedelmet mindjárt a mellette levő kisbirtokosnak magasabb kataszteri tiszta jövedelméhez felemelik. Türelemmel kell lenni, legalább addig, amíg az a gazda megerősödik. Egyébként is az ilyen eljárás csak elkeseríti és rosszul esik neki, mert látja, hogy nem törődnek vele, hogy a fiskálisérdekek mindig többet jelentenek, mint az ő érdeke. Olyan megoldást kell találni, hogy az annuitás fizetés, ha a telepítés ezen az alapon .történik, nem pedig a később részletezendő, illetve javaslatba hozandó bérleti telepítés módszerével, az első években lehetőleg alacsonyabb legyen s talán fokozatosan emelkedjék. Nem szabad, nem tartom helyénvalónak az első időkben az annuitást teljesen elhagyni, mert ez a példa ragadós és később sem akar a telepes fizetni. A telepítés pénzügyi lehetővététele bizonyosan a legnehezebb, ha azonban meg akarjuk várni, míg ennek alapfeltétele meglesz, mire annyi pénz áll rendelkezésünkre, hogy telepítéseket eszközölhetünk, akkor kár telepítésről beszélni, mert ez sajnos, a legközelebbi időben úgy sem fog bekövetkezni. Véleményem szerint enélkül is telepíthetünk, kisebb anyagi eszközökkel is megkezdhetnők a telepítést, de semmiesetre sem volna szabad elmulasztanunk a mostani alacsony földárakat, amelyek mellett telepíteni lehet. Bn tudniillik azt gondolom, hogy még ma is volna akárhány kisgazda., aki szívesen venne birtokot, ha egy jól megalapozott, jó birtokot telepítési célokra felosztva es megfelelő feltételek mellett megkaphatna, akar készpénzfizetés ellenében is. Azt hiszem, az egész országban még ma is van sok kisgazda. I aki fiának, vagy valami hozzátartozoDanak 1*
